Elfelejtett ösztöndíjak

Lesújtó helyzetjelentés Maros megye iskoláinak támogatásáról

A jövőnk olyan lesz, ahogyan ma építjük, amennyi figyelmet az iskoláknak, az oktatásnak szentelünk. Ez a szemlélet még nem nyert eléggé teret, és emiatt a helyzet korántsem megnyugtató Maros megyében sem. Néhány kivételtől eltekintve a helyhatóságok többsége nem tekintette és tekinti elsőrendű feladatának az oktatásügy tárgyi és anyagi feltételeinek a folyamatos korszerűsítését, a mai igényekhez való felzárkóztatását, a jó képességű tanulók teljesítményének értékelését, a nehéz anyagi helyzetben levő diákok anyagi támogatását, figyelmen kívül hagyva, sőt helyenként nem is ismerve az erre vonatkozó törvényes előírásokat sem. 

Ez a helyzetkép derül ki abból az alternatív jelentésből, amelyet a Tiszta iskolákért Maros megyében elnevezésű projekt keretében a Román Akadémiai Bizottság (SAR) kezdeményezésére megyénkben tanuló egyetemi hallgatók, diákok készítettek Anda Meţac helyi megbízott vezetésével. A projekt vezetője Cristian Ghingheş, jogügyi felelőse Constantin-Alexandru Manda. A céljuk az, ahogyan a korábban ellenőrzött Konstanca megyében is, hogy felhívják a helyi közösségek, diákok és szülők figyelmét, eszközt adjanak a kezükbe ahhoz, hogy kiálljanak amellett, hogy a helyi tanintézmények a korszerűségi követelményeknek megfelelő támogatásban részesüljenek a helyhatóságok részéről. Ezt ugyanis a tanügyi törvény, kormány- és miniszteri rendeletek írják elő, amit az önkormányzatok sok településen nem ismernek és nem vesznek figyelembe.

A jelentés elkészítésében részt vevő egyetemi hallgatók, diákok kérdőívet juttattak el megyénk valamennyi helyi tanácsához, polgármesteri hivatalába, amelyben különböző kérdéskörökre – a diák-ösztöndíjak, az iskolák anyagi és működési feltételeinek biztosítása, beruházások a tanintézmények korszerűsítése érdekében, az iskolai orvosi rendelők helyzete – kértek választ. A jelentés szerint a helyzetkép több mint elkeserítő, az oktatásügy finanszírozása a legtöbb helységben minimális, a korszerű kommunikációs eszközök használatának és a vonatkozó jogszabályoknak az ismerete hiányos vagy nem létezik. A jelentés készítői azt is kiemelték, hogy vannak helyhatóságok, ahol nincsenek tisztában, nem ismerik a közérdekű információk közlésének a kötelezettségére vonatkozó 2001. évi 544-es törvényt sem, ami ezt előírja. Ezért azt kérik a megyénkben működő kormányhivataltól, hogy szankcionálja azt a két helyhatóságot, amelyek megtagadták a válaszadást. 

Nem folyósították az ösztöndíjakat

A kérdésekre adott feleletekből kiderült, hogy a 2020/21-es tanévben a diákösztöndíjak (kiváló teljesítményért járó, érdemösztöndíj, tanulmányi és szociális ösztöndíj) folyósításának a hiánya a legkritikusabb, mondhatni alig létezik. 104 helyhatóságból 43 helyi tanácsban irányoztak elő ösztöndíjakra pénzt, de ebből mindössze 14 (13,72%) erősítette meg, hogy tanácsi határozatot is hoztak az ösztöndíjak folyósítására, ami egyébként törvény által előírt kötelességük. 79 helyi tanács (77,45%) határozatot sem hozott, nemhogy kifizette volna a diákoknak törvényesen járó ösztöndíjat. Mint említettük, hét helyhatóság a kérdésre adandó választ is megtagadta. A 14 helyhatóságból, ahol létezik tanácsi határozat, mindössze négy (3,92%) folyósította a tanulóknak járó mind a négy típusú ösztöndíjat, hat helyhatóság (5,88%) a kiváló teljesítményt elért tanulóknak adott ösztöndíjat, 12 helyhatóság (11,76%) érdemösztöndíjat folyósított, és mindössze négy (3,93%) adott tanulmányi és szociális ösztöndíjat. Ez utóbbiból a legalacsonyabb havi hét lej volt. 

A helyzetet a hiányzó tanácsi határozat meghozatalával lehet rendezni, ha a törvényt minden közigazgatási egységben be akarják tartani, amire a megyei tanfelügyelőség is kellene időnként figyelmeztesse a tanintézményeket – jegyzik meg a jelentés készítői. 

A jelentés kapcsán elhangzott megbeszélésen a marosvásárhelyi tanács képviselője bejelentette, hogy ez feltett szándékuk, és az elmaradt ösztöndíjakat is pótolni fogják.

Más célra fordították 

A második vizsgált kérdéskört az iskolák finanszírozása, anyagi és működési feltételeinek a biztosítása jelentette. 2019-ben a helyhatóságok 42.497.605 lejt irányoztak elő erre, ebből 30.817.425 lejt kaptak meg a tanintézmények, 11.680.179 lejt nem arra használtak fel, amire eredetileg szánták, hanem más célra osztották újra. 2020-ban kevesebbet, 35.875.134 lejt szavaztak meg megyei viszonylatban a helyhatóságok az iskoláknak, ebből 58.837 lejt más célra utaltak át. 

A tanulmány készítői azt javasolták, hogy a polgármesterek meg kell hogy növeljék a tanintézmények működtetésére szánt összegeket, különös tekintettel a járványügyi helyzetre, hiszen biztosítani kell minden diáknak a maszkot, kesztyűt és fertőtlenítőszert, amit a megyei közegészségügyi igazgatóságnak folyamatosan kell ellenőriznie. Az ő feladatuk büntetést kiszabni az igazgatókra, akik nem igénylik a helyhatóságoktól az erre szükséges összegeket. Az összesítés szerint a tanintézmények igazgatói évente körülbelül kétszer kérik a polgármesteri hivataloktól az iskoláknak szánt költségvetés kiegészítését. 

Míg 2019-ben 65, 2020-ben 52 tanintézmény igényelt beruházásokra pénzt a helyhatóságoktól. Az összeg 2019-ben 82.605.581 lej volt, 2020-ban 91.910.649 lej. A 2019-ben előirányzott pénzt 36.752.357 lejjel egészítették ki, amihez hozzájárultak Mezőgerebenesen és Erdőszentgyörgyön felhasznált összegek.

A jelentés készítői azt javasolják a katasztrófavédelmi felügyelőségnek és a közegészségügyi igazgatóságnak, hogy fokozott mértékben ellenőrizzék azokat a polgármestereket, akik politikai vagy egyéb okokból nem arra használják a rendelkezésükre álló pénzt, hogy a gyenge állagú iskolaépületeket felújítsák, és azok mind nevelés- és oktatásügyi, mind egészségügyi szempontból megfeleljenek a követelményeknek. Véleményük szerint a prefektusnak alaposabban kell ellenőriznie azokat a helyi fejlesztési terveket, amelyeket kormánypénzekből finanszíroznak. 

Példamutatás helyett kritikus helyzetben 

A jelentés készítői egy sor kifogást fogalmaztak meg az iskolai orvosi rendelők felszerelésével és működésével kapcsolatosan is. Véleményük szerint egy egészségügyi központként számontartott megyében példát kellene mutatni ezen a téren is. Megyei viszonylatban 103 iskolai orvosi és 17 fogorvosi rendelő létezik, ebből 112 működik teljes programmal, amit azonban a helyszínen nem volt módjukban ellenőrizni az adatgyűjtőknek. A rendelők eloszlása nem egységes, elsősorban a városokban találhatók, ilyen szempontból a vidék helyzete kritikus. Pedig a járványügyi helyzetben kulcsszerepük kellene hogy legyen a megelőzésben, és megfelelő körülményeket kellene biztosítsanak az immunizálásra is. 

2019-ben 669.167 lejt folyósítottak a működtetésükre, 2020-ban 947.874 lejt. 2019-ben hat (5,88%), 2020-ban hét (6,86%) helyhatóság utalt ki pénzt az iskolai rendelők működtetésére. A rendelők többségének a felszerelése nem megfelelő, sürgősségi helyzetekben nem biztosítanak steril környezetet a mentési beavatkozáshoz, ha egy diák jut kritikus helyzetbe vagy egy pedagógus. Az iskolai rendelők az első helyszínt kellene képezzék a megfertőzött gyermekek azonosítására a fertőző betegség első tüneteitől kezdődően. Ismeretes a gyors beavatkozás szükségessége kritikus helyzetekben, amihez legalább egy defibrillátorra lenne szükség, ami a szívműködést szabályozza, és képzett személyzetre, aki elsősegélyt tud nyújtani. 

Az oktatásügy finanszírozása megyénkben nem tartozik az elsőrendű fontosságú feladatok közé. Holott egy felelősen gondolkodó közösség számára az kellene legyen a cél, hogy a fiatalok a legjobb körülmények között, a kockázatok kiküszöbölésével, teljesítményüket elismerve és értékelve készüljenek a jövőre. Amit a vonatkozó törvények lehetővé tesznek, csak be kellene tartani azokat. Az eszményi iskola azonban csak a helyi közösségek és azok vezetőinek a céltudatos, lelkiismeretes hozzáállásával, támogatásával valósítható meg – fogalmazták meg a jelentés készítői. 

A jelentés bemutatására szervezett online konferenciára, bár érdekes és tanulságos volt a vita, és a jelentéskészítők véleménye is, az érintettek közül nagyon kevesen jelentkeztek be.