Értékteremtő civil szervezetek

Nagy erőfeszítések árán éltetik a vidéki kultúrát

Míg a közművelődés az állam mostohagyerekének számít, és főleg vidéken hiányoznak a kultúra éltetéséhez szükséges pénzforrások, addig néhány civil szervezet megtalálta a módját annak, hogy sok odaadással, lelkesedéssel, önkéntes munkával és kevés – többnyire anyaországi forrásokból érkező – pénzzel megmozgassa a közösséget, ápolja nemzeti kultúránkat.

Néhány napja az erdőszentgyörgyi Százfonat Szociokulturális Egyesület ingyenes kézművesképzést indított felnőtteknek. A meglepően nagy számú érdeklődő nemcsak helyből és Bözödről került ki, hanem Hármasfaluból, Sóváradról, Gyulakutáról és Kendről is, és nemcsak a nők kötöttek kötényt, hanem férfiak és gyerekek is kíváncsian állták körül az asztalokat. Számukra Szász Judit tartott agyagozást. Mivel fazekasság már a korongozás megjelenése előtt is létezett, első szakaszban agyagmegmunkálást tanultak, marokkal, agyagszálak és -lapok segítségével készítettek edényeket, majd előkerültek a korongozóberendezések és az égetőkemence is. Február első két hétvégéjén folytatódnak a tevékenységek, akkor bőrművességet és a szövőszék használatát tanulhatják az érdeklődők a művelődési házban berendezett gyakorlóteremben. 

Tavaly az országos vidékfejlesztési program LEADER tengelyén a kistérségi alapokból a pályázat útján sikerült egy közel 16 ezer eurós támogatást lehívnia az egyesületnek, amelyből hagyományos mesterséget népszerűsítő eszközöket is vásároltak, ezeket vették használatba – mondta el Ambrus Emese egyesületi elnök.

Nincs idő tétlenkedésre

Az erdőszentgyörgyi egyesület igen gazdag évet könyvelhetett el: tavaly az említett pályázati támogatásból a hangszeroktatási programjukhoz vásároltak vonós eszközöket, de a fúvósokat is népszerűsíteni szeretnék a jövőben, ezért ilyen hangszereket is beszereztek. A Csoóri Sándor Alap zeneoktatási programjának köszön- hetően a hungarikumnak nyilvánított cimbalommal is gazdagodott a Százfonat a tavaly nyáron. 

Augusztusban hatodik alkalommal szervezték meg hagyományos nyári programjukat, a bözödi néptánc-, népzene- és kézművestábort, amely a Lajtha László és Kodály Zoltán által gyűjtött bözödi népzenei anyagra épül, és amelyen több mint százharminc gyerek vett részt. Novemberben megszervezték a hagyományos Márton-napi vigasságokat is. Fellépésekből sem volt hiány, áprilisban részt vettek Gyulakután A faluban muzsikálnak című néptánctalálkozón, júniusban a Vándorcsizma néptánctalálkozónak voltak házigazdái, októberben a kibédi Gyöngykoszorún, decemberben a Gyöngykoszorúk Gyöngye találkozón vettek részt. A téli vakációban az együttes táncosai és zenekara háromnapos edzőtáborban vett részt Székelyudvarhelyen, ahol néptánc- és népzenei oktatás, népdaléneklés és összerázó drámajátékok folytak, de jutott idő korcsolyázásra, szabad tevékenységekre, és az udvarhelyi serítősökkel közös tánc-házas mulatságra is.

Az egyesület munkájának állandó támogatói a Bethlen Gábor Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, a Csoóri Sándor Alap, a Communitas Alapítvány, Erdőszentgyörgy önkormányzata és a Maros Megyei Tanács.

Múzeumpedagógia és állandó programok

A Pro Havadtő Egyesület a nyár folyamán múzeumpedagógiai foglalkozást indított a Bethlen Gábor Alap támogatásával. A projekt célja az Ünnepek és hétköznapok című állandó kiállítás megismertetése volt a gyerekekkel, a múzeumban található anyagi és szellemi javak élményszerű tolmácsolása a pedagógia eszközeivel, a múlt tárgyi és szellemi örökségét megbecsülő, a társadalmi problémák iránt érzékeny, múzeumlátogató generáció nevelése. Szakmai tanácsadó dr. Kinda István főmuzeológus, néprajzos szakember volt. 

A kezdeményezők Farkas Mária Magdolna óvónő és Donáth Beáta tanítónő segítségével kétféle feladatfüzetet szerkesztettek, hogy a kiállítás vonzóbb, érthetőbb legyen a gyerekek számára. A feladatok megoldása során az óvodások tárgyakat társítottak, tárgyrészleteket azonosítottak, puzzle-t illesztettek össze, ragasztottak, számösszekötő feladatot, valamint kakukktojás típusú feladatot oldottak meg. Interaktív múzeumlátogatáson eddig szervezetten a havadtői óvodások és iskolások vettek részt, valamint az ősz folyamán családjukkal a múzeumba érkező gyerekek is – tudtuk meg Koncz Emma elnöktől. 

Az ősz folyamán az egyesület megbízásából dr. Kinda István néprajzos szakember, sepsiszentgyörgyi főmuzeológus feltérképezte a havadtői régi mesterségeket, szám szerint tizenkettőt, továbbá készített mintegy 600 fényképet, és elkészített egy huszonöt oldalas tanulmányt, amelyben interjúk vannak a mesteremberekkel. Ez képezi alapját annak a kiállításnak, amelyet idén szeretnének bemutatni. A tanulmány elkészítését a Gyulakutai Polgármesteri Hivatal támogatta.

Állandó programjaik közé tartozik évente a március 15-i ünnepség és az idősek napja is, az előbbin tavaly a helyi óvodások és kisiskolások rajzaiból szerveztek kiállítást, az utóbbin több mint száz helyi nyugdíjast köszöntöttek Csép Éva Andrea parlamenti képviselővel egyetemben. A költészet napjáról sem feledkeztek meg, ekkor a havadtői származású Lőrinczi György lantkészítőt hívták meg, hogy népszerűsítse a hangszereket a gyerekek körében, illetve együtt énekeljenek, szavaljanak. Programjaik állandó partnere és támogatója a gyulakutai önkormányzat és a helyi református egyház, de nagy segítséget kapnak a helyi önkéntesektől, támogató cégektől és az adófelajánlásaikkal hozzájárulóktól is.

Nem félnek nagyot is lépni

A nyárádszeredai Bocskai István Dalkör is szép tevékenységi naplót zárt a múlt év végén. Az egyesület háromszor mutatta be hagyományos farsangfarki vidám előadását, de az általa 1996 óta évente megszervezett kosaras bálon is fellépett. Tavaly pünkösdkor fogadta a simontornyai pedagóguskórust, amely a szeredai unitárius templomban lépett fel, augusztusban a szeredai kórus a helyi városnapok megnyitóján énekelt, majd Simontornyára utazott, október 6-án az aradi vértanúk emlékünnepségén a felvidéki Berzétén vendégszerepelt és koszorúzott, novemberben részt vett a nyárádszentmártoni Szent Márton-napon, azt követően a Nagy Ferenc-emlékhangversenyen, szeptemberben a szeredai unitárius, de-cemberben a református templomban mutatott be hangversenyt, és az első adventi gyertyagyújtáskor is a dalkör szolgáltatta az ünnepi műsort Szeredában. A berzétei utazás költségeire 300 ezer forintos támogatást nyertek a Bethlen Gábor Alaptól, a simontornyai utazáshoz a szeredai önkormányzattól kaptak támogatást, az éves működés egyéb költségeit a farsangfarki előadás bevételéből, illetve a kórustagok hozzájárulásából fedezték. Tavaly az önkormányzat átengedte számukra használatra a művelődési ház kiállítótermét, így most már jó körülmények között dolgozhatnak. Ferencz Csaba karnagy és a kórustagok beszámolójából kiderült, hogy tavaly komolyabb támogatáshoz is jutott a kórus: a nyárádmenti LEADER-programon 29.486,29 euró értékben nyertek pályázati támogatást, amelyből hang- és fénytechnikai eszközöket, irodafelszerelést (fénymásoló, hordozható számítógép) vásároltak, és folyamatban van egy 21 ezer lej értékű ruhatár elkészítése is a dalosok részére. Az egyesület a BGA-tól tavalyelőtt is kapott támogatást, amelyből akkor egy színpadi orgonát és egy filmezőgépet vásárolt.

Nem maradt el az anyaországi segítség

2019-ben több kisprojektjére szerzett támogatást pályázat útján a szentgericei Sancta Gracia Egyesület. Sikerült a Bethlen Gábor Alaptól 500 ezer forintot lehívnia, amelyből a helyi Gyöngyös Bokréta tánccsoportot kiutaztatták a magyarországi testvértelepülésekre: Diósberényben a május végi gyermeknapi programokon vettek részt, míg Fertőszentmiklóson augusztusban a Szent István-napi ünnepségeken.

Az ősszel 1,3 millió forintot nyertek a Csoóri Sándor Alaptól. A két korosztályos helyi néptánccsoportot Sándor Zsuzsánna oktatja, az ő bérezésére fordítják ezt az összeget. Egy 2017. évi pályázatnak köszönhetően népviseleti darabokat készítettek tavaly a lányoknak, hét-hét nyárádmentit és vajdaszentiványit. Egy azelőtti pályázatból sikerült a nagyobb fiúknak, legényeknek népviseletet beszerezni. 

Az egyesület elnöke, Nagy György azt mondja, nagy segítség számukra a magyar kormány támogatása, mert önerőből nagyon nehezen tudnák fenntartani a tánccsoportot. Ami az idei terveket illeti, az elnöktől megtudtuk: minden évben fellépnek az Ezer Székely Leány Napja találkozón Csíksomlyón, karácsonyi ajándékcsomagokat szeretnének osztani a falu időseinek, idén is kiutaznának a magyarországi testvértelepülésekre, valamint népviseleti darabokat készíttetnének a kisebb fiú táncosoknak.