2024. july 5., Friday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Felújították a beresztelki református templomot

Október 8-án ünnepi istentiszteleten áldották meg a felújított beresztelki református templomot. A gyülekezet 2017-ben indította el a folyamatot. Az épület A kategóriás műemlék. 2020 júliusában kapták meg Bukarestből az engedélyt. 2020. december 6-ától ideiglenesen a polgármesteri hivatal által díjmentesen a reformátusok rendelkezésére bocsátott helyi művelődési házban tartották az istentiszteletet. A felújított templomba 2022. április 10-én költöztek vissza, ahol még hátravoltak apróbb munkálatok, ezeket október elejére sikerült elvégezni, az október eleji hétvégén ünnepélyesen újraszentelték az épületet. 

Szép Eduárd beresztelki református lelkipásztor lapunknak elmondta, a templomot létezése során háromszor felépítették, háromszor újjáépítették és számtalanszor végeztek rajta kisebb-nagyobb javításokat, állagmegőrzési munkálatokat, de soha nem volt ilyen nagy méretű felújítás. Az épületnek új a tetőszerkezete, felújították a kinti és a benti vakolatot, restaurálták a karzatot, a betonpadlózat helyett travertin kőburkolatot fektettek le, új ajtókat tettek, felújították a szószékkoronát (a régi hasonmása), továbbá új kerítést tettek (az elöl levő régivel kicserélték a kerítés hátsó részét), új padok kerültek a templomba. Elmaradt a harangok villamos rendszerének felújítása, a fűtésrendszer átalakítása, amit a közösség pénzén szeretnének jövőre elvégezni. A műemlék templom felújítása előtt különböző szaktanulmányokat kellett elvégeztetni, ezért is húzódott el a jóváhagyás. A felújítás során előkerült a középkori sekrestyeajtó és a szentségtartó fülke – amelyet láthatóvá tettek –, illetve az egykori ablak kőkeretének egy része. 

A reformációt követően a beresztelki birtokos Bánffy család áttért erre a vallásra, és a kor követelménye szerint velük együtt az itt lakók is. Így a 18. században épülhetett az a templom, amely azután háromszor is leégett, és újjá kellett építeni. Az épület harmadik része – a férfikarzattól a torony felé – a toronnyal együtt 1894-re készült el. A toronyórát, amely javításra szorul, de működőképes, Kolozsnagyidáról hozták, az orgonát a kor közismert orgonaépítő mestere, Takács Ignác 1868-ban készítette. Ez a nyolcadik orgonája, amelyet épített. 

Szép Eduárd kiemelte a gyülekezet felújításhoz való hozzájárulását, ugyanis eddig az egyházközség 57.000 eurót gyűjtött össze, és az összeg az év végéig eléri a 60.000 eurót, ugyanis még mindig vannak olyanok, akik ígérték, hogy hozzájárulnak a további munkálatok költségének fedezéséhez. A lelkipásztor kiemelte, hogy szinte mindenki adakozott, csodának tartotta, hogy a vallásórára járó gyerekek a félretett zsebpénzüket ajánlották fel a templomjavításra. Ehhez jött a magyar kormány több mint 160.000 eurós, a román kormány 20.000 eurós támogatása. 

Az október 8-i ünnepélyes istentiszteleten meghívottként részt vett Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Veress Róbert Gyula görgényi egyházmegyei esperes, a szomszéd községek lelkipásztorai. A magyar kormány képviseletében Szászfalvi László országgyűlési képviselő, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának (NÖB) alelnöke, Rideg Teodor helybéli görögkatolikus és Zaiţ Petru ortodox pap, továbbá Deák Attila polgármester és Kolcsár Károly parlamenti képviselő. Igét hirdetett Kató Béla és Veress Róbert Gyula, Szép Eduárd lelkipásztor beszámolt az építkezésről. A gyülekezetet köszöntötte Kolcsár Károly RMDSZ-es parlamenti képviselő, Demeter Győző mérnök, a munkálatok kivitelezője, Deák Attila beresztelki polgármester, valamint Torkos Sándor, a gyülekezet gondnoka és Torkos Ákos hatodéves teológus. Az istentiszteleten közreműködött a cegőtelki fúvószenekar, a beresztelki gyülekezet Réman Melinda karnagy vezetésével, énekelt Réman Jenő. 

