Elfogadásra váró törvénykezdeményezések
2013-05-23 15:42:43
- Mezey Sarolta
Kerekes Károly parlamenti képviselő tegnap sajtótájékoztatón időszerű kérdésekről, törvénykezdeményezésekről számolt be.
Kerekes Károly parlamenti képviselő tegnap sajtótájékoztatón időszerű kérdésekről, törvénykezdeményezésekről számolt be. Elsőként a nyugdíjasok adófelajánlásáról, a fiatalok munkahelyi képzéséről, az I. munkacsoportban dolgozók hátrányos helyzetét kiigazító törvénymódosításról, majd a Marius Paşcan szenátor által benyújtott törvénymódosítási javaslatról szólt.
Kerekes Károly képviselőt nemrégiben nyugdíjasok keresték meg azzal a felvetéssel, hogy diszkriminatívnak érzik azt a tényt, hogy az ezer lej fölötti nyugdíjösszegükből visszatartott adójuk 2 százalékát nem ajánlhatják fel civil szervezeteknek, úgy, ahogy azt az alkalmazottak vagy szabad vállalkozásúak megtehetik. – Nem szerencsés, hogy az ezer lej fölötti nyugdíjakat megadózzák, lévén, hogy a nyugdíj társadalombiztosítási formának számít, amit minden dolgozó az évek során befizetett a társadalombiztosítási alapba. Más társadalombiztosítási juttatásokat sem adóznak meg, mint például a temetkezési segélyt. A speciális nyugdíjak megadóztatása más, hiszen ezeket az államkasszából fizetik, s nem a tb-alapból. De ha már adót vonnak le az ezer lej fölötti nyugdíjakból, akkor legalább az a lehetőség legyen adott, hogy az adó két százalékáról maguk a nyugdíjasok dönthessenek. Ennek szellemében törvénykezdeményezést nyújtottunk be, javasolva, hogy módosítsák az adótörvénykönyvet – mondta a képviselő.
Az inasképzés szóljon a fiataloknak!
2005-ben jelent meg az inasképzésről szóló törvény. Az inasképzés nem más, mint a fiatalok munkahelyi képzése, amelynek Románia-szerte, Erdély-szerte és Európa-szerte nagy hagyománya volt. A törvény a 16 és 25 év közötti fiatalok szakmai képzését szavatolta. – Tekintettel arra, hogy egyre aggasztóbb a munkanélküliség a fiatalok körében, egyre kevesebb a szakember, s a szakképzés elsorvasztása lépten-nyomon tetten érhető, nagy létjogosultsága van ennek a törvénynek. Csakhogy időközben törölték a 25 éves korhatárt, amit 62 évre módosítottak. Ez nevetséges. Így inasképzésben elméletileg 62 éves személy is részt vehet, holott az unió a fiatalok képzésére szánja a pénzt. Ezzel a módosítással teljesen megváltozott a törvény filozófiája, s nem a fiatalok, hanem általában a felnőttek képzéséről szól, amit más EU-konform törvények szavatolnak. Azt kértük, hogy térjenek vissza a törvény eredeti szelleméhez, s reméljük, hogy a tervezetünket elfogadják – fogalmazott Kerekes.
Az I. munkacsoportban dolgozók továbbra is hátrányos helyzetben
Mint ismeretes, 2001. április elseje után – ekkor lépett hatályba az új társadalombiztosítási törvény – az I. munkacsoportban dolgozókat II. munkacsoportba „fokozták” le, ami azt jelenti, hogy nem mehetnek kedvezményes korhatárral nyugdíjba. A képviselő példaként említette, hogy a törvény hatályba lépése előtt az a személy, aki 16 évet dolgozott I. munkacsoportban, 8 évvel korábban mehetett nyugdíjba, most csak 5 évvel korábban kérheti a nyugdíjaztatást. Ezt az igazságtalanságot szerette volna kikü-szöbölni még az előző mandátumában, de erre mai napig nem került sor. A miniszter arra hivatkozott, hogy ehhez a FMI-vel való egyeztetés is elengedhetetlen. Köztudott, hogy egyre kevesebb a pénz, egyre jobban zsugorodik a nyugdíjalap, a társadalombiztosítási bevétel nem elegendő, ezért az államkasszából pótolni kell, s emiatt a nyugdíjazásokat vissza akarják szorítani. Tehát az I. munkacsoportban dolgozók jóvátételére vonatkozó törvénytervezet még várat magára.
Paşcan szigorúan büntetné a zászlót kitűzőket
A képviselő csemegének szánta a sajtótájékoztató utolsó pontját, amely Marius Paşcan PDL-s szenátor törvénytervezetével kapcsolatos. – Eddig nem szólaltam fel semmilyen székelyzászló-ügyben, de most eljött az ideje, hogy hallassam a hangom. A Cuvântul liber udvarában nevelkedett szenátor valószínűleg értesült arról, hogy a csíkszeredai, az udvarhelyi és a gyergyói ügyészségek nem indítottak eljárást a székely zászló kitűzése ügyében, és bejelentette, hogy törvénykezdeményezést nyújt be a nemzeti szimbólumok megsértésének drasztikusabb szankciója ügyében. Az általa javasolt büntetés három évig terjedő börtönbüntetést írna elő. Csakhogy a nemzeti szimbólumokra már létezik törvényes előírás, párhuzamos törvényre nincs szükség. Nemrégiben Magyarországon jártam és fényképet készítettem a méhkeréki községházáról, amelyen felül román, alul magyar nyelven van kiírva az intézmény neve. Sőt a román nemzeti lobogó is ott található a magyar mellett. S ez senkit sem sért, még a jobbikosokat sem! Hülyének néznék azt, aki a román lobogóval foglalkozna! Kíváncsi vagyok, hogyan reagál a szenátor úr pártja ehhez az EU-s elveket mellőző kezdeményezéshez. Mellesleg a februárban hatályba lépett Polgári törvénykönyvben a nemzeti szimbólumokra vonatkozó cikkely már nem is szerepel, hiszen Európa-szerte egyre inkább teret hódít a nemzeti kisebbségek szimbólumainak használata. A szenátor úr hagyja a büntetőjogi kérdéseket a szakemberekre – fogalmazott Kerekes Károly.
Mintegy alátámasztásként a képviselő bemutatta azokat a fényképeket, amelyeket magyarországi román többségű települések iskoláiról, községházairól készített, rajtuk a román lobogóval.
