Bizakodók a turisztikai szolgáltatók

Még egy olyan évet, mint a tavalyi, nem bírna ki az ágazat

Miután 2019 az egyik legjobb évnek számított turisztikai szempontból, tavaly a járványhelyzet miatt mintegy hetvenszázalékos forgalom-visszaeséssel számoltak a turisztikai szolgáltatók. Bár a helyzet a mai napig bizonytalan, az ágazatban dolgozók bizakodók, ugyanis viszonylag jól indult az idei január-február, sok turista él az előfoglalások nyújtotta kedvezmények lehetőségével.

A tavalyi év nehézségeiről, valamint az idei kilátásokról Kelemen Barnával, a marosvásárhelyi World Travel Shop utazási iroda igazgatójával beszélgettünk.

– A lassan egy éve tartó világjárvány által egyik leginkább sújtott ágazat a turizmus volt. Hogyan sikerült átvészelnetek ezt az időszakot?

– A járvány sajnos a tavaly világszerte térdre kényszerítette a turizmust. Európa-szerte határozottan kiálltak amellett, hogy a turisztikai szolgáltatókat támogatni kell ebben a nehéz időszakban, és az ígéreteket tettek is követték. Nálunk is kilátásba helyezték, hogy jó lenne, de egy év elteltével még mindig elemzik a lehetőségeket, a mai napig nem jutottak egyről a kettőre, konkrét támogatást még nem kaptunk. Nagyon nehéz évet zártunk, hiszen a munka volumene két-háromszorosára növekedett, elsősorban amiatt, hogy amikor kirobbant a járvány, óriási pánik tört ki, és ez arra késztette az utasokat, hogy lemondják a lefoglalt utakat, vagy ha nem önszántukból tették ezt, az utazásszervezők voltak kénytelenek lemondani a foglalásokat, mivel a korlátozások miatt nem lehetett utazni. Mindenkinek a problémáját meg kellett oldani, meg kellett nyugtatni az embereket, hogy ne aggódjanak a már befizetett pénzük miatt. Az emberek legnagyobb félelme az volt, hogy amellett hogy meghiúsulnak az utazási terveik, elveszítik a pénzüket, az előleget vagy az előre befizetett teljes összeget. Minden esetre külön találtunk megoldást, az év elejére szóló foglalásokat átütemeztük későbbre, az év második felére, vagy ha a turisták úgy döntöttek, hogy nem szeretnének elutazni ilyen körülmények között, áttettük a foglalást az idei évre. Ez rengeteg munkával járt. Volt repülőjegy-foglalásunk, amelyet hatszor ütemeztünk át, és végül mégsem tudott elutazni a turista az Egyesült Államokba, mivel folyamatosan meghosszabbították a szigorításokat, az Európai Unióból nem engedtek be az AEÁ-ba repülőjáratokat. Rengeteget dolgoztunk, de jövedelmünk nem volt.

– A nyáron azonban valamelyest enyhült a járványhelyzet, bizonyos országok oldottak a korlátozásokon, és a bátrabbak bevállalták, hogy elutaznak. Tudta-e ez a rövid időszak valamelyest pótolni az addigi tetemes kiesést?

– Bár a járvány kitörésekor azt hittük, elúszik a teljes turisztikai szezon, szerencsére végül volt egy jobbacska két-három hónapunk. De így is, a tavalyi év tekintetében mintegy hetven-hetvenöt százalékos visszaeséssel számoltunk. Normális körülmények között általában a turistaidény elkezdődik valamikor május elején, és október közepéig, végéig tart. Tavaly nem lehetett tudni, miként alakul a járványhelyzet, az utazásszervezők is óvatosak voltak, a szigorítások miatt egyre tolták a repülőindulásokat, gyakorlatilag lekéstük a fél szezont, ugyanakkor két-három úti cél maradt, amit lehetett üzemeltetni. Valamikor június közepe felé beindult a görögországi utasforgalom, először koronavírusteszt nélkül fogadták a turistákat, utána kötelezővé tették a tesztet. Valamikor július elején beindult a turizmus Törökországban, majd augusztus elején Egyiptomban. Voltak turisták, akik megtartották az ezekre szóló, eredeti foglalásaikat, olyanok is, akik mást foglaltak, de mivel lemondták azokat az utakat, változtattak, és elutaztak ezekre az úti célokra. Nagy népszerűségnek örvendtek ezek az úti célok, maximális kihasználtsággal üzemeltek az oda tartó járatok. Viszont tény, hogy eleve sokkal kevesebb járat indult, például ha normál körülmények között indult volna heti négy Törökországba, most indult egy, legfeljebb kettő.

