Buta és felelőtlen kijelentés

Szerdán fogadta el a kormány azt a rendeletet, amely értelmében a helyi önkormányzatok döntik el, hogy ebben az évben növelik-e 16%-kal a helyi adókat, illetékeket vagy sem. Ellenben a miniszterelnök felhívta a helyhatóságok figyelmét, hogy azok a polgármesteri hivatalok, amelyek nem indexálják az adókat, nem kapnak pénzt a központi költségvetésből, ezzel mintegy kényszerítve azokat, hogy mégis eszközöljenek adóemelést.

Ilyés Gyula, az RMDSZ önkormányzatokért felelős főtitkár-helyettese

Szerdán fogadta el a kormány azt a rendeletet, amely értelmében a helyi önkormányzatok döntik el, hogy ebben az évben növelik-e 16%-kal a helyi adókat, illetékeket vagy sem. Ellenben a miniszterelnök felhívta a helyhatóságok figyelmét, hogy azok a polgármesteri hivatalok, amelyek nem indexálják az adókat, nem kapnak pénzt a központi költségvetésből, ezzel mintegy kényszerítve azokat, hogy mégis eszközöljenek adóemelést.

– Hogyan kommentálja a kormányfő nyilatkozatát? Ön szerint mennyiben törvényes és szabályos a miniszterelnöknek fenyegetéssel is felérő kijelentése? – kérdeztük Ilyés Gyulát, az RMDSZ önkormányzatokért felelős főtitkár-helyettesét.

– Ez tulajdonképpen éppen olyan buta és felelőtlen kijelentés, mint amilyen bután és felelőtlenül járt el ez a kormány ezzel az egész procedúrával. Túlkomplikáltunk egy nagyon egyszerű, eddig minden évben működő rendszert, amelyik lehet, hogy nem a legjobb, de bevált. Háromévenként indexáltunk, így egyszer kellett emelni nagyobb összeget. Ez működött már 2004 óta, majd 2008-ban módosították.

Most a kormány megkésett ezekkel a rendelkezésekkel, amelyeket április 30-ig kellett volna megtegyen, de akkor jöttek a helyhatósági választások és nem akart adókat emelni. Ősszel szintén nem akart adót emelni a választások előtt, és akkor most utólag szalad, hogy érje utol magát, s kiadott egy olyan kormányhatározatot, amelyet nem lehetett alkalmazni. És ugyanakkor törvénytelen határozatok sorába kényszerítette az önkormányzatokat. Most pedig, hogy korrigálja valamilyen módon, kiadta ezt a kormányrendeletet, ami jogi szempontból rendben van, ezzel megteremti a törvényes megoldását ennek a problémának, és azt mondja, az idén nem kell emelni, vagyis nem muszáj. De nem kötheti olyan feltételhez, hogy nem ad pénzt az önkormányzatoknak. A kormány törvényben vállalja, hogy milyen költségeket biztosít az önkormányzatoknak, azokat pedig ki kell adja. A tanárok fizetését nem lehet levágni, mert nem emelt adókat az önkormányzat, ugyanígy a szociális segélyeket sem lehet megvonni.

– A miniszterelnök azt mondja, az önkormányzatok döntik el, emelik-e a helyi adókat vagy nem, de ha nem, akkor nem kapnak pénzt a központi költségvetésből. És arra hivatkozik, hogy ebből kell a béreket, nyugdíjakat kifizetni, ami így összességében felér egy zsarolással is, nem szólva arról, amit elődjéről állít, az már a politikai csatározás műfajába tartozik.

– Mint mondtam, ez buta és felelőtlen kijelentés, a kormány az áfából bizonyos összegekkel köteles támogatni az önkormányzatokat. Itt például arra a 2800 községre gondolok, amelyeknek a saját jövedelmük még az önfenntartáshoz sem elég. Ehhez kell adja az áfákat, és fog is adni, mert ha nem utalja át ezeket az összegeket, megszünteti az önkormányzatokat. Az éves költségvetésekben mindenhol benne van, ez nem egy új dolog. A kormány nyilvánvalóan abban érdekelt, hogy minél kevesebb pénzt adjon az önkormányzatoknak, hogy több maradjon neki. Ez logikus is, mint ahogy az is logikus, hogy a helyi adókat is növelni kell, mert nem lehet ugyanazt az adót fizetni egy sokkal értékesebb ingatlanért 2012-ben, mint amennyi volt például 2004-ben. Az infláció dolgozik. Persze szociális szempontból is kell nézni a dolgokat, mert az emberek nagy részének nincs lehetősége a nagyobb adók kifizetésére. Ezt valahogy egyenesbe kell hozni. De ennek, mint már említettem, volt egy rendszere, ami működött. Ők ezt felrúgták politikai okokból, most pedig nem tudnak mit kezdeni ezzel az egész problémával. Így a kormány most átdobta a döglött macskát az önkormányzatok kertjébe, amelyek siettek kijelenteni, hogy nem emelnek adókat, illetékeket. Ezt törvénytelenül jelentették ki, egészen máig törvénytelen volt ez a határozat. Viszont ezt a törvénytelenséget fel kellett oldani, ezért voltak kénytelenek gyorsan módosítani az adótörvényt, hogy hozzák a törvényesség talajára a helyi önkormányzatok határozatait, amelyek azt mondták, nem emelnek adókat.

– Csakhogy most azt mondja, hogy ha ti emeltetek volna 16%-kal adót, akkor annyival kevesebbet kellene az idén nektek átutalni.

– Ebben igaza van a kormányfőnek. Azonban nem az utolsó percben kell rendezni politikailag, mert ez az eljárás tisztességtelen az önkormányzatokkal szemben. Ezt a problémát törvényesen kellett volna megoldani már áprilistól kezdődően, és az év folyamán rendszeresen végig kellett volna vezetni, úgy, hogy politikai szempontból se legyen túlságosan ártalmas nekik, és procedurálisan, meg a törvényesség szempontjából is legyen minden rendben. Most az önkormányzatok, ha minden törvényt be akarnak tartani, január végén, február elején hozhatnak ki érvényes és törvényes határozatokat az új adókról, miközben az emberek egy része már kifizette az adóját. Tehát nagy rendetlenség van ebben az ügyben, de azt semmiképpen sem teheti meg, hogy nem ad pénzt. Ez egy olyan fenyegetés, amit nem tud betartani egyetlen kormány sem. Azért mondom, hogy buta kijelentés, mert a költségvetésben akarva-akaratlanul ott lesznek a lebontott összegek.

– Ön szerint mi lehet a megoldás? Van-e az RMDSZ-nek esetleg valamiféle javaslata, ajánlása a saját önkormányzatai irányába?

– Nem lehet ilyenfajta ajánlást megfogalmazni. Minden település át kell gondolja: egyrészt szükség van helyi pénzekre, amelyek nem az államhoz mennek, hanem a közösségi kasszába kerülnek. Minél kisebb a közösség, annál érdekeltebb lehet, annál konkrétabban láthatja az eredményét a befizetett adónak. Ez persze nagyon elméleti megközelítés, mert az ember nem szívesen fizet nagyobb adót, még ha tudja is, hogy a közösség kasszájába megy. De ezt valahogy meg kell oldani. Az is igaz, hogy főleg falvakon sok az idős nyugdíjas, van egy kis házuk, telkük, nem lehet növelni az adókat, mert nincs miből kifizessék. Viszont az is igaz, hogy ezeknek az értéke nő, nem lehet az adókat sem mindig ugyanazon a szinten tartani. A költségek is nőnek, a munkálatok értéke is nő, Azokat meg kell finanszírozni. Tehát mindig egyensúlyban kell tartani, amire nem lehet általános szabályt kiszabni. Végül is ez a kormányrendelet nem a legrosszabb: inflációval indexelni háromévenként, lehet, hogy ez megoldás. Kap az önkormányzat egy lehetőséget, hogy azon belül mozogjon feljebb-lejjebb, akár úgy is mondhatjuk, hogy ez a rendszer elfogadható. Viszont jelen esetben csak azt tudjuk az önkormányzatainknak ajánlani, tartsák be a törvényes procedúrát, hagyják jóvá a 2013-as költségvetéseket. Ha már elkezdték begyűjteni az adókat, akkor mindenképpen maradjanak azon a szinten, ami a tavaly volt, hogy ne kerüljenek konfliktusba azokkal a polgárokkal, akik már kifizették és utólag követeljenek tőlük pluszpénzeket, mert az még rosszabb, mintha startból emelték volna. Úgyhogy ezt az évet így kell rendbe hozni jogilag, hogy az önkormányzatok most, januártól, miután megjelent ez a kormányrendelet, publikálják a határozattervezeteiket, és 30 napon belül, ahogy megköveteli a törvény, hagyják azt jóvá azokon a szinteken, ami a tavaly volt, hogy ne kerüljenek konfliktusba az állampolgárokkal. Jövőre úgyis kénytelenek lesznek emelni, nem lesz más választásuk, de azt megtehetik az idei év folyamán, májusban, hogy már jó előre meghatározzák a 2014-es szinteket.