Az új nyugdíjtörvény 2021-től lesz hatályos

Csép Andrea képviselő sajtótájékoztatója

Döntő házként a képviselőház december 19-én fogadta el az egységes nyugdíjrendszer törvényét. A jogszabály mellett 193, ellene egy képviselő voksolt, 14-en tartózkodtak. Csép Andrea parlamenti képviselő az alsóházban elfogadott nyugdíjtörvényt, illetve az RMDSZ módosító javaslatait ismertette.

Több mint ötmillió személyt érint

– Az RMDSZ mindvégig szem előtt tartotta, hogy olyan nyugdíjtörvényt szavazzon meg, amely élhető nyugdíjas éveket biztosít az idős személyeknek, és eltörli azokat az egyenlőtlenségeket, amelyek az aktuális nyugdíjrendszerben voltak. Tudni kell, hogy a forradalom óta ez a harmadik nyugdíjtörvény. Időszerű volt, hiszen toldták-foldták, különböző módosításokon esett át, szükség volt egységes formát adni neki.

– Az előkészületekről sok szó esett, azonban a törvényt elég hamar elfogadták.

– Sürgősségi eljárással tárgyalták a nyugdíjtörvényt, amelyet augusztusban hirdettek meg a minisztérium honlapján, utána nagyon gyors tempóban volt túl rajta a szenátus, és megérkezett a képviselőházba. Úgy gondolom, hogy sokkal több időt kellett volna szánni rá, hiszen nagyon fontos törvényről van szó, amely a Romániában élőknek az egynegyedét érinti. 

Az országban ugyanis több mint ötmillió nyugdíjas él. Elmondható, hogy összességben egy jó nyugdíjtörvény-tervezet született, amelynek azonban voltak hiányosságai. Ezért az RMDSZ 18 módosító javaslatot nyújtott be a szenátusban, majd a képviselőházban.

– Milyen újdonságot hoz az új nyugdíjtörvény a nyugdíjasok számára? 

– Mindenekelőtt el kell mondanom, hogy ez 2021-től fog életbe lépni. Többen megkerestek már, érdeklődtek, hogy bizonyos részeket hogyan alkalmaznak az ő esetükben. A módosításokat illetően elsődleges a nyugdíjasstátus meghatározása. Az új törvénytervezetben nyugdíjasnak minősülhet az a személy, aki 15 év hozzájárulásos időszakkal rendelkezik, valamint az a nemlátó, aki egyharmadát teljesítette a teljes hozzájárulásos idő-szaknak – ami 35 év –, s ennek az egyharmada 11 év és 8 hónap. Az RMDSZ módosítást javasolt, mondván, hogy a nemlátóknak adott könnyítést a súlyos fogyatékkal élőkre is ki kell terjeszteni. Ezt a bizottságban elutasították. Mégis a politikai egyeztetések során is fenntartottuk ezt a részt, s a plénumi vitán a módosító javaslatunkat megszavazta a többség. Teljesen egyértelmű volt számunkra, hogy nem hagyhatjuk a rokkantsági nyugdíjasokat figyelmen kívül, mert diszkriminatív az a rendelkezés, amely szerint egy időben három feltételt kell teljesíteniük azoknak, akik ilyen nyugdíjat igényelnek. Az első feltétel, hogy ne legyen meg a standard nyugdíjazási koruk, a nők esetében a 63, a férfiaknál a 65 év. A második feltétel, amivel nem tudtunk egyetérteni, hogy 15 év régiséggel kell rendelkezniük, a harmadik feltétel, hogy részben vagy teljes egészében elvesztették munkaképességüket amiatt, hogy munkabalesetük volt, szakmai megbetegedést szenvedtek, vagy a forradalom áldozatai. Nem tehet róla az az ember, aki 30 évesen leesik egy létráról, és elveszíti a munkaképességét, mert nem az ő hibájából történt. Valaki nem azért igényli a rokkantsági nyugdíjat, mert nem akar dolgozni, hanem azért, mert elveszítette a munkaképességét. Módosító javaslatunkat nem fogadták el, hogy a minimális 15 év hozzájárulási időszakot egyharmadára, azaz öt évre csökkentették. A jelenlegi törvénykezésnek van egy nagy hiányossága. Egynapos társadalombiztosítással az alkalmazott jogosult lehet a rokkantsági nyugdíjra. Ez számos visszaélésre adott lehetőséget. A plénumi vitában, amikor felszólaltam, nagyon tisztán elmondtam: rendben van, hogy szeretnénk tisztázni ezeket a rendszereket, ellenben nem lehet a nyugdíjakat összességében növelni pontosan a fogyatékkal, rokkantsággal élők, a munkabalesetet szenvedettek, rokkantsági nyugdíjasok rovására. Ne úgy próbáljanak nyugdíjpontértéket növelni, hogy ettől a kategóriától megvonják a jogot. 