– A január–február általában igen mozgalmas időszak az utazászervezők életében, hiszen kihasználva az előfoglalási kedvezményeket, rengetegen fizetnek be már most a családi nyaralásra. Mit tapasztaltok, idén visszafogottabbak az emberek, lévén, hogy még mindig bizonytalan a járványhelyzet alakulása?

– 2019 volt az utóbbi évek egyik legjobbika turisztikai szempontból, az emberek megízlelték az utazás élményét, és sokan eldöntötték, hogy többet fognak utazni, voltak családok, akik egy évben két-három vakációra is elmentek. Emiatt egy kiválóan alakuló év után a tavaly a járvány okozta helyzet hideg zuhanyként érte a turisztikai ágazatot.

Én optimista vagyok, nagyon bízom benne, hogy az idei idény jobb lesz, mint a tavalyi. Mi értékesítjük az utakat, és bízunk abban, hogy a turisták elutazhatnak, nem fog ismét a járványhelyzet közbeszólni. A népszerű Törökország, Görögország, Egyiptom, valamint Tunézia idén is ott van a palettán, és szerencsére a január a jelenlegi körülmények között elég jónak mondható.

Paradox módon még „békeidőben” sem volt ennyi, egzotikus helyszínekre induló charterjárat a téli időszakban, mint most. Sok utazásszervező ugyanis újdonságokkal rukkolt elő, charterjáratokat vezettek be egzotikus desztinációkra, mint például a Kanári-szigetekre, Fuerteventurára, Marokkóba, charterjárat van Bukarestből és Kolozsvárról a Maldív-szigetekre, Bukarestből és Kolozsvárról Zanzibárra, Kolozsvárról a Dominikai Köztársaságba, de Madeira szigetére és Kenyába is könnyedén el lehet most jutni. Ezek az úti célok nyitottak, hiszen jelen helyzetben az emberek nem tudnak bárhová utaz-ni, csak oda, ahol fogadják a turistákat. Viszonylag biztonságos desztinációk, és a charterjárat óriási előnye, hogy nem kell átszállásokkal vesztegetni az időt. A Maldív-szigetekre nyolc, Zanzibárra szintén nyolc-kilenc óra alatt el lehet jutni. Az árak változóak, például a Maldív-szigetek mindig is luxusdesztinációnak számított, itt átlagban 1200–1500 euró között mozog egy egyhetes nyaralás egy főre, ami amúgy egy nagyon jó ár. Zanzibár, valamint a Dominikai Köztársaság szintén 1500 euróba kerül egy személynek egy hétre. Nagyon nagy igény mutatkozik ezek iránt, ugyanis az emberek utazókedve nem lankadt, folyamatosan keresik rá a lehetőséget. Ezen célállomások nagy része nem kért koronavírustesztet, hazautazáskor sem kellett kéthetes karanténba vonulni, így előszeretettel választották ezeket a turisták. Ellenben, ha előbb-utóbb lejár a járvány, akkor valószínűleg nem fogják tudni fenntartani ezeket a charterjáratokat, mivel ha megnyílnak a határok, ismét megoszlanak az utazók a jól bevált desztinációk között, és nem lesz akkora igény ezen egzotikus helyszínek iránt, hogy megérje charterjáratokat üzemeltetni.

