Európai zöldmegállapodás

„A tétlenség minden egyes évvel többe kerül”

Az Európai Parlament Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel és Frans Timmermans ügyvezető alelnökkel rendkívüli plenáris ülésen vitatta meg az Európát 2050-re klímasemlegessé tevő bizottsági tervet.

Rendkívüli plenáris ülés keretében mutatta be az Európai Parlamentnek az Európát 2050-re éghajlatsemlegessé tevő bizottsági tervet, az európai zöldmegállapodást az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerdán Brüsszelben. 

A képviselőcsoportok vezetői beszámoltak saját elképzeléseikről azzal kapcsolatban, hogyan biztosítható, hogy a jövőbeli „európai éghajlattörvény” megfelelő forrásokhoz jusson, és gazdaságilag és társadalmilag kiegyensúlyozott módon valósuljon meg.

A kétórás vita végén az európai zöldmegállapodásért felelős ügyvezető alelnök, Frans Timmermans válaszolt a legfontosabb kérdésekre.

Morális felelősség a bolygó védelméért

Esther de Lange (EPP, Hollandia) szerint a néppárti képviselőcsoport érzi a „morális felelősséget” a bolygó védelméért. „Mi vagyunk az utolsó generáció, amely még léphet. A koherens és következetes iparpolitikának kéz a kézben kell járnia az ambiciózus zöldmegállapodással, és a legjobbjainknak kell intelligens megoldásokon dolgozniuk”. Ha a világ többi része nem csatlakozik az európai erőfeszítéshez, akkor az uniónak át kell gondolnia a piacaihoz való szabad hozzáférést – tette hozzá a képviselő.

Szükséges a források biztosítása 

Iratxe García (S&D, Spanyolország): „Új növekedési modellről hallottunk ma, amely igazságosabb és gazdagabb társadalommá alakítja az uniót”. A modellnek három pilléren kell nyugodnia: az éghajlati célok elérését célzó zöld pilléren, a zöldmegállapodás erőteljes szociális dimenzióját tartó vörös pilléren, és egy pénzügyi pilléren, vagyis a célkitűzések megvalósításához szükséges forrást biztosító hosszú távú uniós költségvetésen.

A zöldmegállapodás ne hozzon további bürokráciát

„Csak akkor leszünk sikeresek, ha a kihívást lehetőségként értelmezzük” – mondta Dacian Cioloş (RE, Románia). Ehhez az szükséges, hogy „a zöldmegállapodás ne további bürokráciát hozzon”, hanem a tömegek mozgósítását. A képviselő az üvegházhatású gázok uniós kibocsátási céljának emelését kérte az új éghajlati jogszabályban, és azt, hogy a technológia fejlődése zöld digitalizációval párhuzamosan történjen.

Át kell alakulnia a mezőgazdaságnak és a pénzügypolitikának

Philippe Lamberts (Zöldek/EFA, Belgium) azt kérte, hogy az unió kötelezze el magát az üvegházhatású gázok 65 százalékos visszaszorítása mellett 2030-as céldátummal, valamint a fenntartható erőforrások használata, a biodiverzitás fenntartása és a légszennyezés csökkentése mellett. Az „igazságos átállás alapnak” a leginkább rászorultakat kellene segítenie, a mezőgazdaságnak és a pénzügypolitikának pedig teljesen át kell alakulnia, tette hozzá.

Ellentmondás az unió éghajlati céljai és a bizonyos kereskedelmi megállapodások között?

A bizottságnak tett fel kérdést Silvia Sardone (ID, Olaszország): „Megvizsgálták már a 2050-re elérendő éghajlatsemlegesség társadalmi és gazdasági hatását?” A képviselő ellentmondást lát az unió éghajlati céljai és az olyan kereskedelmi megállapodások között, amelyeket alacsonyabb környezetvédelmi normákat alkalmazó országokkal ír alá az unió.

Át akarja venni a hatalmat a Bizottság a tagállamoktól? 

Ryszard Legutko (ECR, Lengyelország) szerint a Bizottságnak együtt kellene működnie a tagállamokkal, amelyek az Európai Tanácsban pont most vitatják majd meg a kibocsátáscsökkentési célokat. „Át akarja venni a hatalmat a Bizottság a tagállamoktól? (…) A kormányok nem szorulhatnak a partvonalra egy ilyen alapvető kérdésben” – tette hozzá a képviselő.

Ambiciózus hosszú távú költségvetésre van szükség 2021 és 2027 között 

Manon Aubry (GUE/NGL, Franciaország) képviselőcsoportja nevében alternatív, „új zöldmegállapodást” javasolt, amely szén-, műanyag- és kerozinadót tartalmaz, és kötelezően 70 százalékos kibocsátáscsökkentést ír elő az emberibb, „szociálisabb és ökologikusabb” átmenet érdekében.

A Parlament nemrég éghajlati vészhelyzetet hirdetett, és kijelentette, hogy az uniónak 2030-ra 55 százalékkal kellene csökkentenie kibocsátását ahhoz, hogy 2050-re éghajlatsemlegessé válhasson. Ehhez sürgősen egy ambiciózus hosszú távú költségvetésre van szükség a 2021 és 2027 közötti időszakra. 

A Parlament a 2020. január 13-16-i plenáris ülésén fogalmazza meg a bizottsági tervekkel kapcsolatos álláspontját.

(Forrás: az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája)