Beszél az egész testem

Január 20-án délután a Bernády Házban a Marosvásárhelyi Női Akadémia vendégelőadója Gyéresi Júlia, a Művészeti Egyetem oktatója volt, akinek a színművész tehetségével és a szakember figyelemfelkeltő előadásmódjával sikerült az est során mindvégig fenntartania a hallgatóság érdeklődését. 

Az évadnyitó előadás keretében A nyilvános beszéd alapkövetelményei címmel a jelenlévők a gondolatok igényes, közérthető kifejezésmódja, a megfelelő nyelvhasználat, a lendületes tempójú beszéd elsajátításába és alkalmazásába a könnyed beszédtechnika révén nyerhettek betekintést. 

Amint felvezetőjében Koreck Mária, az RMDSZ marosvásárhelyi nőszervezetének alelnöke elmondta, a Női Akadémia második évadját sokszínű programokkal szeretnék vonzóbbá tenni, ezért a nőszervezet tevékenységének gazdagítására ötleteket várnak. 

Dr. Gyéresi Júlia a beszédről mint a lélek kultúrájáról, illetve a meggyőzés lehetőségeinek feltárásáról, a kimondott szó, a nyilvános szereplés felelősségéről, a közszereplők manipulációs eszközeiről is értekezett. Mint jelezte, a hang a személyes rezgésünk, mely az összbenyomás utáni második helyet foglalja el. Móricz Zsigmondot idézve „Minden tud csalni, de a hang színe, az nem… Az őszinte és leleplez minden érzést”. Amint az előadó hangsúlyozta, a beszédtanulás képessége gyerekkorban gyökerezik, a mozgásrendszer fejlődésének rendellenessége pedig kihat a beszédtanulásra, a beszédtevékenység minőségére és a hangképzés egészségtanára. A testmozgás és a beszédközpont kapcsolatát érintve kifejtette, hogy a mozgékony gyermekek között elenyésző a beszédhibások aránya. A jobb és bal agyfélteke egyensúlyának megbomlását lelki zavarokra lehet visszavezetni, ugyanakkor a félelem négy alapformájáról, az engedékeny és korlátozó nevelési modellekről is beszélt. Az értelmi és érzelmi intelligencia fontosságáról értekezve az előadó az iskolai követelményrendszer hátulütőit is megemlítette, amely az értelmi intelligenciára helyezi a hangsúlyt, ezáltal másodrendűvé válik az érzelmi intelligencia kibontakozása. 

 

A hangerő és az önbizalom viszonya

A bemutató keretében a hallgatóság megismerhette a halk, alig érthető beszédstílusra jellemző embertípust is. A szakember művészi előadásmódjával mutatta be, miként nő vagy csökken az önbizalom a hangerő által. Mint kifejtette, a hangerő csökkenésével arányosan csökken az önbizalom és az önbecsülés. A jelenlévőket bevezette a hangterápia rejtelmeibe, mint elhangzott, amennyiben a hang erősödik a személyiség kibontakoztatásán keresztül, a személyiség erősödik a hang kibontakoztatása révén. A szubmisszív, agresszív és asszertív embertípusok, illetve a szorongás emocionális reakcióinak ismertetőjegyeit is vázolta. Az előadó hangsúlyozta a pozitív gondolkodás fontosságát, a gége szintjén létrejövő hangmimikát, az érzelmi viszonyok tükröződését az arcon, a hanghordozás és testtartás viszonyát, melynek során az egész test beszél. Amint összefoglalójában hangsúlyozta, a nyilvánosság előtt felszólalók hátránya a gondolkodási hangok, amelyek teljes mellőzését kellene elérni, a hallgatóság figyelmét pedig magasabb rezgésszintről indítva lehet felkelteni. 

A negatív viselkedésmódok felsorolásában az irigységet, az áldozatként viselkedést, a fájdalom és veszteség felhalmozását, a kínzóan negatív gondolkodást, az érzelmi önkontroll hiányát, a felületes ítélkezést, az együttérzés hiányát, az erkölcsi szabályok áthágását, a folytonos önérdek-érvényesítést említette.

Kérdésekre válaszolva a szakember többek között elmondta, hogy a nyilvános beszéd közbeni durva kirohanások, beszólások esetén elsőrendű a szónok verbális önvédelme, ezért nem szabad a heccelő egyének csapdájába sétálni, illetve végeláthatatlan vitákba keveredni a kötekedőkkel.