2024. july 8., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Csendes születésnap

Igen, a mai nagy tamtamok idején, amikor egy félresikerült politikus vagy egy félrelépett celeb szerencsétlen félmondatát is hatalmas szenzációként képes tálalni a harsogó média, a szellem emberei körül teljes a csend. 

Igen, a mai nagy tamtamok idején, amikor egy félresikerült politikus vagy egy félrelépett celeb szerencsétlen félmondatát is hatalmas szenzációként képes tálalni a harsogó média, a szellem emberei körül teljes a csend. Kerek évfordulók sem hozzák lázba a sajtót, ha történetesen csak író, művész, kutató a születésnapos, és semmilyen botrány, rendhagyó, felháborító jelenség nem kapcsolható a nevéhez. Marosi Ildikóról sem olvastam méltatást az eltelt napokban, hetekben, pedig a marosvásárhelyi irodalomtörténész, nyugalmazott újságíró, szerkesztő február elsején töltötte 85. esztendejét. Számos jelentős kiadványt, érdekes, értékes hiánypótló kötetet köszönhetünk neki, elég, ha most csak a két sokat lapozgatott dokumentumgyűjteményre (A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság levelesládája. 1876–1948, illetve A Helikon és az Erdélyi Szépmíves Céh levelesládája. 1924–1944. I-II.) hivatkozunk. Bármikor van alkalmunk kérdezgetni, mindig elő tud rukkolni valamilyen újdonsággal, amit hosszas kutatómunka vagy hirtelen támadt ötlet nyomán sikerült kibányásznia, és éppen izgalmas feldolgozás alatt áll. Mert ha az egészségi állapota az otthonához köti is, alkotó szelleme, kíváncsisága sohasem lankad, abba nem hagyná a munkát. Ritkán van olyan nap, amikor ne új kiadvány előkészítésén dolgozna. De akármennyi elfoglaltsága is lenne, arra szakít időt, hogy alkalomadtán figyelemre méltó kéziratot, közérdeklődésre számot tartó témát ajánljon a szerkesztő kollégáknak. A Múzsa is több ilyen indíttatású írást közölhetett már az elmúlt években. Az alábbi is Marosi Ildikó egyik régi, dédelgetett témájának tömörített változata. A versmondás felejthetetlen erdélyi nagyasszonyáról, Tessitori Nóráról írta 1969-ben, amikor az Új Élet művészeti rovatát vezette. A művésznőről később egy átfogó kötetet is szerkesztett, de az újra megjelentetett cikk így is sok kevéssé ismert információt tartalmazhat a mai olvasók számára. Köszönjük. Kissé megkéstünk ugyan, de annál jobb szívvel kívánunk Marosi Ildikónak jó egészséget és további sikert, elégtételt fontos munkájában!

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató