2024. july 4., Thursday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Bolyai Farkas egyik jó emberéről, a derék Lengyel Istvánról (1.)

Lengyel István (1776–1833) gróf Kendeffy Ádámnak volt a mentora, házitanítója, jószágigazgatója, majd a kolozsvári református kollégium professzora.

Lengyel István (1776–1833)


Lengyel István (1776–1833) gróf Kendeffy Ádámnak volt a mentora, házitanítója, jószágigazgatója, majd a kolozsvári református kollégium professzora. 1805 és 1811 között Marosvásárhelyen tartózkodott mint Kendeffy Ádám kísérője, aki akkor a református kollégiumban végezte a grammatica, syntactica, rhetorica, poetica, logica és philologica osztályokat. Valószínűleg ekkor ismerkedett meg Bolyai Farkassal, és lettek bizalmasok. Később, amikor Bolyai Farkas Kendeffy Ádámhoz fordult anyagi támogatásért a fiának Bécsben való taníttatásáért, a levelezést Bolyai Farkas és Kendeffy Ádám között lényegében Lengyel István intézte. Kendeffy Ádám és Bolyai Farkas kapcsolatáról a Népújság 2011. január 15-i Színes Világ mellékletében írtam, Kendeffy Ádám nemes személyét pedig Márton Béla irodalomtanár, nyelvjáráskutató a Népújság 2011. március 12-i számában ismertette. Ezért most Lengyel István életrajzát szeretném bemutatni.

1816. december végén Bolyai Farkas így jellemzi Lengyel Istvánt: „Lengyelnek egy igen jó vonása az a többi között, hogy hallgató és egyforma, s sok comissiót eligazít panasz nélkül – ritkán kap az ember olyant, mint ő, az emberek közt; az esze helyes s világos, afféle meleg nélkül, amely minket eléget”. Ebből láthatjuk, hogy Bolyai Farkasnak igen jó véleménye volt Lengyel Istvánról, és közeli, jó emberének tartotta.

Lengyel István lengyel eredetű volt, és premzysli előnévvel is emlegették. (Ezt igazolja I. Rákóczi Györgynek egy 1638. május 1-jén, Gyulafehérváron kiadott oklevele is.)

Lengyel István 1776. november 28-án született a Málom nevű faluban. Édesapja, id. Lengyel István református pap volt, édesanyja Tályai Rákhel. Ifj. Lengyel István Málomban kezdett tanulni Seres Márton iskolamester keze alatt. Édesapja 1784-ben Apanagyfaluban lett pap, de a fia továbbra is Málomban tanult Darabont Lőrincz vezetése alatt, később Szász-Brétén Kónya József református lelkész oktatta a fiát. Lengyel István a kolozsvári református kollégiumot 1787-ben kezdte meg, és az 1791-i nyári közvizsgálatok alkalmával bejutott a retorika osztályba. Már a kolozsvári református kollégiumban is megismerkedhetett Bolyai Farkassal, mert Bolyai Farkas és ifj. báró Kemény Simon 1790–1792 között voltak a kollégium hallgatói. Lengyel István 1794 tavaszán befejezte a logika osztályt, és 1794. május 25-én a tógátusok közé lépett. A felsőbb tanfolyamot Szathmári Pap Mihály, Bodoki József, Méhes György, Pataki Mózes, Biró Ferencz, Szilágyi Ferencz és Szathmári Pap Zsigmond vezetése alatt végezte 1799-ig. 1795-től tanította Méhes György fiát, Sámuelt, 1800-tól pedig Pataki Mózes fiát, Mózest és felsőbányai Báti Lajost. 1799 decemberében Méhes György javaslatára elvállalta malomvízi Kendeffy János gróf egyetlen fiának, az ötéves Ádámnak a nevelését. Gróf Kendeffy János 1800-ban meghalt, és Kendeffy Ádám nagyanyja, Kendeffy Elekné jóváhagyásával az árva gróf úrfi költségén Németországba ment, a jénai és göttingeni egyetemekre, miután a kolozsvári, nagyenyedi és marosvásárhelyi tanárok előtt vizsgálatot tett a felkészültségéről. Ez a németországi tanulmányút meghatározó lett Lengyel István tudóssá formálásában. Jénában két évet tartózkodott, és filozófiát Schellingtől, Ulrichtól, Schadétől és Krausétól, teológiát Paulustól, egyetemes történelmet Brayertől, egyháztörténetet Niethammertől, természettudományt Voigtól, anatómiát Lodertől, állattant Trorieptől, növénytant Bassótól, ásványtant Lenztől hallgatott. (Szóval nem akármilyen oktatást kapott, igazi enciklopédikus tudást!) Kémiát Göttlingtől, esztétikát Schellingtől, tiszta matematikát Stahltól, pedagógiát Schütztől, francia nyelvet Henritől tanult. 1803 második félévében ment Göttingába, ahol főleg római irodalmat, statisztikát, természetrajzot, alkalmazott matematikát, francia és angol nyelvet tanult. 1804-ban hazaindult, és útközben meglátogatta az összes fontosabb nevelőintézetet.

(Folytatjuk)

IRODALOM

Török István: A Kolozsvári Ev. Ref. Collegium Története, Kolozsvár, 1905. Kiadja a Collegium Elöljárósága, Stief Jenő és társa Könyvnyomó Intézet.

Oláh-Gál Róbert: Kendeffy Ádám és a Bolyaiak, Népújság, 2011. január 15.

Márton Béla: A nemes lelkű Kendeffy Ádám (1795–1834), 2011, Népújság, március 12., szombat

 

1 keltezés nincs itt, de a második beszéden: van 1833. sep. 8., Wachtel Felix könyvében egybekötve Kolozsvári Akadémia Könyvtárában C.65363.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató