2024. december 23., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Erdélyi magyar népviseletek (76.)

Radnótfája a Felső-Maros mentének Szászrégen mellett fekvő települése. Népviseletét az 1940-es évekig őrizte meg, s a városhoz való közelsége miatt ezután polgári ruhában jártak.


Radnótfája a Felső-Maros mentének Szászrégen mellett fekvő települése. Népviseletét az 1940-es évekig őrizte meg, s a városhoz való közelsége miatt ezután polgári ruhában jártak. Az eredeti férfiviselet itt is a székely ing-lájbi-harisnya-csizma ruhadarabokból állt. A fiatalok a XIX. század végén és a XX. század elején fekete kalapjuk mellé árvalányhajat tűztek, s a fekete vagy szürke, a tetején benyomott báránybőrkucsmát télen használták. Házi pamutszőttes ingük bebújós, mellévarrott szabású volt, keskeny pántgallérral, a mellkivágást pedig letűrésekkel és fehér hímzéssel díszítették. Ez az ingszabás 1940-ig megmaradt. Fekete, háziszőttes gyapjúlájbijuk gallér nélküli volt, felső zsebbel a zsebórának, négy gombbal zárták, anyagát Régenben ványolták. Az idősek a XX. század elején fehér házi gyapjúszőttes harisnyában jártak, de csak fekete, simán varrt zsinórszegély díszítette a zsebén. Fiaik már priccsesnadrágot hordtak, többnyire kovásznai posztóanyagot vettek hozzá, s Petelében varrta meg a szabó. 1940-től cserélték át pantallóra. Az ujjas háziposztó szürke színű volt, díszítetlen, fent egy, alul két zsebbel, dupla gallérral, derékig szabva. Fiaik is ezt viselték 1940-ig. Bundalájbit juhbőrből a helybeli néhai Sándorházi Sándornál varrattak, s háromnegyedes hosszúságú bundát is viseltek télen, barnára festve. A helybeli szűrszabó a néhai Csorvási Endre volt. Csizmát a városból rendeltek, az idős korosztály, s a fiaik is ezerráncú bokszcsizmát hordtak, viselőnek bakancsot vettek fel. Némelyek a fiatalok közül bürgeri csizmát is rendeltek maguknak. A viselőlábbelibe és a csizmába kapcát tekertek a lábfejükre, ünneplőnek zoknit húztak, amelyeket a háziasszonyok gyapjúból kötögettek a családnak. Az asszonyok egyujjas kesztyűt is kötöttek öt tűvel. A bundalájbit és a bundát nem hímezték, nem díszítették, és semmiféle nagykabátot nem viseltek az 1940-es évekig. A legények Rad-nótfáján sosem viseltek bokrétát művirágból, csupán a mellükre tűztek kerti virágot a lakodalmakon.

Régen közelsége miatt korábban polgáriasodott a viselet, mint máshol. 1936-ban még hordtak csizmát, priccses-nadrágot, 1950-ben még bebújós, elöl a mellpántig gombolós inget viseltek, magas nyakkal, szögletes kisgallérral, de már nyakkendőt kötöttek a gallér alá. Az egyházi gyűlésterem 1931-es fényképén a fúvószenekar tagjai (képünkön) már nyakkendőben láthatók.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató