Borús kilátások Marosvásárhely sportjában

Talán nem a sport és a sportolók gondjai a legfontosabbak a koronavírus-járvány okozta jelenlegi válságban, hiszen az eddig megszokott életünk a feje tetejére állt az utóbbi napokban, hetekben. Lehet, sokan azt gondolják, a sport befagyasztása – nem csak a versenyeké, mérkőzéseké, hanem az edzésmunkáé is – átmeneti nehézség, a járvány elvonulása után majd minden folytatódik a rendes kerékvágásban. Csakhogy ez nem egészen így van. Egyrészt a sportnaptár újratervezése egyes sportági szövetségeket szinte lehetetlen feladat elé állítja, másrészt pedig csak azok, akik sportoltak valaha, tudják, hogy milyen nehéz ismét visszaépíteni azt az erőnléti állapotot, ami a versenysporthoz szükséges, többhetes kihagyás után, hiszen nem mindenkinek van lehetősége legalább minimális testmozgást végezni az otthoni elszigeteltségben. Továbbá az is kérdés, hogy a versenysportolók számíthatnak-e a folytatásban is arra az anyagi háttérre, ami a tevékenységüket lehetővé teszi, tekintve, hogy az alapjaiban megroggyant gazdaság várhatóan sokkal kevesebbet tud majd fordítani szponzorálásra.

Mindez a marosvásárhelyi sport esetében sincs másként, és ha úgy gondoltuk, hogy a 2019-2020-as idény lesz a nehéz átmeneti időszak, a következő szezon még szegényesebbnek ígérkezik.

A város egyetlen élvonalbeli csapata, a Sirius-Mureşul női kosárlabda-együttese számára teljesen bizonytalan a jövő. A CSM-től tavaly nyáron leváló csapat azért tudott beiratkozni az előző idénybe, mert magántámogatáshoz jutott. Csakhogy a megígért pénz nem érkezett meg teljes egészében időben, és az új helyzetben még kevésbé lehet számítani arra, hogy sikerül maradéktalanul eleget tenni minden kifizetési kötelezettségnek. A következő idény pedig teljes egészében a levegőben lóg, hiszen egy erős szponzor nélkül – hiába a sok kisebb támogató – nem fog tudni beiratkozni a következő bajnokságba. És most még nem is szóltunk a jelenlegi évad befejezéséről, hiszen a kosárlabda-szövetség még mindig nem döntött a szezon befagyasztásáról.

A CSU női röplabdázói a másik klub, amely levált a CSM-ről, és esetében már biztos, hogy nem kell folytatnia a bajnokságot, a szövetség ugyanis azt befagyasztotta. A sportszervezet elvileg beiratkozhat az élvonalba az ősszel, ám a háttér biztosítása most bizonytalanná vált. A csapat mögött álló egyetem és a rendelkezésre álló terem, szálláshely, kantin lehetővé teszi a működés folytatását, ám szinte biztos, hogy csak fiatal játékosokkal. Ilyen körülmények között az egyetlen esély a helytállásra az élvonalban, hogy a vetélytársak is nehéz helyzetben lesznek...

És akkor maradnak a városi sportklubhoz, a CSM-hez tartozó csapatok, amelyek már az idén is takaréklángon működtek. Enyhe kivétel a női kézilabdacsapat, amely nem szokványos eset, hiszen a saját nevelésű játékosok gyakorlatilag ingyen vállalták, hogy megpróbálják a Virágok Ligájába juttatni a csapatot. Ehhez sikerült némi magántámogatást is szerezni, már légiósok leigazolását is bejelentették, ám mindez most a levegőben maradt. A szövetség nem fújta le a bajnokságot, ám hogy mikor és kivel folytatódik, teljes a bizonytalanság. A férfikosárlabda-csapat, a teremlabdarúgó- együttes túlélésre rendezkedett be, míg a többi szakosztály csak ifjúsági csapatokat működtet. Mindenki – klubon belül és kívül – abban bízott, hogy a helyhatósági választások után rendeződik a klub helyzete, az új polgármester és a megújult összetételű városi tanács közös nevezőre jut a sportra fordítható összeg tekintetében. A választásokat azonban várhatóan őszre halasztják, ezért biztosan nem lesz időben olyan költségvetés, amire egy csapat a következő szezonra támaszkodhat. Továbbá a súlyos költségvetési megkötések, amelyekre a járvány miatt számíthatunk, nem kedveznek majd a sport támogatásának.

Így hát Marosvásárhely sportélete a koronavírus elvonulása után is roppant szegényesnek ígérkezik, talán a legszegényesebbnek azóta, amióta a sport mint társadalmi jelenség a mindennapok részévé vált. Hogy mennyire, annak azok a sportkedvelők a megmondhatói, akik számára most jobban hiányoznak a heti események a sportcsarnokban, mint amilyen  zavaró bármilyen egyéb korlátozás, amelyekkel az utóbbi napokban kénytelenek voltak megtanulni együtt élni.