2024. july 4., Thursday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A közhiedelemmel ellentétben, Bodor Péternek sanyarú sorsa volt Marosvásárhelyen, ahogy ezt ő maga megírja Alázatos könyörgésében. Marosvásárhelyen is több évet volt vizsgálati fogságban. 

A régi és új Marosvásárhely térképe


Sok kedves legenda kering Bodor Péter ezermesterről, és kevés megbízható adattal rendelkezünk. Még a születési évszáma is bizonytalan volt. Eddig a legalaposabb Bodor Péter-életrajzot Pál-Antal Sándor írta a Teremtő életek, marosvásárhelyi személyiségek című kötetben[1].
A közhiedelemmel ellentétben, Bodor Péternek sanyarú sorsa volt Marosvásárhelyen, ahogy ezt ő maga megírja Alázatos könyörgésében[2]. Marosvásárhelyen is több évet volt vizsgálati fogságban. A „tekintetes Nemes Tanács” ki is használta Bodor Péter szorongatott helyzetét, és vizsgálati fogságának idején végeztette el vele, gyakorlatilag ingyen, a sok közhasznú munkálatát. Sőt, kútépítési, hídépítési, útburkolati munkálatai alatt még a kosztozását sem fizette neki a tekintetes Nemes Tanács, hanem a napi eledelt vivő vendéglős beterhelte Bodor Pétert. Ennek fejében aztán Hauchard József vendéglős komoly követelést nyújtott be a tanácshoz Bodor Péter ellen. Ennek behajtása végett Bodor vidámparkját lefoglalták és átadták Hauchardnak
A Marosvásárhelyi Állami Levéltárban található összeírási íveken, eddigi vizsgálataink szerint, több helyen is szerepel Bodor Péter neve. 
„A Felséges Királyi Fő Kormány Széknek 1828. május 20-án 4998 szám alatt költ kegyes rendelése és Ő Felségének 1828. április 7-én 1107 szám alatt költ Királyi Decretuma nyomán a szabad királyi Maros Vásárhely városának népesedéséről fertályonkénti és házszám szerinti feljegyzése
Szent György utcai fertály”
„131. számú ház: Bodor Péter, 50 éves (1828-ban) fiú gyerekek nevei: Sütő János 24, adoptált leány gyerekek nevei: Leopold Terézia református, Kari Ágnes, református adoptált.” Négyen laktak a telken.
Az 1833-as esztendőre
131. szám Bodor Péter művész, a telken lakik 2 férfi és 2 nő.
Az 1838-as összeírási íven
218-as sorszám alatt „A Bodor Péter házában lakik Szilágy József és Szathmári János”.
A későbbi összeírási íveken már nem találtuk Bodor Péter nevét. Ez azt jelenti, hogy Bodor Péter a két raboskodása közötti intervallumban szerepel az összeírási íveken, mert Bodor Péter 1820–1827 és 1835–1844 között volt fogságban. Látható, hogy 1838-ban az összeírási íven az szerepel, hogy Bodor Péter házában lakik Szilágyi József és Szathmári János, tehát a házában idegenek laktak.
Ez a kevés adat is szerintem igen értékes információ. Egyfelől igazolja, hogy Bodor Péter 1778-ban született, mert 1828-ban 50 éves volt! Másfelől biztosra tudjuk, hogy az összeírás idején Marosvásárhelyen tartózkodott, legalábbis 1828 és 1833-ban. Harmadszor, hogy a Szentgyörgy fertály: 131-es számú ház volt a Bodor Péter tulajdona. Ez a ház a mai Eminescu, Bodor Péter idejében a Rózsa utcában volt. Hogy földrajzilag pontosan hol terült el, az egy későbbi kutatás tárgya lehet. A háza udvarán egy vidámparkot is létrehozott Bodor Péter, tehát nagyobb teleknek kellett lennie.
Utánanéztem a ház helyének az Osztrák Birodalom II. Katonai Felmérésében, ami szerencsére már az interneten is elérhető, kiváló minőségben: http://mapire.staatsarchiv.at/hu/. A Második Katonai Felmérés 1806–1869 között készült, tehát igen jó alap arra, hogy rajta megkeressük Bodor Péter házát és vidámparkját.
A mellékelt képen zöld színnel befestettük a Rózsa (mai Eminescu) utcát és piros színnel a nagyobb telkeket, vagyis a vidámparknak megfelelő részeket. Természetesen ez csak halvány feltételezés. A képen egymás mellett van a régi és az új Marosvásárhely térképe, ahogy ezt a http://mapire.staatsarchiv.at/hu/ szolgáltatja.
 Bodor Pétert a tekintetes Nemes Tanács és Marosvásárhely szabad királyi városa nagyon kihasználta és kizsákmányolta. Ha beazonosítanánk Rózsa utcai házának helyét, kötelessége volna az utókornak, hogy azt egy emléktáblával megjelölje.
 
IRODALOM
[1] Pál-Antal Sándor: Bodor Péter (1778?–1849) in Teremtő életek, marosvásárhelyi személyiségek, Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2011, pp. 125-156.
[2] Oláh-Gál Róbert: Bodor Péter alázatos könyörgése, I. és II. rész, Népújság, 2012. február 3., február 10.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató