Bernády György politikai életrajza

A XX. alkalommal megszervezett Dr. Bernády György Kulturális Napok rendkívül változatos rendezvénysorozattal örvendeztette meg a marosvásárhelyieket. Erre az alkalomra készült el Fodor János fiatal történésznek a városépítő polgármester politikai életútját összefoglaló  kötete, melyet a Bernády Házban mutatott be maga a szerző, Novák Zoltán történész-szenátor, valamint Borbély László, a 25 éves  Bernády Alapítvány elnöke.

Igényes, jól megírt és szépen illusztrált kötettel lett gazdagabb a Marosvásárhely legkiemelkedőbb személysége iránt érdeklődő olvasó. S mivel sokan vannak ilyenek,  Fodor János Bernády György – Politikai életrajz című könyve a legjobb szolgálatot teszi valamennyi generációnak. 

A szerző vallja, hogy a marosvásárhelyi és az erdélyi történetírásnak régi adóssága volt egy Bernádyról szóló tudományos életrajz, hiszen a XIX. végi és a XX. század eleji Erdély meghatározó politikai szereplőjének példátlan és rendkívüli életútja nem csupán marosvásárhelyieknek, szovátaiaknak, hanem a magyarországi és erdélyi olvasóknak is szól, az az örökség, amelyet létrehozott, túllépi a városi, regionális és országhatárokat. 

Fodor Jánost már középiskolás diák, majd egyetemista korában, immár tíz éve foglalkoztatta  Bernády élete és munkássága. 2009-ben, elsőéves egyetemistaként a róla szóló dolgozatával első díjat nyert, melyet aztán számos szakmai elismerés követett. 

A szerzőnek Pál-Antal Sándor levéltárossal közös szerkesztésben Bernády, a városépítő címmel már megjelent egy kötete, de vallomása szerint kutatásai során döbbent rá, hogy valójában nagyon keveset tudunk Bernády életművéről. Ez a felismerés késztette arra, hogy behatóbban foglalkozzon  a témával. Megszületett az elhatározás, hogy Bernádyt „kiírja” magából. Ezért feltérképezte a  család történetét és  a nagy személyiség politikai pályafutását, azonban  a kutatást nehezítette, hogy Bernádynak nem maradt fenn egységes irathagyatéka. Ennek egy része a Maros Megyei Múzeum tulajdonába, jelentős része az Országos Levéltár Maros megyei kirendeltségéhez, továbbá a budapesti Nemzeti Levéltárhoz és a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárába került. 

–Nem teljes biográfiára törekedtem, hanem elsősorban a főszereplő politikusi működését vizsgáltam. Ehhez pedig hozzátartozik a származása, neveltetése, valamint magánéletének  azon körülményei, amelyek a későbbiekben vagy éppen menet közben  befolyásolták politikai pályájának  alakulását. Betekintést nyertem  Bernády belsőbb környezetébe, ahol meglepetésként  a szerető családapa és az érzelmes férj szerepe tárult elém az addig igencsak kimért és hideg természetűnek tartott politikusról. Politikai életpályája is fölöttébb érdekes, egy rendkívüli életútnak lehetünk tanúi –fogalmazott a szerző, aki köszönetet mondott témavezetőjének, Romsics Ignác akadémikusnak,  aki az általa megírt Bethlen István-életrajzzal etalont jelentett számára.  

A jól strukturált kötetben képet kapunk tehát Bernády  családjáról és ifjúkoráról, őseiről, neveltetéséről és iskoláiról,  politikai karrierjének kezdetéről (1889-1901), az országgyűlési képviselőségről (1896-1901),  a rendőrkapitányi tevékenységéről,  a marosvásárhelyi polgármesterség idejéről 1902-1912 között, a főispáni tevékenységéről  és az első világháború időszakáról (1913-1918), az új impérium időszakáról, a romániai Országos Magyar Párt politikusaként töltött évekről (1918-1922), a Marosvásárhelyre való visszatérés korszakáról (1926-1929), második polgármesterségéről,  bukásáról, a külön utakról,  a Magyar Polgári Demokrata Blokkban betöltött szerepéről, majd az OMP-be való visszatéréséről, a kisebbségi létben vállalt szerepéről,  az 1934-ben ünnepelt 70. születésnapjáról, majd az utolsó évekről (1934-1938). 

A könyvbemutatón Novák Zoltán  történész kollégáját többek között Bernády személyiségéről, a problémamegoldó képességéről faggatta, arról, hogyan alkalmazkodott a történésekhez és a történelmi szituációkhoz, milyen volt a viszonya a baloldallal, Petry Zsigmonddal vagy az impériumváltást követően a  román hatalommal.

Az idei Bernády Napokon a Bernády-kultusz újraélesztési kísérletében  nagy szerepet játszik e kötet, amiért  Borbély László  az alapítvány nevében mondott köszönetet Fodor Jánosnak, aki tízéves kutatómunkát szentelt ennek létrehozására.

A könyvbemutatón Kilyén László színművész két Bernádyról szóló írást olvasott fel, Fülöp Gellért fotóművész – kiállításának lehetősége okán – egy Bernádyt ábrázoló molinóval színesítette a rendezvényt.