Készül a szociális támogatások törvénye

– A kormánypárt ígéretei szerint készül a szociális támogatások törvénye, amely lefedi a hiányos munkaidővel rendelkezők és a munkabalesetesek kategóriát is. Nagyon ragaszkodtak hozzá, hogy a 15 éves hozzájárulásos időszak meglegyen, s alapvető feltétel, hogy valaki nyugdíjas legyen. A módosításunkat ebben az esetben nem fogadták el. Ellenben megkaptuk a szociális törvényre vonatkozó ígéretet. Amennyiben nem fogják tartani az ígéretet – s ezt a plénumban is elmondtuk –, akkor az RMDSZ a tavaszi ülésszakban kidolgozza az erre vonatkozó törvénytervezetet is, amely ezekre a kategóriákra vonatkozik. Nagyon fontos, hogy mihamarabb „lefedve” lássuk ezt a kategóriát, ugyanis a szociális juttatások összegét mindig a kormány határozza meg kénye-kedve szerint. 

A három gyermeket nevelő anyák hat évvel korábban kérhetik a nyugdíjazásukat

– A módosításnál figyelembe vettük az anyákat is. Az új törvény értelmében azok az anyák, akik legalább három gyermeket szültek és neveltek 16 éves korukig, hat évvel korábban igényelhetik a nyugdíjazásukat. A mi módosítási javaslatunk az volt, hogy választhatnak, hogy elmennek-e hat évvel korábban. Ez azért fontos, mert ha a munkáltatónak esetleg nem tetszik az az idős hölgy, akinek három gyereke van, és el akarja küldeni nyugdíjba, visszaélhet a törvénnyel, és erőszakkal elküldheti nyugdíjba. Amennyiben az anya dolgozni akar, engedni kell, hogy dolgozzon. Az örökbe fogadott gyermekek is beszámítódnak a hármas gyermeklétszámba, azzal a feltétellel, hogy az anya legalább 13 évig nevelje őket. Amikor ezt megfogalmaztuk, azt vettük figyelembe, hogy általában 2-3 éves korukban veszik örökbe a gyermekeket. 

Pótolhatók a szükséges évek, de nem minimálbérrel számolva

– Beszéljünk az asszimilált periódusokról.

– Ezek azok a periódusok, amelyekben az illető személy nem dolgozott, de biztosított státust évezett az állam részéről. Ezek: a katonai szolgálat ideje, az egyetemi évek, a hivatalos munkanélküli-időszak, a gyermeknevelési időszak. Ezeknek a körét a kormány kiterjesztette, és beszámítódik a mesteri és doktori képzés ideje is. Az RMDSZ javaslata az volt, hogy a technikumi képzés idejét is számítsák be, de ebbe nem egyeztek bele. Az RMDSZ-nek volt még egy javaslata, hogy az örökbefogadó anyának nyújtott egyéves összeszokási szabadságot is számítsák be úgy, mint a gyermeknevelési időszakot. Ebbe sem egyeztek bele. De az örökbefogadási törvénybe be fogjuk illeszteni ezt a könnyítést. 

Ami még fontos a módosításaink közül, a „megvásárolható régiségre” vonatkozik. Az új nyugdíjtörvény is megadja ezt a lehetőséget, ellenben nem a minimálbérhez köti a biztosítási összeget, hanem az átlagbérhez. Az RMDSZ szerint nem megengedhető, hogy átlagbérhez kössük a „megvásárolható régiséget”, hanem hagyjuk meg a minimálbérnél, mert ha valakinek szüksége van rá, biztos nem azért van rá szüksége, mert nagy jövedelemmel rendelkezik, hanem azért, mert valóban rászorul, hogy a 15 éves régisége meglegyen. Letettük a módosító javaslatot, de ez sem ment át. A régi törvény szerint az „vásárolhatott” még 5 év régiséget, akinek 15 ledolgozott éve volt. Az új törvény szerint a tízéves szolgálati idővel rendelkezők „vásárolhatnak” további 5 év régiséget.

Kedvezmény a néptáncosoknak és népdalénekeseknek

– Fontos változás, ami a néptáncosokat és a népdalénekeseket érinti: ők kedvezőbb feltételek mellett vonulhatnak nyugdíjba, ugyanis ezek a foglalkozások bekerültek a speciális munkacsoportba, nekik minden ledolgozott évre 50 százalékot számítanak pluszban a munkaidejükhöz. 

A szennyezett településeket a kormány nevezi meg

– A szennyezett környezetben dolgozókra vonatkozó részből teljesen kiveszik a településeket a törvényből, pedig ez nagyon érdekli a marosvásárhelyieket. A most érvényes nyugdíjtörvényben több település szerepel. Az történt, hogy nagyon sok település felvételét kérték erre a listára. Oda jutottunk, hogy ezek szerint Románia teljesen szennyezett, és olyan súlyos környezeti problémákkal küzd, hogy mindenkinek muszáj hamarább elmenni nyugdíjba. Ellenben a szennyezett környezettel kapcsolatban úgy rendelkezik az új törvény, hogy azok a személyek, akik 30 évet éltek és/vagy dolgoztak szennyezett környezetben, olyan településeken és ezek nyolc kilométeres körzetében, ahol kombinátok működnek és szennyezik az ott lakók és dolgozók életét, azok kérvényezhetik a két évvel korábbi nyugdíjba vonulást. Ezeket a településeket, amelyek felkerülnek a listára, a kormány fogja meghatározni.

Újdonság: a házastársi segély

– Új rendelkezés a házastársi segély. Ennek értelmében a túlélő házastárs az elhunyt nyugdíjának a 25 százalékára lesz jogosult, ez a saját nyugdíjjal halmozható. Feltétel, hogy a házastársak legalább 10 évig együtt kellett éljenek, a túlélő házastárs nem házasodott újra, és már nyugdíjasstátusszal rendelkezik. A házastársi segélyt azok kaphatják meg, akik rendelkeznek a teljes hozzájárulásos időszakkal. Kértük a minimális 15 évet, nem hagyták jóvá. Eddig úgy volt, hogy az utódnyugdíj nem volt halmozható. Választani lehetett a saját nyugdíj vagy az elhunyt házastárs nyugdíjának az 50 százaléka között. Amennyiben ezt választották, a saját nyugdíjról le kellett mondani. 

Egy nyugdíj sem fog csökkenni

– Minden nyugdíjat újraszámolnak, de azok nem fognak csökkenni. Ha valakinek az új képlet szerint csökkenne a nyugdíja, akkor az eredeti nyugdíját fogják folyósítani. 2019. szeptember elsejétől 1265 lej lesz a nyugdíjpont értéke, 2020-ban 1775 lej, míg 2021-ben 1875 lej. A nyugdíjak struktúrája átalakul, a részlegesen előre hozott nyugdíj teljesen megszűnik. Lesz öregségi (korhatáros), előre hozott, rokkantsági és utódnyugdíj. Az előrehozott nyugdíj esetében a kérelmezőnek rendelkeznie kell legalább a teljes hozzájárulásos időszakkal, a 35 évvel, s kevesebb mint öt éve kell legyen a standard nyugdíjkorhatárig. Például, ha egy férfi 60 éves, és 35+5 ledolgozott évvel rendelkezik, akkor előre hozott nyugdíjba mehet, de nyugdíjcsökkentéssel (penalizálás). Ha egy férfi 60 éves, de ledolgozott 35+9 évet, akkor öregségi nyugdíjba vonulhat, hiszen túlteljesítette a törvény által előírt 35+8 évet. 

Minimális nyugdíjak

– A szakszervezetek azt állítják, hogy ez kiszámíthatatlan, mert hiába járulunk hozzá a nyugdíjalaphoz, szociális nyugdíjból fog élni Románia nyugdíjasainak 46 százaléka. A minimális nyugdíjat – ami jelenleg 640 lej – azok kaphatják meg, akiknek legalább 15 év szolgálati idejük van. A most elfogadott jogszabály szerint nem lesz fix rögzített összeg, hanem ennek pótlása lesz egy változó összeggel. Az új törvény szerint a bruttó minimális jövedelemnek a 45 százalékát kapják meg. A mostani 1900 lejnek a 45 százaléka 855 lej. Ez lenne a minimális nyugdíj. A maximális érték 75 százalék lehetne, 1425 lej. E két érték, a 855 és 1425 lej között mozogna (mostani bérekkel számolva) a minimális nyugdíj, ha érvényben lenne az új nyugdíjtörvény. A nyugdíjkorhatár a nők és férfiak esetében nem változik, marad a 63, illetve a 65 év – nyilatkozta a képviselő.