alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról
Az Európai Bizottság már több éve vizsgálja az élelmiszer-ellátási láncban alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat. A témával kapcsolatban 2009-ben és 2014-ben is közleményt adott ki. 2016 januárjában a Bizottság különjelentésben számolt be az ágazatban alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelésére irányuló pozitív fejleményekről, amelyek a nemzeti szintű intézkedéseknek, illetve a magánszektor által kezdeményezett önkéntes „ellátásilánc-kezdeményezésnek” voltak köszönhetőek. Az e téren történő uniós jogalkotás akkor még szükségtelennek tűnt, de a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy megbízatása lejárta előtt – a későbbi fejlemények tükrében – felülvizsgálja az uniós szintű fellépés szükségességét. Erről hirdetett konzultációt az Európai Bizottság.
Előzmények
2016 novemberében a Mezőgazdasági Piacmunkacsoport – egy, az Európai Bizottság által létrehozott, független szakértőkből álló magas szintű munkacsoport – közzétette megállapításait „A piaci eredmények javítása: a mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az ellátási láncban” című jelentésben. Azt ajánlotta, hogy az EU alkosson jogszabályt a mezőgazdasági termékeknél alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozóan. 2018 elején a Bizottság számvetést készített a tagállamokban és a magánszektorban alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos fejleményekről, és megállapította, hogy a 2016. évi elvárások nem teljesültek, mivel a korábbi ígéretes fejlődés üteme lelassult amiatt, hogy csak kevés ajánlást ültettek át a gyakorlatba. Például több tagállamban még mindig nem, illetve csak korlátozottan voltak érvényben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kiküszöbölésére létrehozott rendszerek, és a leginkább érdekelt felek nem csatlakoztak az ellátásilánc-kezdeményezéshez a gyenge irányítási struktúra miatt, ami nem tette lehetővé a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok eseteinek hatékony vizsgálatát és a szabályok érvényesítését. Az élelmiszer-ellátási lánc különböző szereplőinek a tárgyalási pozíciója gyakran jelentősen eltér egymástól, ami még mindig olyan helyzetekhez vezet, amelyekben a leggyengébb láncszemek – többnyire a mezőgazdasági termelők – kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, és indokolatlan gazdasági nyomásnak vannak kitéve.
Egy 2017 második felében végzett, uniós szintű nyilvános online konzultáció is megerősítette, hogy az élelmiszer-ellátási láncban alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat az érdekelt felek többsége – köztük kereskedelmi szervezetek, a mezőgazdasági ágazat és az élelmiszerágazat is – továbbra is aggályosnak tartja. A KAP korszerűsítéséről szóló, 2017-es nyilvános konzultáció keretében válaszolók 96%-a egyetértett azzal a javaslattal, hogy erősítsék a mezőgazdasági termelők értékláncon belüli helyzetét, a többi között a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megszüntetésével, ami az EU közös agrárpolitikájának egyik célkitűzése is kell hogy legyen. Az EU-szerte a polgárok körében végzett, legutóbbi Eurobarométer-felmérésből is kiderül, hogy a polgárok többsége támogatja a mezőgazdasági termelők élelmiszer-ellátási láncban betöltött szerepének a megerősítését. A Juncker elnök vezette Bizottság védelmet biztosít, és lévén, hogy a jelenlegi helyzet – amelyben még mindig megfigyelhető a kiegyensúlyozatlanság és a tisztességtelen magatartás – javításra szorul, úgy döntött, hogy az unió eddigi történetében először jogalkotási javaslatokat terjeszt elő az élelmiszer-ellátási lánc tisztességtelen gyakorlatainak a szabályozására.
Melyek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok?
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok a vállalkozások közötti olyan gyakorlatok, amelyek eltérnek a helyes kereskedelmi magatartástól, és ellentmondanak a jóhiszeműség és tisztesség elvének. Ezeket általában egyoldalúan alkalmazza az egyik kereskedelmi partner egy másik kereskedelmi partnerrel szemben. Az élelmiszer-ellátási lánc szereplői különösen ki vannak téve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoknak, mivel jelentősen eltérő tárgyalási pozícióban vannak. Számos olyan kereskedelmi gyakorlat létezik, amelyekre vagy nemzeti szintű jogszabályok vonatkoznak, vagy pedig a magánszektor magatartási kódexe. A Bizottság által most kiválasztott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat széles körben a legnyilvánvalóbb tisztességtelen gyakorlatoknak tekintik, amelyeknek elsősorban az élelmiszer-ellátási lánc leggyengébb szereplői (nevezetesen a mezőgazdasági termelők és a kis- és középvállalkozások) az elszenvedői. Továbbá a tekintetben is széles körű egyetértés volt, hogy ezek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok zavarják az élelmiszer-ellátási lánc megfelelő és hatékony működését. Ezt több féltől származó források is alátámasztották: a Bizottság által 2016-ban létrehozott szakértői csoport, a mezőgazdasági piacokat vizsgáló munkacsoport megállapításai; az ellátásilánc-kezdeményezés bevált gyakorlatokra vonatkozó elvei és azok a visszajelzések, amelyeket a Bizottság a különböző érdekelt felektől kapott. A Bizottság tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló nyilvános konzultációja során például arra kérték a válaszadókat, hogy nevezzék meg az általuk tisztességtelennek vélt gyakorlatokat, valamint azokat, amelyek hatása szerintük a legkedvezőtlenebb. Emellett a Bizottság bevezető hatásvizsgálata nyomán is figyelemre méltó visszajelzések érkeztek. A Bizottság továbbá célzott kérdőíveket küldött a vállalkozásoknak, fogyasztói szervezetnek és tagállami hatóságoknak, részt vett egy, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról tartott workshopon, és számos találkozót szervezett az élelmiszer-ellátási lánc érdekelt felei és civil társadalmi csoportok részvételével.
Az érintett élelmiszerek közé tartoznak a mezőgazdasági termékek, a mezőgazdasági termékekből feldolgozott termékek, továbbá a halászati termékek, amelyek a mezőgazdasági termékek között szerepelnek. A terméklefedettség összhangban van az élelmiszer-ellátási láncban alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal. De a javaslat minden, az élelmiszer-ellátási láncban részt vevő szereplőre vonatkozik, legyen az kiskereskedő, élelmiszer-feldolgozó, nagykereskedő, szövetkezet vagy termelői szervezet, vagy olyan egyéni termelő, aki az azonosított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok bármelyike által érintett lehet. A javaslat kifejezetten a rossz tárgyalási pozícióban lévő leggyengébb partnerek helyzetének erősítésére irányul. Ezért szükséges, hogy a beszállítók közül az uniós szintű fogalommeghatározás szerinti kis és közepes méretű vállalkozásokat érintse. A legtöbb tagállami közigazgatási szerv rendelkezik már a tisztességtelen gyakorlatokra vonatkozó jogszabályok ellenőrzésére és érvényre juttatására szolgáló struktúrákkal, így a járulékos költségek várhatóan elhanyagolhatók lesznek. Ahol nem léteznek ilyen struktúrák, a végrehajtást már meglévő szervek, például versenyhatóságok vagy fogyasztóvédelmi ügynökségek is elvégezhetik, ami nagymértékben korlátozza a költségeket. Ezenkívül az azoktól a tagállamoktól kapott bizonyítékok, amelyek nemrég hoztak létre új struktúrákat annak érdekében, hogy nemzeti jogrendszerükben szabályozzák a tisztességes kereskedelmi gyakorlatokat, szintén azt támasztják alá, hogy mindez kis pénzügyi ráfordítással is kivitelezhető. Mivel a legtöbb tagállam már valamilyen szinten szabályozza a tisztességtelen kereskedelmet, a vállalkozások minden bizonnyal jól felkészültek, és csupán minimális költségekkel kell majd szembesülniük. Mindenesetre a járulékos költségekkel szemben várhatóan sokkal nagyobb előnyökkel fog járni a különösen káros tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelését célzó politikai intézkedés.
