Digitalizálás, személyzetcsökkentés

A közigazgatás átalakítása

Tavaly októberben megjelent a 296-os törvény, amely Románia hosszú távú fenntartható gazdasági helyzetére vonatkozó intézkedéseket tartalmaz, köztük azt is, hogy zárolja a közalkalmazotti állásokat. Azóta több közintézményben a dolgozók – munkabeszüntetéssel – jelezték, hogy kevesen vannak, nem tudnak eleget tenni a közigazgatási követelményeknek, és a munka volumenéhez képest alacsony a javadalmazás. A jogszabály egy több éve húzódó kérdést vet fel újra: az államigazgatás átszervezését, hatékonyságának növelését. Ennek egyik útja a rendszer digitalizálása, a másik, amely a napokban ismét terítékre került, a területi átszervezés. Nagy Zsigmonddal, Maros megye alprefektusával arról beszélgettünk, hogy az említett célok érdekében mikor és mennyire sikerült eddig átszervezni a közigazgatást. 

Új közigazgatási kultúra kell 

Nagy Zsigmond lapunknak elmondta, hogy az államrendszert működtető mechanizmusként a világon mindenhol létezik helyi és központi közigazgatás. Ennek a jelenléte, hatékonysága attól függ, hogy miként érzékelik az állampolgárok a működését a mindennapi életben, az ügyintézésben, azoknak az alapvető állampolgári szükségleteknek a kielégítésében, mint például az egészségügyi-szociális hálózat, pénzügykezelés, közbiztonság, vagy akár az infrastruktúra-fejlesztés, de a bürokráciának sokkal bonyolultabb ága is van, amelynek működtetése szükségszerű. Azt tudni kell, hogy ezeket a bonyolult közfeladatokat a közalkalmazottak a meglévő törvények alapján működtetik, így amikor bárki bizonyos ügyintézésért bármilyen hivatalhoz fordul, akkor az ügyfélablaknál levő személy kizárólag a törvény által megszabott módon jár el, és ennek alapján kéri az okiratokat. 

Romániában elindult egy folyamat, amelynek célja a bürokrácia csökkentése, ezt az Európai Unió 910/2014-es irányelvei is ajánlják. Ennek alapján több jogszabály született, amely leegyszerűsít bizonyos eljárásokat, például arról, hogy nem szükséges eredeti okiratok másolatát kérni a magánszemélyektől, amennyiben az érintett jóváhagyásával elektronikus formátumban az adott intézmény elkérheti (letöltheti) ezt a kibocsátótól. Ez is egy óriási lépés a közigazgatás digitalizálásának irányába, amely valójában a jövő, hiszen ez biztosítja a bürokrácia csökkentését, hozzájárul a rendszer átláthatóságához, növeli a közigazgatás hatékonyságát, és mindenekelőtt költségmegtakarító hatása is van. Azonban még távol állunk a sokat emlegetett e-kormányzattól, amelyet Románia az uniós helyreállítási és rezilienciaalap hazai tervének (PNRR) támogatásával szeretne megvalósítani. Ez azonban nem feltételezi az eljárások átszervezését, csupán a jelenlegi ügyintézés átvitelét az online felületre. Megyénkben is több önkormányzat tett lépéseket, az egyik a jeddi – tette hozzá az alprefektus –, de a folyamat bevezetésében figyelembe kell venni a települések (elsősorban vidékiek) lakosságának összetételét. Nem tekinthetünk el attól, hogy falvaink lakosságának átlagéletkora magas, és az analóg (nem digitális) világban szocializálódott generáció nem vagy csak nagyon nehezen veszi igénybe a digitális szolgáltatást, így szükség van még személyzetre. A digitalizálás egyértelműen visszaszorítja a korrupciót, hiszen az ügyintézést igényelőnek nincs direkt kapcsolata a közszolgáltatóval, és ma már ez nem egy opció, hanem szükségszerűség. Ha hátránynak lehet nevezni, akkor a mesterséges intelligencia térhódításával dehumanizálódik a közigazgatás, személytelenné válik a közintézmények és a lakosok között, ami elidegenítheti a polgárokat a központi és a helyi adminisztrációtól, így ez másfajta szervezeti kultúrát igényel, amely nemcsak a digitális eszközök használatát, a rendszer ismeretét feltételezi, hanem a választók és a választottak, illetve a közigazgatási szolgáltatók közötti viszonyrendszert is át kell rendezni. 

A bürokrácia csökkentése érdekében az ún. dekoncentrált állami intézmények közötti együttműködést, az interoperabilitást sem olyan egyszerű megvalósítani, hiszen a személyi adatvédelemmel kapcsolatosan nagyon szigorú európai uniós előírásokat (GDPR) – amelyeket a hazai jogszabály is elfogadott – kell betartani és biztosítani. Köztudott, hogy az utóbbi időben egyre sérülékenyebbé váltak ezek az adatbázisok a hackeri tevékenységek miatt, ezért műszakilag is nagyon biztonságos rendszert kell kiépíteni. Ennek egyik feltétele a digitális aláírás bevezetése, amely nemcsak kézjegy lehet, hanem bármilyen más olyan biometrikus azonosító, amivel egyediesíthető az egyén a kibertérben. Az adatszolgáltatások terén van előrelépés. Az egyik az e-számlázás bevezetése, de korábban a prefektúrához tartozó gépjármű-bejegyzési hivatal is nyitott például azzal, hogy az önkormányzatok felelős közalkalmazottja egy jelszó segítségével ellenőrizheti, hogy az adóköteles jármű kinek a nevén szerepel. 

Közigazgatási konzorciumokat lehet létesíteni 

A bürokrácia csökkentésének másik vetülete az igényelt okiratok mennyiségének a csökkentése. Ezzel kapcsolatban Nagy Zsigmond kifejtette: azt, hogy bizonyos közintézmények (a minisztériumoktól az igazgatóságokig, a helyi közigazgatási egységekig) milyen és mennyi okiratot kérnek, a törvények szabályozzák, ezeken tehát kizárólag törvénymódosítással lehet változtatni, ami egyrészt bizalmi, másrészt a politikai kultúra része, illetve nagyrészt felelősség kérdése. Ugyanígy a személyzetcsökkentés is, hiszen ehhez módosítani kell egy 2010-es jogszabályt, mivel ez határozza meg a polgármesteri hivatal személyzeti keretét. Ezen belül az intézményvezetők felelnek a személyzeti politikáért. Ez azt jelenti, hogy vannak olyan polgármesteri hivatalok, ahol például több pályázatot kell kezelni stb., a maximális létszámmal dolgoznak, de vannak olyanok is, ahol kevesebbel, mint ami a jóváhagyott személyzeti keretben szerepel. A munka hatékonysága természetesen az adott hivatalbeli szervezéstől, belső kapcsolatrendszertől függ. A polgármesteri hivatalok személyzetén kívül, vidéken az iskolák kiegészítő személyzetének, vagy bizonyos közszolgáltatásokat (adott esetben ivóvíz-, szennyvízhálózat, hulladékgazdálkodás stb.) ellátó alkalmazottak biztosítása, vagy akár helyi rendőrök alkalmazása jelenti a munkaerőre fordított kiadásokat. (Sz. m.: Településenként minden 1000 lakosra lehet egy helyi rendőrt alkalmazni, ami nem kötelező.) 

Némiképpen a személyzetcsökkentést is megcélozta az RMDSZ által javasolt és 2023. december 12-én elfogadott 387-es törvény, amely módosította és kiegészítette az 57/2019-es közigazgatási kódexet, illetve a 273/2006-os közpénzügyi törvényt is, és lehetővé teszi a vidéki települések számára a közigazgatási konzorciumok létrehozását. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy adott közszolgáltatás biztosítására több település – az adott helyi tanácsok beleegyezésével – társulhat. Így, ahol nincs, közösen hozhatnak létre és működtethetnek ivóvíz- és/vagy szennyvízhálózatot, de ugyanígy társulhatnak bizonyos ügyintézésben is. Például területrendezési vagy egyéb dokumentáció kibocsátásáért több község társulhat a konzorciumban, így nem kell minden polgármesteri hivatalban egy-egy közalkalmazottat foglalkoztatni ugyanazért a tevékenységéért. Ennek a jogszabálynak a kontextusában is erősíteni kell a nagyvárosi (metropolisz-) övezeteket is, hiszen ezen belül is adott esetben lehet majd közös közszolgáltatásokat végezni. Ennek a következő lépése a területi közigazgatási átszervezés is, amely nemrég újra napirendre került, de ez egy bonyolultabb és hosszabb folyamat, amit alkotmánymódosítással, referendummal lehet kivitelezni, így ez az opció egyelőre csak javaslatként került a parlament elé, korai erről beszélni. Most inkább az előttünk álló, rendkívül nehéz választási évre kell koncentrálni, ahol a szövetségünk szempontjából létfontosságú lesz a jó szereplés – mondta Nagy Zsigmond alprefektus.