Az előfoglalások kapcsán köztudott, hogy január-február ezeknek az ideje. Tavaly februárban én meg voltam győződve, hogy ez többé nem fog működni, ugyanis a járványhelyzet közepette szinte egyik napról változnak a dolgok, jelennek meg újabb korlátozások, és nem mernek majd előfoglalásokat bevállalni az emberek. Hála az égnek tévedtem, mert az idei január tapasztalata az, hogy sokan, akik már tudják pontosan, hogy mikor mennek szabadságra, már most foglalnak nyárára, mert bíznak abban, hogy az általuk választott úti célok a nyáron fogadni tudják az utasokat. Mi is ebben bízunk, hiszen vannak olyan országok, mint Törökország, Görögország, Spanyolország, Egyiptom, Tunézia, Horvátország, amelyeknek a GDP-jük hatalmas részét teszi ki az idegenforgalomból származó bevétel. Ha a tavalyi „kényszerpihenő” után az idén sem változik a helyzet, a csőd szélére sodródnak, nem biztos, hogy turisták nélkül kibírják ezt az évet. Tehát egyértelmű, hogy mindenkinek a célja a határnyitás lesz.

– Miként alakította az árakat a járványhelyzet? Mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a turistáknak, vagy épp ellenkezőleg, csábító árakkal próbálják utazásra ösztönözni őket?

– Bevallom, kissé tartottunk attól, hogy a járvány hatására miként alakulnak majd az árak, hiszen mindenütt jelentősen visszaesett a turisták száma. Szerencsére nem tapasztalható áremelkedés, nagyon kedvező ajánlatok vannak, talán még kedvezőbbek, mint a járványt megelőző időszakban, hiszen ezzel is próbálják oda csábítani a turistákat. Görögországba például idén kiváló árak vannak, Krétára, Zakintoszra, Szkiátoszra foglalnak sokan. Sajnos tavaly teljes egészében szüneteltek a tunéziai utak, de idén még tesztre sincs szükség, nagyon remélem, hogy ismét népszerű úti cél lesz. Tavaly augusztus elejétől lehet utazni Egyiptomba, idén is sokan foglaltak már ide. Marosvásárhelyről ez évben is indul Törökországba és Egyiptomba charterjárat.

– Érdemes tehát ebben a bizonytalan helyzetben is előre lefoglalni a kívánt nyaralást, ugyanis ha nem is alakul úgy a helyzet, ahogyan szeretnénk, a pénzünk nem vész el…

– Nem győztük hangsúlyozni, hogy az utasok pénze semmiképpen nem vész el. Tavaly is kizárólag azokban az esetekben veszett el a befizetett összeg, ha a járat indult, a szállodában teljes biztonságban fogadták a turistákat, de mégsem mertek elutazni, inkább vállalták a veszteséget. Minden más esetben vagy egy vouchert kaptak, vagy áttettük a foglalást egy későbbi periódusra, vagy idénre.

– Tavaly mi volt a jellemzőbb: inkább óvatosak voltak a turisták, és áttették a foglalást az idénre, vagy ahová lehetett, oda elutaztak?

– Azt mondanám, majdnem fele-fele arányban oszlottak meg. Ami érdekes viszont, hogy akik mégis elmentek nyaralni, azok nagyon elégedetten tértek haza. Nagyon sokan visszajeleztek, sokkal többen, mint máskor, hogy ennyire tiszta, rendezett, higiénikus szállásokban ritkán volt részük, mindenre fokozottan odafigyeltek a szállásadók. A szállodák nem működhettek teljes kapacitással, ami azt jelentette, hogy kevesebben voltak a medencéknél, a parton, nem kellett harcolni a nyugágyakért, az opcionális kirándulásokon sem volt tömeg, tehát számos előny volt, amelyek kellemesebbé tették a nyaralást, és azt mind értékelték a turisták.