A kezdeményezés célja
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó uniós szintű rendszer létrehozásának egyik legfőbb célja, hogy a magánszektor-ellátási lánc kezdeményezés kiegészítéseként minimális védelmet biztosítson szerte a tagállamokban. A javasolt irányelv ezért előírja a tagállamoknak, hogy jelöljenek ki egy közigazgatási szervet a felsorolt tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmának betartatására. Ennek a szervnek megfelelő hatáskörrel kell rendelkeznie ahhoz, hogy kérelemre vagy saját kezdeményezésre vizsgálatokat végezhessen és büntetéseket vethessen ki, valamint közzétegye határozatait.
Ez EB elvárásai szerint a mezőgazdasági termelők és az élelmiszeriparban beszállítóként tevékenykedő kis- és középvállalkozások szempontjából leginkább károsnak ítélt tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok alkalmazásának tilalma növelni fogja a bizalmat az ellátási láncon belül, és kompenzálni fogja ezen kisebb gazdasági szereplők viszonylag gyenge tárgyalási pozícióját a nagyobb vevőkkel szemben. Mindez nagyobb biztonságot nyújt majd számukra (például nem kell aggódniuk az utolsó pillanatban visszamondott megrendelések miatt), és nem kell majd megküzdeniük azokkal a kockázatokkal, amelyeket csak alig vagy egyáltalán nem befolyásolhatnak. Ez az intézkedés nem befolyásolja az érintett élmiszerárakat, így nem kell attól tartani, hogy megdrágulnak a termékek. Mi több, a jogszabály lehetővé teszi azt is, hogy a Bizottság három év elteltével jelentést készítsen a szabályok alkalmazásáról, beleértve az árakra gyakorolt bármiféle hatásokat is.
A javasolt irányelv kiegészíti, azonban nem helyettesíti az ellátásilánc-kezdeményezésből eredő önkéntes magatartási kódexet. Ez a kezdeményezés a Bizottság által 2010-ben létrehozott magas szintű fórum eredményeként jött létre azzal a céllal, hogy kivizsgálja az élelmiszer-ellátási láncban felmerülő problémákat. Azért, hogy valamennyi uniós országban közös szabályok biztosítsák a minimális védelmet, azon tagállamok számára, amelyek már szigorúbb standardokat biztosítanak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, lehetővé válik, hogy továbbra is alkalmazzák e szigorú szabályokat. A mostani, irányelv formáját öltő javaslat kiegészíti a tagállami szintű szabályozást. A tagállamok további szabályozást alkalmazhatnak, több tagállamban most is szélesebb körű szabályozás van érvényben. Az uniós szintű fellépés az élelmiszer-ellátási lánc szereplőinek alapszintű védelmét biztosítja szerte az EU-ban a szabályok minimális harmonizálása, az érvényre juttatásukra vonatkozó közös előírások bevezetése és a végrehajtás terén tett erőfeszítések összehangolása révén.
Kik tölthetik ki a kérdőívet?
Az EU 633/2019 irányelve által biztosított védelemnek a mezőgazdasági termelőkre, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket szállító természetes vagy jogi személyekre – beleértve az elismert vagy nem elismert termelői szervezeteket és a termelői szervezetek elismert vagy nem elismert társulásait is – is előnyösnek kell lennie. E termelői szervezetek és termelői szervezetek társulásai közé tartoznak a szövetkezetek is. Ezek a termelők és személyek különösen kiszolgáltatottak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoknak, és a legkevésbé képesek azokat gazdasági életképességükre gyakorolt negatív hatások nélkül elviselni. Ami a beszállítók azon kategóriáit illeti, amelyeket ezen irányelv alapján védeni kell, figyelemre méltó, hogy a mezőgazdasági termelők által létrehozott szövetkezetek jelentős része a kkv-knál nagyobb, de 350 millió eurót meg nem haladó éves árbevétellel rendelkező vállalkozás.
A konzultációról bővebb információ a https://ec.europa.eu/eusurvey/runner/4th_UTP_survey linken található.
A tisztességtelen piaci gyakorlatokról szóló EU-irányelv az alábbi elérhetőségen olvasható magyarul is: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32019L0633&fbclid=IwAR2JlYFHusV2IooGyecSrzJmlznZJv-
A kérdőívet 15 percet alatt lehet kitölteni. Határidő 2024. március 15.
(Az EU tájékoztatója nyomán)
