Egyház és hatalom, avagy miért nagy a Pussy Riot vétke
Az ember azt gondolná, a Pussy Riot-ügy augusztus 17-én véget ért azzal, hogy a bíróság kétévi kényszermunkára ítélte az együttes három tagját, mind fiatal nőket, amiért februárban a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyházban elénekeltek egy Putyin-ellenes kuplét.
Az ember azt gondolná, a Pussy Riot-ügy augusztus 17-én véget ért azzal, hogy a bíróság kétévi kényszermunkára ítélte az együttes három tagját, mind fiatal nőket, amiért februárban a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyházban elénekeltek egy Putyin-ellenes kuplét. Ez messze nincs így – írta a Le Monde című francia napilapban Marie Jégo moszkvai tudósító.
Augusztus 20-án a moszkvai rendőrség bejelentette, hogy az együttes újabb tagjait vette őrizetbe egy „punk imán” való részvétel miatt. A székesegyházban február 21-én készült filmfelvétel tanúsága szerint öten énekeltek üvöltve az oltártérben, nem számolva azokat a társaikat, akik filmezték őket.
A fiatal nők elítélése kiváltotta a nemzetközi közösség bírálatát, heves reakciók kísérték a hivatalos orosz médiában, az internetes közösség berkeiben és az utcán is. Az ügyben kipattant viták sokkal szenvedélyesebbek, mint azok, amelyek a Vlagyimir Putyin elnök esküdt ellenségévé lett volt olajmágnás, Mihail Hodorkovszij 2010-ben történt második elítélését övezték.
Katedrálisbeli produkciójával – a rángatózással, ugrálással – a 22 éves Nagyezsda Tolokonnyikova, a 30 éves Jekatyerina Szamucevics és a 24 éves Marija Aljohina az orosz identitás legalapvetőbb összetevőjét, az ortodox keresztény hitet sértette meg.
Oroszországban a hivatalosan szétválasztott egyház és a politikai hatalom nagyon is összekapcsolódik. A hatalmi elit kitüntetett helyet szentel az ortodox vallásnak, amelyet a szovjet birodalom 1991-es összeomlása óta folyamatosan fejlesztett nemzeti öntudat egyik kulcselemének tekint. A Kreml és a patriarkátus mára teljesen összeolvadt. Kirill pátriárka közvetlenül a márciusi elnökválasztás előtt mint „isteni csodáról” beszélt Vlagyimir Putyinról, majd csatlakozott az őt támogató új párthoz, a Népfronthoz, és arra buzdította a híveket, hogy szavazzanak „a nemzet vezetőjére”.
„Akciónkkal rá akartunk világítani az egyház és a Putyin irányította hatalmi rendszer közötti összejátszásra” – mondta Aljohina a Novoje Vremja című hetilapnak nyilatkozva.
Az akció sikeresnek bizonyult. Még a legkonzervatívabb médiumok is foglalkoztak avval, hogy milyen szerepe van az egyháznak és a pátriárkának a politikai életben. „Az ortodox egyház feje azáltal, hogy az állammal való összeolvadást választotta, szükségszerűen elfogadta, hogy kitüntetett célponttá válik, és hogy elkerülhetetlen az összeütközése a kortárs művészet radikális szárnyával” – írta a Nyezaviszimaja Gazeta című napilap augusztus 20-i számában.
Az orosz igazságszolgáltatás már amúgy is nagyon megtépázott hírneve ettől az ítélettől nem lesz jobb. A három büntetlen előéletű punklány azért a cselekedetért, hogy egy templomban azt énekelték: „Szűz Mária, űzd el Putyint!”, két év börtönt kapott, ugyanazt a büntetési tételt, mint amelyet nemrég a sorozatban nemi erőszakot elkövető Igor Kondratyev. Utóbbi áldozatai között ráadásul fiatalkorúak is voltak.
