Élesben is kipróbálták

Készenlét az állati vészhelyzetekre

A Maros Megyei Vészhelyzeti Bizottság az országban elsőként dolgozta ki és fogadta el azt a határozatot, amely leszögezi a közintézmények feladatát olyan sürgősségi esetekben, amikor állatok veszélyeztetnek emberi életet, személyes javakat vagy a lakosság egészségére jelentenek veszélyt. Csütörtökön az esti órákban élesben is kipróbálhatták ennek alkalmazását.

November 21-én, csütörtökön délelőtt a prefektúra kistermébe hívták össze a Megyei Vészhelyzeti Bizottság képviselőit, akik elfogadták azt a 6-os számú határozatot, amelynek célja elkerülni az állatok okozta károk, sérülések esetén a káoszt, az intézmények felelőseinek tanácstalanságát vagy egymásra mutogatását. Eldöntötték és írásban rögzítették, hogy melyik intézménynek milyen hatásköre van. Mircea Duşa prefektus az utóbbi időben egyre gyakoribbá váló nagy testű állatok – többek között a védett állatként nyilvántartott medve – által okozott balesetek és vészhelyzetek miatt szükségessé vált eljárásokat ismertette. Mint hangsúlyozta, a meglévő akciótervet kibővítették, és a jelenleg fennálló helyzethez igazították. A magánszemélyeknek okozott anyagi kár megtérítésének módjáról kérdezve a kormánybiztos elmondta, hogy az utóbbi hónapokban több mint 450 olyan kártérítési kérvényt továbbítottak a környezetvédelmi minisztériumhoz, amiben vadállatok okozta kár szerepel magánszemélyeknek. A közutakon és településeken egyre gyakrabban megforduló nagyvadak miatti beavatkozásokat kiegészítették, és leszögezték mindenik intézmény felelősségét. 

112-es sürgősségi hívószám

Az első lépés, amikor az emberre veszélyes állatot észlelnek, a 112-es egységes sürgősségi hívószámot tárcsázni, a diszpécserszolgálatnál nyilvántartásba veszik az esetet, és elküldik mindazokhoz a közintézményekhez, amelyek a hasonló helyzetek kezelésében felelősséget kell vállaljanak – hangsúlyozta. Annak érdekében, hogy a telefonálgatások és rendelkezések irányított módon történjenek, a helyzet kezelése során a törvényes előírások betartása elsőbbséget élvez. A rendőrségi 112 diszpécserszolgálat riasztja a legközelebb tartózkodó saját erőforrásait, a tűzoltóság 112-es diszpécserszolgálata tájékoztatja a felelős közintézményeket: a prefektúrát, a megyei tanácsot, a megyei rendőrséget, a két csendőralakulatot, a környezetvédelmi felügyelőséget, a környezetvédelmi őrséget, az erdőőrséget, az állategészségügyi felügyelőséget, az erdészeti hivatalt, a marosvásárhelyi állatkertet. A Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság két állatorvost mozgósít, az erdőőrség értesíti a helyileg illetékes vadásztársaságot, a Maros Megyei Horea Vészhelyzeti Felügyelőség tájékoztatja a helyi közhivatalokat, és amennyiben a helyzet megköveteli, RoAlert-üzenetet küld. Második lépésként a felelős szervek a legrövidebb időn belül a helyszínre kell siessenek. Az operativitás érdekében a vadásztársaságok kábító fegyvereket szerezhetnek be. A helyszínre érkező rendőrök felmérik a helyzetet, mérlegelik a rendelkezésükre álló emberi és anyagi erőforrást, megszervezik az állat eltávolítását vagy befogását, ugyanakkor mérlegelik, hogy indokolt-e az éles lőfegyver vagy kábító fegyver használata. Az állatorvos döntése alapján, amennyiben egészséges, a bódítást követően az állatot visszaszállítják a természetes élőhelyére. Ha enyhébb sérüléseket szenvedett, elindítják a kezelőközpontba való szállítására az eljárást, amennyiben pedig súlyos sérülései vannak, a 2004. évi 205-ös számú állatvédelmi törvény alapján kell eljárni. Elpusztult állat esetében a tetemet a területileg illetékes vadásztársaság kell elhamvassza.

A településeken megjelenő medvék eltávolításában a helyi önkormányzatok vészhelyzeti bizottsága intézkedik, ebben segítséget nyújt a megyei vészhelyzeti bizottság részét képező megyei rendőrség és csendőrség. A Maros Megyei Horea Vészhelyzeti Felügyelőség tájékoztat az eseményről, azt követően a sajtóval való kapcsolattartás a Maros Megyei Környezetvédelmi Felügyelőségre hárul.

Az állatvédelmi törvény előírásait kell alkalmazni

Amint a határozat megszavazásánál és az azt megelőző vitán részt vevő Székely Annamária, a megyei környezetvédelmi őrség főfelügyelője kifejtette, törvényes keret van az olyan állatok elaltatására, amelyek sérülése túl súlyos, például egy 350 kg-os medve esetében – a Parajd–Szováta országúton történt balesetre utalva – a felépülési folyamat nem egyszerű. Megtörténhet, hogy egy védett állat elaltatását követően eljárást indítanak, de egy törvényes rendelkezést végrehajtó állatorvost nem bírságolhatnak meg azért, mert elaltatott egy szenvedő állatot. Mint hangsúlyozta, a november 20-án, szerdán este Gernyeszeg külterületén elgázolt őzsuta nem ebbe a kategóriába tartozik, mert az vadászható faj, a vadásztársaság át is vállalta az elszállítását. A legfontosabb tudnivaló abban az esetben, ha közúton történik egy baleset, hogy első lépésként a 112-t kell tárcsázni, és a katasztrófavédelmi felügyelőség értesíti az illetékes szerveket. A csütörtökön elfogadott határozat célja az operatív beavatkozás, hogy ne kelljen összevissza telefonálgatni, mert az fölösleges időveszteség.

Élesben is kipróbálták

Csütörtökön este fél nyolc óra körül Balavásár és az Ákosfalva községhez tartozó Göcs között az E60-as úton ütött el egy bukaresti rendszámú személygépkocsi egy 120 kg körüli egyéves medvebocsot. A személyautó két utasa nem sérült meg, a járműben keletkezett kár jelentős. Mircea Duşa kormánybiztos azonnal elrendelte a megbeszélések és az akcióterv alkalmazását. A gyenge életjeleket mutató állatot egy speciális ketrecben a marosvásárhelyi állatkertbe szállították, ahol a továbbiakban dől el, hogy az életét meg lehet-e menteni vagy sem.