Fejlesztésre fordítják a pénzt

A Szolidaritási Alap is besegít

Idei első ülésén a közigazgatási egységeknek járó kölségvetési alapok elosztásáról is döntött a Maros Megyei Tanács. Mindenhol szükség volna több pénzre, de egyelőre ezek a keretek, ennek a beosztásával kell tervezni az idénre. 

2022-re 32.994.000 lejt irányzott elő a megyei önkormányzat a közigazgatási egységek számára, amiből önrészt tudnak biztosítani helyi beruházásokhoz, infrastrukturális tervekhez, vagy indokolt esetben a helyi alapokból nem finanszírozható működési költségekre. A legtöbb esetben 260 és 300 ezer lej közötti összegeket utalnak ki, ennek több mint kétszerese, egyenként 750 ezer lej jut Szászrégennek, Szovátának, Nyárádszeredának és Erdőszentgyörgynek, 707 Marosludasnak, 644 Dicsőszentmártonnak, 505 Nagysármásnak, 458 Radnótnak és Nyárádtőnek, 274 Segesvárnak. A legkevesebbet, 214 ezret Marosszentgyörgy kap, de a települést másféleképpen kárpótolták.

Kisvárosok sok tennivalóval

Minden évben több pénz jut azoknak a településeknek, amelyek kórházat, tűzoltóságot, iskolaközpontokat tartanak fenn, ezek nagyobb összegeket igénylő intézmények – magyarázta el a nagyobb pénzkülönbséget Erdőszentgyörgy polgármestere. Csibi Attila Zoltán hozzátette: a város eleve hárommillió lejes hátránnyal kezdi az évet, ennyire volna szüksége, hogy minden pályázati beruházás megvalósításánál biztosítani lehessen az önrészt. Egy kissé „túlpályázta magát” az önkormányzat, sok pályamunkát készítettek és nyertek 

meg, jelenleg egy 70 millió lejes pályázati beruházási csomag működik a településen, és a megvalósítása, fenntartása nem egyszerű – ismerte el a városvezető, aki azonban bízik abban, hogy sikerül emellé kormányzati támogatásokat lehívni.

Nyárádszeredában is az egész kistérséget kiszolgáló intézmények működnek, ezért minden évben valamivel többet kapnak a környező településeknél – mondta el Tóth Sándor polgármester. A most kapott összeg is jól fog, de a város idei költségvetése 25 millió lej, amiből 5,5 millió megy az önkormányzat működésére, ugyanennyi a többi közintézményre (kórház, idősotthon, iskolák, művelődés, sport), míg a beruházásokra 14 millió lejt fordítanak. Itt 47 cél szerepel, de ebből két-három elkezdett nagy beruházást az idén kötelező lesz befejezni, mint a piac korszerűsítése, az inkubátorház beindítása és egy szociális épület kialakítása az egykori szülészet helyén – sorolta a városvezető.

Hatalmas iskolaberuházás fut

Kimagasló összeget kapott Kerelőszentpál község is, de ha a 714 ezer lejből levonjuk az öregotthonnak szánt 100 ezer és a Szolidaritási Alapból kapott 350 ezer lejt, itt is ugyanannyi marad, mint más községeknek – boncolgatta a számokat Simon István polgármester. Ezt a pénzt fejlesztések önrészére fordítják. Az idén néhány terület elsőbbséget élvez: be szeretnék fejezni a csatornahálózatot, a PNRR programon pályáznak vízvezeték kiépítésére az ipari parkhoz, és van még néhány aszfaltozatlan utca is a községben. A legnagyobb cél azonban az összesen 14,6 millió lejes községszintű iskolafejlesztési beruházás lezárása, amelynek révén négy település iskolái újulnak meg, néhol emelettel bővítették az épületet, máshol sportlétesítményt építettek mellé, az iskolák új bútorzattal és digitális technológiával való ellátására is figyelnek. Az építőanyagok drágulása megnövelte a beruházás értékét, a községnek pedig 2021–2022-ben legalább négymillió lejt kell befektetnie csak ebbe, és ezt saját költségvetésből nem tudják megtenni – részletezte a község vezetője.

A kisközségeknél is van mire fordítani

Nyárádgálfalva 433 ezer lejből gazdálkodhat, ennek egy része a Szolidaritási Alapból jön, abból civil szervezetek, egyházak részesülhetnek az idén, a többit fejlesztésekre, pályázatok önrészére fordítják – tudtuk meg Karácsony Károlytól. A község idén a víz- és csatornarendszer kiépítésének megpályázását tartja elsődlegesnek, az Anghel Saligny fejlesztési programon pedig utcák aszfaltozására, Bedébe egy híd újjáépítésére kértek támogatást. Lassan összeáll a kép, hogy honnan milyen támogatásra számíthatnak az idén, a pénz végleges leosztásáról ezután döntenek – mutatott rá az elöljáró.

Nyárádmagyarósnak is az átlagon felül osztottak le pénzt, de a 364 ezer lejből 100 ezer lej az öregotthon működtetésére megy el – pontosított már az elején Kacsó Lajos polgármester. Az idei költségvetés most készül, a községi intézmények működtetése biztosított, ezért a többi pénzt beruházásokra fordítják, tavasszal szeretnék befejezni a nyárádselyei ravatalozót és megépíteni a torboszlóit, de idén teljes felújításon és átalakításon megy át a selyei kultúrotthon, és elsőbbséget élvez az öregotthon is, ahol sürgős tetőzetjavításra van szükség. Mindezeket saját költségvetésből kell megoldani, emellett pályázatok, tanulmányok készülnek, várják a következő támogatási kiírásokat – tette hozzá az elöljáró.

Utakra is jut

Januári első döntésével a megyei önkormányzat 15,34 millió lejt osztott le a megyei és községi utak fenntartására és fejlesztésére, ebből 12,5 milliót fordítanak a megyei tanács alárendeltségébe tartozó utakra, a fennmaradó 2,84 millió lej pedig hatvan közigazgatási egység között oszlik meg. 

A községek átlagban 25-27 ezer lejt, Nagysármás 44, Radnót és Nyárádtő 45-45, Dicsőszentmárton és Marosludas 60-60 ezer lejt kaptak. Messze kiugró, 1,2 millió lejes összeget kap Marosszentgyörgy.