2024. july 5., Friday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Elkezdődött az EP kilencedik törvényhozási ciklusa

Múlt kedden az alakuló üléssel Strasbourgban elkezdődött az Európai Parlamentnek az 1979-es első közvetlen választások óta a kilencedik törvényhozási ciklusa, és szerdán megválasztották a testület új elnökét.

A képviselők 28 tagállam 190 politikai pártját képviselik. A testület 61 százaléka új, 60 százaléka férfi, 40 százaléka nő. A legfiatalabb képviselő Kira Marie Peter-Hansen Dániából (21), a legidősebb az olasz Silvio Berlusconi (82).

Az új Parlamentben hét képviselőcsoport van, eggyel kevesebb, mint az előzőben. A képviselőcsoporthoz nem tartozó képviselők azonban bármikor dönthetnek úgy, hogy belépnek egy képviselőcsoportba. 2009 óta a Parlament eljárási szabályzata szerint a képviselőcsoport alakításához legalább hét tagállamból minimum 25 képviselő szükséges.

Kétfordulós elnökválasztás

Sikertelen volt az elnökválasztás első fordulója, a második fordulóban ugyanazok a jelöltek indultak.

 Az első fordulóban az olasz David-Maria Sassoli (S&D) 325, a cseh Jan Zahradil (ECR) 162, a németországi Ska Keller (Zöldek/EFA) 133 és a spanyol Sira Rego (GUE/NGL) 42 szavazatot kapott.

Az elnökségi pozícióért induló négy jelölt ötperces beszédekben foglalta össze elképzeléseit az elnökként végzendő munkáról. A második fordulóban David Sassolit választotta elnökéül az Európai Parlament két és fél évre. 

Megválasztását követően Sassoli elnök a strasbourgi ülésteremben rövid beszédben mondott köszönetet a kilencedik törvényhozási ciklus képviselőinek bizalmáért. „Az utóbbi időben túl sokan a megosztásra törekszenek, és szomorú történelmi emlékeket ébresztő konfliktusokat szítanak. Az európaiak viszont megmutatták, hogy még mindig hisznek ebben a kivételes európai útban, az egyetlenben, amely az előttünk álló globális kihívásokra adandó válaszig elvezet. Muszáj hogy legyen elég erőnk az integrációs folyamat újraindításához és az unió átformálásához, hogy határozottabb megoldást adhassunk az európaiak problémáira, valós választ a kérdéseikre, az egyre kézzelfoghatóbb veszteségérzésükre. Hatalmas változások korát éljük: a fiatalok munkanélkülisége, a migráció, az éghajlatváltozás, a digitális forradalom, az átalakuló erőviszonyok a világban csak pár ezek közül, és mindegyikhez új ötletekre és bátorságra van szükség” – mondta Sassoli.

Kicsoda David Sassoli?

David Sassoli 1956. május 30-án született Firenzében. 2009 óta a Partito Democratico párt listájáról bejutó európai parlamenti képviselő, akit 2019 májusában a harmadik képviselői ciklusára Közép-Olaszországban választottak újra. Sassoli 2022 januárjáig tölti be a Parlament elnöki tisztét.

Alelnökválasztás három fordulóban 

Az Európai Parlament szerda délután három fordulóban választotta meg 14 alelnökét két és fél éves időtartamra. 

Az első fordulóban 11, a másodikban két, a harmadik fordulóban pedig egy alelnököt egyszerű többséggel választottak meg a képviselők.

A hat képviselőcsoporból és tíz tagállamból érkező új alelnökök megválasztásuk sorrendjében az alábbiak: Mairead McGuinness (EPP, Írország) 618 szavazat, 1. forduló, Pedro Silva Pereira (S&D, Portugália) 556 szavazat, 1. forduló, 3. Rainer Wieland (EPP, Németország) 516 szavazat, 1. forduló, 4. Katarina Barley (S&D, Németország) 516 szavazat, 1. forduló, 5. Othmar Karas (EPP, Ausztria) 477 szavazat, 1. forduló, Ewa Bosena Kopacz (EPP, Lengyelország) 461 szavazat, 1. forduló, 7. Dobrev Klára (S&D, Magyarország) 402 szavazat, 1. forduló, 8. Dita Charanzova (Renew Europe, Csehország) 395 szavazat, 1. forduló, 9. Nicola Beer (Renew Europe, Németország) 363 szavazat, 1. forduló, 10. Járóka Lívia (EPP, Magyarország) 349 szavazat, 1. forduló, 11. Heidi Hautala (Zöldek/EFA, Finnország) 336 szavazat, 1. forduló, 12. Marcel Kolaja (Zöldek/EFA, Csehország) 426 szavazat, 2. forduló, 13. Dimitrios Papadimoulis (GUE/NGL, Spanyolország) 401 szavazat, 2. forduló, 14. Fabio Massimo Castaldo (független, Olaszország) 248 szavazat, 3. forduló.

Az alelnökök feladata

Az alelnökök szükség esetén helyettesítik a Parlament elnökét, például a plenáris ülések levezetése során. Az alelnökök az Európai Parlament Elnökségének is tagjai. Ez a szervezet határozza meg a Parlament zökkenőmentes működéséhez szükséges szabályokat. Az Elnökség dolga töbek között a Parlament előzetes költségvetés-tervezetének összeállítása és az adminisztratív, személyzeti és szervezeti döntések meghozata.

Húsz szakbizottság, két albizottság

A Parlament szerdán szavazott húsz szakbizottságának és két albizottságának létszámáról. A bizottságok tagjairól szintén szerdán döntött a testület.  

A képviselők az alábbiakban állapították meg a szakbizottságok tagjainak számát:

 Külügyi Bizottság (AFET): 71 tag • Fejlesztési Bizottság (DEVE): 26 tag • Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság (INTA): 41 tag • Költségvetési Bizottság (BUDG): 41 tag • Költségvetési Ellenőrző Bizottság (CONT): 30 tag • Gazdasági és Monetáris Bizottság (ECON): 60 tag • Foglalkoztatási és Szociális Bizottság (EMPL): 55 tag • Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság (ENVI): 76 tag • Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság (ITRE): 72 tag • Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság (IMCO): 45 tag • Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság (TRAN): 49 tag • Regionális Fejlesztési Bizottság (REGI): 43 tag • Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság (AGRI): 48 tag • Halászati Bizottság (PECH): 28 tag • Kulturális és Oktatási Bizottság (CULT): 31 tag • Jogi Bizottság (JURI): 25 tag • Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE): 68 tag • Alkotmányügyi Bizottság (AFCO): 28 tag • Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság (FEMM): 35 tag • Petíciós Bizottság (PETI): 35 tag • Emberi Jogi Albizottság (DROI): 30 tag • Biztonság- és Védelempolitikai Albizottság (SEDE): 30 tag. 

A bizottságok elnökeit az egyes bizottságok és albizottságok alakuló ülésein választják meg.

A romániai magyarságot képviselő két RMDSZ-es európai parlamenti képviselő közül Winkler Gyula a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság (INTA) tagja, a Kulturális és Oktatási Bizottságban (CULT) pedig póttag. Vincze Loránt az Alkotmányügyi Bizottságban (AFCO) és a Petíciós Bizottságban (PETI) tag, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságban (LIBE) póttag lett.

 (Forrás: az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája) 


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató