Egyre később szülnek a nők

A demográfiai irányzatok szülészeti vonatkozásai

Amióta lehetővé tették a terhességmegszakítást, Románia népessége folyamatosan fogy. Az országos statisztikák szerint két kategóriában nő a szülések száma: a nagyon fiatalok, 14–15 évesek, valamint a 35 év fölöttiek körében. Éppen csak ott nem növekszik a szám, ahol ez biológiai szempontból ideális volna, a huszonéves korosztály körében – mutatott rá Marosvásárhelyen a 11. demográfiai egészség- és szociálpolitikai konferencián tartott, rendkívül érdekes előadásában dr. Szabó Béla professzor, a Maros Megyei Sürgősségi Kórház szülészeti és nőgyógyászati klinikájának vezetője. A professzor kifejtette, a nők egyre később veszik rá magukat, hogy szüljenek, Bukarestben például átlagosan 31 évesen szülik meg első gyermeküket, az országos átlag 29 év, miközben 2000-ben még 23,7 év volt.

Ahhoz, hogy a népességszám stabil maradjon, családonként 2,2 gyerek kellene szülessen. A romániai adatok szerint ettől még távol állunk, ugyanis 2007-ben 1,2 volt, jelenleg pedig 1,5-nél tartunk. A natalitás csökken, 1990-ben mintegy 315 ezer szülést jegyeztek, 2016-ban azonban már csak 188 ezret. 1990-től mostanáig 7,2 évvel tolódott ki az átlagéletkor az első szülésnél, országos szinten jelenleg 29 év, Bukarestben pedig 31 év. A 30-35 éves korosztály felé tolódik el a gyerekvállalás időpontja, 2016-ban 23 ezer 30-35 év közötti nő hozta világra gyermekét, ami az 1990-es értéknek a háromszorosa. A 20-24 évesek körében nagyon nagy, mint-egy 70 százalékos a csökkenés a szülések tekintetében. Ugyanakkor kezd hangsúlyosabbá válni a városi és vidéki népesség közötti különbség: az első gyermekvállalás vidéken még mindig 24,4 évre, városon pedig közel 29 évre tehető. A szülészeti klinika vezetője hozzátette, ebben szerepe van az iskolázottsági, illetve szociális különbségeknek, mondhatni, a bolognai folyamatnak vagyunk az áldozatai, gyakori, hogy a nők két-három egyetemet elvégeznek, majd 35 éves koruk után szánják rá magukat, hogy gyermeket vállaljanak.

A két véglet: lányanyák és 35 éven felüliek

Világviszonylatban 16 millióra tehető azon szülések száma, amikor az anya tizenéves. Átlagosan ezer 15-19 éves nőre 49 szülés jut évente.

Romániai viszonylatban az először szülő nők 12,3 százaléka kiskorú, Európában nálunk a legmagasabb ez az arány. A szülészeti tapasztalatok alapján azonban a statisztika nem teljesen reális, a valóságban jóval több kiskorú szül, a professzor szerint előadása idején is volt az általa vezetett szülészeti klinikán 14 éves lányanya. Hozzátette, a lányanyák esetében azonban az anyai szervezet nincs rendesen felkészülve a terhességre, sokkal több a szövődmény. Az újszülötteknél gyakoribb a csecsemőhalál, mindemellett nem mindig tudnak megfelelőképpen vigyázni a gyerekükre a serdülőként anyává vált lányok, többször fordul elő a gyermekágyi pszichózis, az iskolából való kimaradás. Egy egyesült államokbeli statisztika szerint azoknak az anyáknak, akik 18 éves koruk előtt szülnek gyermeket, csupán másfél százaléka rendelkezik 30 éves kora után felsőfokú végzettséggel. 

Folyamatosan nő a császármetszések aránya

Dr. Szabó Béla professzor rámutatott, társadalmi szinten fokozódik a szülészekre nehezedő nyomás a császármetszések számának a növelése irányában. Amennyiben sajtóvisszhangot kap egy szülés, amikor szövődmények léptek fel, azonnal levonják a következtetést, hogy a szülő nőt szörnyű kínok között hagyták szenvedni, és azt is tudni vélik, hogy ha császármetszést végeztek volna, az adott szövődmény nem következett volna be. Ellenben senki sem beszél a császármetszésből adódó esetleges szövődmények hosszú távú következményeiről, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ha egy szülés nem zajlik megfelelőképpen, akkor a császármetszés egy segítségnyújtási eszköz, de nem azt jelenti, hogy minden problémát császármetszéssel kell megoldani – hangsúlyozta a szülészeti klinika vezetője. 

Mint mondta, a statisztikákból egyértelműen az derül ki, hogy a császármetszések részaránya folyamatosan nő, nemcsak a magán-, hanem az állami kórházakban is, romániai szinten 48 százalékos átlagnál tartunk. Az egyes bukaresti állami klinikákon a szülések 66, 45, 52, 69 százalékát teszik ki a császármetszések, a legmagasabb fokozatú szülészeti klinikákon szinte mindenütt 60 százalék felett van ezeknek a beavatkozásoknak az aránya. A marosvásárhelyi sürgősségi kórház szülészeti klinikája „kilóg a sorból” a maga 28 százalékával. A professzor szerint a marosvásárhelyi az egyetlen egyetemi klinika Romániában, ahol a császármetszések részaránya 30 százalék körül mozog. 

Következésképpen az elmúlt 30 évben Románia lakosságára a negatív demográfiai mutatók jellemzőek. Szülészeti szempontból is megfigyelhető a társadalom polarizálódása. A társadalmi változások miatt a nők nem a biológiailag legalkalmasabb életkorban szülnek, folyamatos az emelkedés a szélsőséges életkorokban. A sikeresen működő családtervezési hálózat ellenére megfigyelhető a fiatal lányok körében a szülések számának az emelkedése, főleg a vidéki rossz szociális helyzetűek esetében – összegzett a professzor.