Vadátjárók az autópálya fölött

Elkészült a civil szervezetek javaslata

Csütörtökön délelőtt két civil szervezet és egy környezetvédelmi szaktanácsadó cég képviselői szűkebb körben bemutatták azt a két évig tartó projektet, amelynek az volt a célja, hogy kijelölje azokat a vadátjárókat, amelyek a Kárpátokat átszelő, Marosvásárhely és Németvásár között megépítendő A8-as autópálya fölött/alatt lehetővé teszik a vadak szabad mozgását. A SaveGREEN elnevezésű projektet a bukaresti WWF Románia (Vadvilág Alap) szervezet koordinálta, az erdélyi részt illető szakmai partnere a Milvus Madártani és Természetvédelmi Csoport volt. Az építők környezetvédelmi szaktanácsadója az EPC Environmental Consulting (EPC környezetvédelmi szaktanácsadó) cég volt. A WWF SaveGREEN projektjét Ioana Ismail, az EPC véleményét Silvia Borea mutatta be, a Milvus részéről a vadvándorlási megfigyelés eredményét Domokos Csaba ismertette. 

A SaveGREEN egy határokon átívelő uniós program keretében két év alatt készítette el azt az alaposan dokumentált javaslatot, amely az európai úthálózathoz is tartozó A8-as autópályára vonatkozik. Ezért nemcsak Romániát, hanem a több országon (többek között Ausztrián, Bulgárián, Csehországon, Magyarországon, Szlovákián,  Ukrajnán) áthaladó autópályarendszert is belefoglalták. A hat országban 13 partnerszervezet dolgozta ki a javaslatokat. Romániában a Zaránd Egyesület és a Milvus Csoport, ehhez társult az EPC szaktanácsadó cég. A két és fél éves projekt költségvetése 2,7 millió euró volt. Ausztriában két, Bulgáriában egy, Csehországban egy, Magyarországon két, Romániában két és Ukrajnán egy régióban jelöltek ki olyan helyeket, ahol – a megfigyelések alapján – a jelentősebb vadvándorlás miatt átjárókat ajánlatos építeni a meglévő vagy az építendő autópályák, utak felett. A dokumentáció elkészítésében részt vett tíz minisztérium, három környezetvédelmi hatóság, egy nemzeti park, négy országútügyi és ugyanennyi erdészeti cég és egy nemzetközi szaktanácsadó központ, azzal a céllal, hogy az említett Duna-régióban egységes és megfelelő megoldást találjanak. A projekt célja nemcsak a vadátjárók megépítése, hanem a vadállomány vándorlásának megfigyelése, követése, a megfelelő eszköztár és az ún. jó gyakorlatok kézikönyvének kidolgozása, ami lehetővé teszi a környezeti hatástanulmány folytatását az érintett szakaszokon és nem csak. 

Számos szakkonferenciát is tartottak az érintett országokban. Ezek közül kiemelték a 2022. szeptember 19-23-án megtartott zöld közlekedési infrastruktúrára vonatkozó stratégiáról szólót, amelyen 250-en személyesen és 150-en online vettek részt az érintett országokból, mind olyan szakértők, akik érintettek az autópályák, utak tervezésében, kivitelezésében. Az A1-es autópálya Arad–Déva közötti szakaszán próbálták alkalmazni a javaslatokat, így Déva után megépült egy vadátjáró. Az itteni tanulmány kimutatta, hogy nemcsak az autópálya, hanem sok esetben a magasfeszültségű vezetékek (az alattuk levő, kötelezően üresen hagyott terület), épületek, csatornák, folyók és a települések közelében levő leromlott (pusztán hagyott) területek is akadályozzák a vadállatok vándorlását. A vadátjárók célja elsősorban az állatvilág genetikai állományának megőrzése a vándorlás biztosításával, az ember és az vadállat közötti konfliktus csökkentése és mindenekelőtt a közlekedés biztonságossá tétele. A szaktanulmány – elsősorban a kétéves megfigyelés alapján – feltérképezte azokat a helyeket, ahol a tervezett autópályát gyakran keresztezik a vadállatok, és ezt figyelembe véve javasolták az autópálya mentén a vadvédelmi rendszereket, nemcsak az átjárókat, hanem helyenként megerősített kerítést (medve ellen), illetve szélesebb fakerítéseket is. 

Leszűkítve a projektet a Marosvásárhely és Németvásár (Tg-Neamţ) közötti szakaszra, a tanulmány kimutatta, hogy a vadállományra nemcsak az autópálya jelent veszélyt, az ún. ökológiai folyosókat helyenként vasút, ország- és megyei utak szelik át, sok helyen a növekvő lakótelepek is invazív módon hatnak az állatok természetes vándorlási útvonalára. Mint ismeretes, az autópálya Marosvásárhely mellől indul, majd a Nyárádmentét érintve a Kis-Küküllő vonalán halad Parajd irányába, itt a Bucsinnal majdnem párhuzamosan szeli át a Keleti-Kárpátokat, elkanyarodik a Békási-tó felső felében, majd a Csalhó alatt ér Németvásárra. A cél az, hogy a majdani, Moldvát átszelő autópályát összekösse. A közeljövőben első lépésben három szakaszt építenének meg. Az első a Marosvásárhely – Nyárádszereda – ennek már kibocsátották a környezetvédelmi engedélyét, a második a Nyárádszereda – Leghin és a harmadik a Leghin – Németvásár, ez utóbbit is az idén engedélyezték környezetvédelmi szempontból. A Nyárádszereda és Leghin közötti szakasz környezetvédelmi engedélyét az ígéret szerint az év végéig kibocsátják. 2020 júliusától 2022. decemberig tart az autópálya környezetvédelmi tanulmányainak a kidolgozása, egy-egy szakaszon megfigyeléseket végeztek, elkészítették a jelentést, amelyben konkrét ötleteket fogalmaztak meg, amelyek részei lettek a környezetvédelmi engedélyeztetési folyamatnak, és ezeket a kivitelezéskor kötelezően figyelembe kell venni. A környezetvédők szerint az autópálya úgy szeli át a Kárpátokat, hogy kettévágja egyes vadállatok életterét, amennyiben nem létesítenek vadátjárókat, jelentősen csökkenni fog a létszámuk, mint ahogy azt már követni lehet egy telefonos applikáció segítségével, ugyanis a road.kill.app címen letölthető applikáción bárki jelezheti, ha az úton elütött állatot talál, és ezek száma az utóbbi időben igencsak megnövekedett. A megfigyelések igazolják, hogy az autópálya három nagy vándorlási zónát érint (sz.m.: több kilométeres szakaszok, amelyeket most is használnak a vadállatok). Ezeket figyelembe véve a legérintettebb helyeken javasolták az óvintézkedéseket: egyet Backamadaras és Szentgerice között, egy másikat pedig Borzonton. Ezenkívül helyenként kerítéseket is ki kellene helyezni. Több helyen az úton viaduktot és alagutat építenek, így ezeken is átjárhatnak a vadak – a kerítések is azt a célt szolgálják, hogy erre tereljék a vadakat, amennyiben az autópálya felé veszik útjukat – mondták a szakértők. 

Domokos Csaba, a Milvus Csoport medvevédelmi szakértője érdekes adatokat osztott meg. Elmondta, jelenleg Romániában 904 km autópálya van, azonban az utóbbi időben igen ambiciózus tervvel állt elő a kormány: 2416 km autópályát és 1784 km gyorsutat (expressz) szeretne építeni a kormányprogram szerint, ezért is szükséges idejében megtenni azokat a javaslatokat, amelyekkel megvédjük az állatvilágot. Az A8-as autópálya kettévágja a Keleti-Kárpátokat, a barna medve legsűrűbben lakott területeit. A Milvus Csoport GPS nyomkövetővel ellátott medvéken követte a vándorlásukat, és kiderült, hogy az út a Nyárádmentén, a Görgényi-havasokban és a Gyergyói-medencében is számos helyen keresztezi az útvonalukat. Domokos Csaba hangsúlyozta, ezúttal nemzetközi ügyről van szó, mivel a kárpáti barna medve Ukrajnán át Csehországba és Lengyelországba is vándorol és vissza, ezért fontos biztosítani számára az átkelőhelyeket. Megfigyelésük elsősorban a Ditró és Leghin (Neamţ megye) közötti szakaszra összpontosul, ahol kilométerenként követték a mozgásukat különböző módszerekkel (kamera, szőrcsapda stb.). Javaslataik szerint Ditró és Hágótő, illetve Hágótő és Récefalva,  Poiana Largului (Békási-tó) övezetében is szükség lenne vadátjárókra. 

A bemutatókat követően a Népújság arra volt kíváncsi, mi a garancia arra, hogy betartják az építők a környezetvédők javaslatait. Azt a választ kaptuk, hogy amennyiben ezek szerepelnek a környezetvédelmi engedélyeztetés okiratcsomójában, akkor kötelezővé válnak. A kivitelezésüket a haszonélvező, az útügyi hatóság (CNAIR), illetve a Szállításügyi Minisztérium is kérheti. Az is szóba került, hogy módosítani kellene a vadászati törvényt, ugyanis „egyesek kihasználhatják azt, hogy a vadállatok a vadátjárókon haladnak majd át a kettészelt területeken, ezeket és a környéküket védetté kellene nyilvánítani”. Romániában mindössze két vadátjárót építettek, van azonban más európai országokban hasonló, ilyeneket kellene építeni, mert így csökkenthető az autópályák környezetre gyakorolt hatása és nem utolsósorban mérséklődik a balesetveszély, hiszen az autópályán előforduló vadállatok okozta balesetért az építtetőt terheli a felelősség, mert nem hozta meg a megfelelő óvintézkedést. Az állatok mellett az emberélet védelme is fontos – vontuk le a következtetést. 

A bemutatót követően a média képviselői a Backamadaras – Szentgerice határában létesítendő vadátjáró potenciális helyszínét is megtekintették.