A gyülekezet 543 lelket számlál, rendszeresen mintegy 70–80-an járnak istentiszteletre. Az utóbbi két évben csupán két temetés és nyolc keresztelő volt a gyülekezetben. Aktív nőszövetség, presbitérium segíti az egyházi munkát, szép számban járnak vallásórára és ifjúsági bibliaórára a fiatalok. Szép Eduárd reméli, hogy „az Úr házának szeretete” nem csak az adományozásban, hanem a közösségi élet erősítésében is megnyilvánul majd, hiszen most már méltó külsővel és belsővel várja a templom azokat, akik lélekkel töltik meg. 

Igét hirdet Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke az ünnepi istentiszteleten 

Fotó: Farkas Szilárd 


Húszéves a Beresztelki Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete 

A nehéz időkben is ki kell tartani 

Idén ünnepelte fennállása 20. évfordulóját a Beresztelki Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete. Azon ritka agrárszakmai szövetkezetek egyike, amelynek sikerült összefognia a környékbeli gazdákat, közösen gondozzák az állatokat, a legelőket, a tejet pedig egy községbeli és egy szászrégeni felvásárlóhoz juttatják el. Az elnök, Torkos Sándor az évfordulón is arra ösztönözte a tagságot, hogy a nehézségek ellenére tartsanak ki, ne mondják fel a tevékenységet, mivel a „nehéz időkben is szükség van minőségi élelmiszerre”, és ezt a gazdáknak kell előteremteni. 

Az esemény kapcsán Torkos Sándorral áttekintettük, hogy milyen mezőgazdasági évet zárnak. Az elnök elmondta, hogy igen változatosan alakult – mezőgazdasági szempontból – a 2022-es esztendő, ugyanis sikerült elvetni a takarmányhoz szükséges haszonnövényeket, azonban a szárazság miatt nem lett megfelelő a terméshozam, így a télire szánt nyári takarmány 80%-át az állatoknak kellett adni. Az ősz eleje csapadékos volt, azonban ez nehezítette a begyűjtést, így néhol elmaradtak a betakarítással, és egyelőre nem sikerült megfelelő mennyiségű takarmányt silózni. Ehhez hozzájárult az is, hogy megdrágultak az inputok. 

Készül a sajt a Linţuca tejfeldolgozó üzemben

Fotó: Vajda György 



Jelenleg az egyesület 100 hektáros legelőt bérel a polgármesteri hivataltól. 25 tagjuk van, akik összesen mintegy 500 tejhasznú szarvasmarhát tartanak, ebből 320 fejőstehén. Sikerült a legelővel pályázni a környezetkímélő gazdálkodásra, így a földalapú és az állattartóknak járó támogatások mellett ez a programcsomag is hozzájárul az egyesület költségvetéséhez. Az idők során sikerült megvásárolniuk a legelőgazdálkodáshoz szükséges gépeket. Az egyesület költségén vizet vezettek a legelőre. Második éve, hogy a tófalvi fajállattartó kísérleti állomáson (BNV) keresztül biztosítják tagjaiknak a megfelelő genetikai állományt, arra törekednek, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű tejhozamú állattal lássák el a tagokat. A tejet a tagok külön-külön a szászrégeni Mirdatod és a beresztelki Linţuca tejfeldolgozó üzemhez szállítják. A felvásárlók 1,20 lejben veszik át literét. Ez nem elég a gazdaságok fenntartásához. Torkos Sándor szerint 3 lejt kellene fizessenek literéért, hogy ne legyen veszteséges az állattenyésztés. Jelenleg egy liter tej előállítási költsége 2,80 lej, munkadíj nélkül. Több gazda lemondott volna a foglalkozásról, de az elnök többször is hangsúlyozta, hogy szükség van tejre, élelmiszerre, és ezért ki kell tartani, össze kell fogni, hiszen létfontosságú alapélelmiszerről van szó. Kérdésünkre arról is beszélt, hogy egyelőre nem térnek át a húshasznú fajták tenyésztésére, ugyanis ehhez nagyobb állomány szükséges, mivel biztosítani kell a gazdasági fenntartáshoz szükséges létszámot, és erre egyelőre nincs lehetőség. Torkos szerint jó lenne, ha a kormány jobban odafigyelne az alapélelmiszer-előállítókra, a szarvasmarha-tenyésztőkre, akár farmok kialakításának támogatásával, az ehhez szükséges bürokrácia csökkentésével, a gépesítés felkarolásával. Azt ígérte a mezőgazdasági minisztérium, hogy kidolgoz egy hazai támogatási rendszert a tejtermelés és a takarmány beszerzésére, de eddig még nem történt semmi. 

