Csíkszeredai Régizene Fesztivál

Kájoni munkásságának égisze alatt

Hamarosan kezdetét veszi a már hagyományosnak számító Csíkszeredai Régizene Fesztivál, amely szerves részét képezi a csíki, erdélyi nyári programoknak, évente több ezer személyt szólítva meg. A fesztivál idén július 7-14. között zajlik, programja a Joannes Kájoni 390 emlékév részeként a ferences szerzetes munkássága előtt tiszteleg. Szervezői a Hargita Megyei Kulturális Központ, Hargita Megye Tanácsa, társszervezője Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzata.

Az emlékév gondolata a Csíkszeredai Régizene Fesztivál szervezőcsapatában, a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) munkatársaiban született meg, ugyanis a fesztivál létrejöttét annak idején szintén Kájoni-emlékezet ihlette. A fesztivál előfutára az 1979. szeptember 20-án, a Mikó-vár udvarán tartott In memoriam Joannis Kajoni című emlékhangverseny volt, amelyet Miklóssy Vári Vilmos botanikus, muzeológus kezdeményezett Kájoni János születésének 350. évfordulójára. A kezdeményezés végül több lett egyetlen koncertnél, a régizene országos fórumává vált. 

 – Az első Csíkszeredai Régizene Fesztivált 1980-tól számítjuk, ekkor már fesztivál jelleget öltött, néhány együttes fellépésével. A következő években egyre népszerűbb lett, majd a kommunista rendszer 1986-ban betiltotta, a szervezőket kiutasították az országból. 1990-ben indult újra, mára a legnagyobb és legismertebb hazai régizene-fesztivállá nőtte ki magát – részletezte dr. Filip Ignác Csaba, a rendezvény művészeti vezetője.

A 17. századi ferences-rendi szerzetes, zeneszerző, orgonaművész és -készítő, botanikus, építész, nyomdász és könyvkiadó szellemisége végigkísérte a régizene-fesztivált, az erdélyi zene és Kájoni János zenei hagyatéka minden évben jelen volt a műsorának kínálatában, így nem volt kérdés, hogy az idei rendezvény témája az emlékévhez igazodva eköré épül majd.

 – A fesztivállal egy időben zajló Régizenei Nyári Egyetem orgonakurzusa az ogonaépítő és orgonista Kájoni előtt hajt fejet, előadásokon idézzük fel alakját, a tananyag is a zenei örökségére épül, mint ahogy a fesztiválon fellépők is valamannyien reflektálnak Kájonira. Izgalmas a felkészülés időszaka mind a fellépők, mind a szervezők számára, reméljük, hogy ritka zenei és kultúrtörténeti élményben lesz része a közönségnek – mondta el Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ menedzsere.

Zenei élet a korabeli Erdélyben

A Kájoni-kódex bizonyítja, hogy Erdélyben négyszáz évvel ezelőtt is olyan zenei élet zajlott, amely ötvözte a nyugat-európai és a jellegzetesen erdélyi műzene alkotásait. 

 – A kor legnevesebb európai zeneszerzőinek művei mellett a kódexben megtalálhatjuk a „mi zenénket” is, azaz a magyar nemesség zenéjét, amely nem tartozik sem az európai értelemben vett barokk zenéhez, sem a népzenéhez. Ez a nemesi kultúra részét képező muzsika számunkra ma is jelentős értéket képvisel.

A tudós ferences szerzetes zenei hagyatéka révén beleélhetjük magunkat a négyszáz évvel korábbi Erdély hangulatába, az erdélyi főurak által játszott, táncolt vagy hallgatott zene varázslatába – részletezte dr. Filip Ignác Csaba, a fesztivál művészeti vezetője.