Szerintem Mikszáth Kálmán Egy kis emlékezés Aporra című novellájában nagyszerűen eltalálta Apor Károly bemutatását. De minket érdekelhet, hogy milyen darabot mutattak be a Szegedi Színház avatóján, melyben a főszereplő Apor Károly egyik ősapja.
Nagy Lajos király udvara, a Képes Krónika első oldaláról
Szerintem Mikszáth Kálmán Egy kis emlékezés Aporra című novellájában nagyszerűen eltalálta Apor Károly bemutatását. De minket érdekelhet, hogy milyen darabot mutattak be a Szegedi Színház avatóján, melyben a főszereplő Apor Károly egyik ősapja. A darab címe Utolsó szerelem, és Dóczi Lajos írta. (Dóczi Lajos eredeti neve Ludwig Dux, izraelita vallású volt, és éppen irodalmi tevékenysége elismeréseként és az uralkodói ház szolgálatáért bárói címet kapott.)
A bemutatott darab cselekményét a következő idézetből tudhatjuk meg:
Az 1882-es Teleki-tragédiapályázatra Dóczi az Utolsó szerelem című új darabját nyújtotta be. Bár mint vígjátékot elutasították, 1884-ben bemutatta a Nemzeti, egy évvel később a német változatot a Burgtheater, majd a hamburgi, a berlini, a müncheni, a lipcsei s a prágai színház is. A téma és a szerkezet erősen emlékeztet Arany Toldi szerelme című epikus költeményére: Apor-Laczfi minden nőnek elcsavarja a fejét Nagy Lajos udvarában, de csellel vőlegénnyé teszik. Az itáliai hadjárat során azonban megismerkedik az igaz szerelemmel a padovai fejedelem lányának személyében. Közben menyasszonya is beleszeret valakibe. Úgy tűnik, a férfiúi becsületet csak párbaj mentheti meg, de a királyi kegy végül lehetővé teszi mindkét pár boldogságát. (Boronkai Szabolcs: Német-magyar kétnyelvűség: Ludwig Dux-Báró Dóczi Lajos – 1845–1919 –, Irodalomtudományi Közlemények, 2001, CV. évfolyam 1-2. szám.)
Az Utolsó szerelem 1901-es bemutatója után így számolt be Ady Endre a Nagyváradi Napló 1901. november 5-i számában: „Utolsó szerelem
Hogy mostanában divatba jöttek a fehér esték, kellően trenírozva, pompásan tudtuk tegnap este élvezni Dóczy édes, verses romantikus víg darabját. Elég szép közönség is gyűlt össze. A színészek kedvvel játszottak, s a hölgyek, főként Kacziány Viola, E. Kovács Mariska, S. Nagy Júlia, Szohner Olga és P. Szép Olga is jól és kedvesen játszottak. Az urak közül Peterdy, Bognár s Bérczi voltak kifogástalanok, Pataky, Deésy igen ügyetlenkedtek. A közönség nagyon jól mulatott.”
Apor Károlynak az Utolsó szerelem című színdarabban szereplő ős-ősét megénekli Arany János is a híres Toldijában. Arany János így ír a Toldi estéjében Lajos udvaráról (Ötödik ének, 11–13. versszak) az uralkodó alatt felemelkedett nemesi családokról:
„Mert szolgála ottan sok úri csemete:
Losonczi-, Maróti-, Bánfiak nemzete,
Kanizsai, Szécsi, Kont, Balassa, Csupor,
És ama nagyhíres, fényes Laczfi-Apor;
Köznemes rendből is egy jóforma csapat,
Kiket Lajos ottan csínosságra kapat;
Idegen udvartól is jöttek cserébe,
Hol magyar ifjúság van azok helyébe.
Nem egy azok közül látogatta Pécset,
Hol a tudománynak Lajos gyujta mécset;
Nem is egy fordult meg Páris-, Bolonyában,
Maga erszényén, vagy a király zsoldjában;
A tudás fájáról szép gyümölcsöt hoztak,
Jót is elég bőven, s ráadásul rosszat;
Mert, ha gyalu nélkül bunkósbot az elme:
Gyakran kétélű tőr lesz az kiművelve.
De habár az ifjú néha könyvet forgat:
Nem hiányzik nála kész testi gyakorlat,
Hogy `karra `se légyen gyöngébb, mint az atyja.
Ellenben, ha lehet, `fővel `meghaladja;
Ez volt a királynak terve és szándéka. --
No de áll az ifjak eleven játéka:
Ez danol, az tréfál, az vitát feszenget;
Egy pedig a hárfán ilyen nótát penget:”
Viszont a történészek körében vitatott, hogy az Aporok őse valóban a Nagy Lajos udvarában is szolgáló Laczkfi nádor lett volna! Lássuk, mit ír erről az akkori történelmi időknek egyik legnagyobb szaktekintélye, a kolozsvári születésű Szilágyi Sándor akadémikus.
„Ezen László vajdának (1300-as évek elején vagyunk) a történetben két neve van: Apor és Laczkfi, mely két név egy családnak jelzésére vétetik. Az egész dolgot Szegedi alapítá meg Decreta et vitae Regnum Hungariae 304. s köv. II. Ő báró Apor Istvántól nyerte adatait, s ezen kívül egy felírásra hivatkozik, mely valaha Bálványos várában lett volna. Azután ő és mások ki is csinálták a nemzedékrendet. Ennek a Lászlónak atyja azon Apor (Opour), ki mint az ország egyik nádora szerepel Endre és utódai alatt. De a dolog nem így áll, s László vajda sem egyik sem másik családnak nem volt tagja.” (Szilágyi Sándor: Erdélyország története, I. kötet. Pest, 1866. p. 86.)
(Csak zárójelben jegyzem meg, hogy Arany János és Szilágyi Sándor tanárkollégák voltak a híres Nagykőrösi Református Kollégiumban, mindketten tagjai voltak a híres Nagy Tanári Karnak.)
Mindenképpen igen kedves dolog, hogy Apor Károlytól eljutunk Mikszáthig, Adyig, Arany Jánosig, sőt „ama nagyhíres, fényes Laczfi-Apor”-ig.
Ezzel csak azt szerettem volna igazolni, hogy a Marosvásárhelyen, az akkori Magyarország területén másodiknak (és a fővároson kívül elsőként) létrejövő irodalmi társaság talán nem is választhatott volta Apor Károlynál fényesebb, híresebb elnököt magának!
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