Ellátogattunk a beresztelki Linţuca tejfeldolgozó üzembe, ahol Szőcs Judit üzemvezető elmondta, a kisüzemet 1996-ban alapította id. Nicuşan Vasile, amit jelenleg a fia működtet. A Beresztelki Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete mellett Oroszidecsről, Dedrádról és Dedrádszéplakról naponta mintegy 7000-7500 liter jó minőségű tejet vesznek át és dolgoznak fel. Az alig több mint 20 személyt foglalkoztató gyárban a tejből sajtot, sós túrót, túrót, vajat, tejfölt készítenek. A termékeket kizárólag a Selgros üzletláncon keresztül értékesítik, és van egy képviseleti üzletük Szászrégenben. Naponta egy tonnányi készterméket szállítanak ki a nagyáruházba. 

Egyelőre termékeik mintegy 5%-át drágították, ugyanis tisztában vannak azzal, ha nem fizetnek többet a gazdáknak, akkor nem lesz nyersanyag. Az ármódosításról egyeztetnek a nagyáruházzal. Kevesebb gazda szolgáltatja be a tejet, és a válság miatt is kevesebb késztermék fogy, azonban igyekeznek segíteni a helyi gazdáknak, hogy átvészeljék ezt az időszakot, mert számukra is fontos, hogy termékük eljusson a vásárló asztalára. 

Torkos Sándor, a Beresztelki Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének elnöke 


Közigazgatási anomália 

Szekér a ló előtt 

Mindig azt a közmondást juttatja eszembe, amely szerint néha a szekeret a ló elé helyezik, és úgy próbálnak haladni a helyi közigazgatásban. Ez főleg azon vidéki településekre jellemző, ahol először elkészítették az ivóvízhálózatot, aztán elmaradt a csatornarendszer kiépítése. És évekig viseli a település a következményeit: a szennyvízelvezetést, -kezelést, a leaszfaltozatlan utcákat és folytathatnánk a sort. Ez jutott eszembe Beresztelkén is, ahol Deák Attila polgármester, aki első mandátumánál tart, elmondta, hogy elődje 2006-ban kezdte meg uniós támogatással kiépíteni az ivóvízhálózatot, amelyet tizenhat (!) év után sikerült befejezni, és jövőre szándékoznak átadni üzemeltetésre az Aquaserv Rt.-nek. Nem a vezetékes ivóvíz szükségességét vonom kétségbe, hiszen a szárazság miatt – amely az idén nyáron a beresztelkieket is érintette – igencsak szükség van erre, hanem logikusan előbb a csatornarendszert kellett volna kiépíteni, hiszen ez fölösleges költségektől kímélte volna meg a fogyasztókat, azokat, akik így ülepítőt építettek. És van példa arra is, hogy egyesek – ha nem is Beresztelkén – az árkokba vezették a szennyvizet, nem beszélve a talajvíz és a kutak vize minőségének romlásáról, amit szintén e megoldatlan helyzet okoz. Beresztelke az idén az Anghel Saligny program keretében pályázott a szennyvízhálózat kiépítésére. 14 millió lejt kértek rá. Az 55 km vezeték és a községben mintegy 900 házat ellátó teljes hálózat lefektetése a felmérések szerint 55 millió lejbe kerülne. Ha megnyerik a pályázatot, az csak részben fedezi a költségeket, amely – a jelenlegi gazdasági helyzetben – többször változhat. Ezért a projekthez újabb tanulmányt kell készíteni, újabb jóváhagyások szükségesek… nehéz kivitelezőt találni, és sorolhatnánk a más településeken is előforduló problémákat. 

Beresztelkén a fő- és néhány mellékutca kivételével nincs aszfalt, csak köves út. A polgármesteri hivatal szintén az Anghel Saligny programban pályázott aszfaltozásra. Ezt elutasították, hiszen – logikusan – addig a kormány nem támogatja az aszfaltozást, ameddig nincs kész a közművesítés… Így az utcák korszerűsítése is elmarad. Addig jó (kell legyen) a köves út, az ad-hoc szennyvízelvezetés, a toldás-foldás. 

A jó szándék megvan, csak a lóval van a baj…


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató