2022. július 3., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Ahol várak és kastélyok álltak

Nagyteremit Theremy néven 1263-ban említik először. A faluban a 16. század végén Sükösd György két udvarházat is építtetett. 1568-ban Bethlen János építtetett udvarházat, melyet a 17. században nagyobb szabású várrá építettek ki. A település katolikus lakossága a 16. században unitárius lett, de Bethlen János 1662-ben református hitre térítette őket, és 1672-ben megkapták a román kori templomot is. A megmaradt tizenhat unitárius család új templomhelyet kapott, ahol hamarosan fel is épült az imaházuk. A régi református templomot 1904-ben bontották le, mivel a falun kívül állt, újat a faluban építettek. A hagyomány szerint a Galamb-hegyen is vár állt, melyet Törökvárnak neveztek. A Bethlenek a 18. században görögkatolikus románokat telepítettek az addig katolikus, majd unitárius, később pedig református faluba…


Orbán Balázsnak köszönhető, hogy a kastély homlokzati képe rekonstruálható

A többutcás falu a Nyárádba rohanó Verescserép és Vajdakuta egyesített pataka torkolatánál, az Erős- és a Kripta-hegy által közbezárt völgyben terül el.

Az Erős-hegy nevét minden bizonnyal hirtelen nagy meredekségéért – százötven-százhatvan méter – és magasságáért kapta; a Kripta-hegy pedig arról, hogy a tetőn van gróf Bethlen Farkas, Bethlen Lipót és neje kriptája. 

A szájhagyomány szerint a Galamb-hegyen vár is állt, melyet a nép Törökvárnak nevez ma is. Ennek a várnak Orbán Balázs a 19. század közepén nem találta semmi nyomát, de az akkor még fénykorában lévő Bethlen-kastélyról fényképfelvételeket készített, melyek alapján a kastély homlokzati képe rekonstruálható.


A századokkal ezelőtt épített híres udvarházak és a 19. századi kastély

Keresztes Gyula a Maros megyei kastélyok és udvarházak című könyvében ír arról, hogy 1662-ben Apafi Mihály a birtokot gróf Bethlen Jánosnak adományozta, majd Bornemisza Annának, feleségének.

A középkori oklevelekből a 13. századtól ismert Nagyteremi község Erdély szinte mértani központjában, Nyárádtő határában, a Nyárád torkolatának bal oldalán, a Tejeskerek-patak torkolatában helyezkedik el.

A területen a Nyárád menti középkori piacellátó térben, a legbelső városellátó övezet és az erdőövezet határán, Marosvásárhelytől tizenkét kilométerre található Nagyteremi községben és környezetében igen sokszínű földtudományi, történelmi, néprajzi, biológiai értékek maradtak fenn az elmúlt évszázadokból és évezredekből. 


A betlehemezést az 1940-es évek végén betiltják

A legfontosabb értéke a dombsági helyzete ellenére a rendkívüli erdősültsége lehetett. A virágporelemzések alapján Erdély belső dombvidékén csak az elmúlt kétszáz-háromszáz évben, a tradicionális egyeléses erdőművelés elhagyását követően csökkent le jelentős mértékben az erdősültség mértéke. Így a névadás idején, a középkor során vagy a középkor végén Nagyteremi és környezete, a döntően háromszáz-négyszáz méter tengerszint feletti magassággal jellemezhető dombsági terület uralkodóan erdősült lehetett.

A település pereme éppen határos a Marosvásárhely székhelyű, 1876-ig létező, történelmi és néprajzi szempontból kiemelkedő jelentőségű Marosszékkel, ahol Teremiújfaluban, Nyárádmentén a betlehemezés református hagyományvilága, akárcsak a Mezőségen, Kalotaszegen vagy a magyar Alföldön fennmaradt. A betlehemezést az 1940-es évek végén betiltották, de az 1970-es évek közepén Vetési András gazda újra betanította a legényeknek, és azóta minden évben újra betlehemeznek.


A közösségeket pusztító hatalmak megsemmisítik a tradíciókat

A legújabb, csoportlélekkel foglalkozó kutatások is megerősítették, hogy ezek a népszokások, a családok, kisebb-nagyobb közösségek által fokozatosan történelmi jelentőségűvé váló kulturális események alapvetőek a közösségek megmaradása és nyelvgyakorlása szempontjából.

Így nem véletlen, hogy a mindenkori közösségeket pusztító hatalmak éppen ezeket a szokásokat, tradíciókat semmisítik meg először különböző stratégiával: vallásellenességgel, városba és lakótelepekre tereléssel, kulturális és társadalmi gettók kifejlesztésével, közösségi létformák szelektálásával, a kisebb közösségek történelmi tudatának megsemmisítésével. Éppen ezért fontosak a helyi történelmet alakító egyéniségekről, személyekről szóló ismeretek, megemlékezések. Ebben a folyamatban éppen olyan fontosak az alkotók, a történelemformáló egyéniségek, mint az emlékezetet őrzők, mivel ez utóbbiak fenntartják, folyamatossá teszik a történelmi és kulturális tudatot.


Nagyteremi nagyjai

Nagyteremiből és a környékén lévő falvakból több híres személy származik, akikre érdemes és kell is emlékezni, mint például Dósa Gergely, a marosvásárhelyi Református Kollégium jogprofesszora. Dózsa András, Dósa Elek, Kolozsvári Sándor jogászok, Dósa Gergely irodalmár, Gergely Sámuel történész jelentősen gyarapították Erdély szellemi munkásainak a számát. Dr. Benkő Samu művelődéstörténész, a község díszpolgára tudományos munkásságával, a különböző tévéadásokban való szereplésével, nemzetközi tudományos tevékenységeken való részvételével igen nagy szolgálatot tett magyar népének és a román államnak, egyaránt kiérdemelve a román és a magyar állam magas rangú kitüntetéseit.

(A soron következő összeállításunkban az eltűnt Bethlen-kastélyról írunk lapunk olvasóinak)

* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációért külön köszönet prof. dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanárnak, Keresztes Pál mérnöknek és dr. Fekete Albertnek, továbbá a régi és a mai képekért Demján László műemlékvédő építésznek.