Az olvasó írja

Meddig ér a takaró?

Szegedről küldött levelet Miska bácsi, s abban megemlíti: „A Viselt(es) dolgaink című könyvedet olvasom újra, és megdöbbent, hogy minden aktuális benne.” Íróembernek mennyei muzsika a dicséret, de azért illik egy kicsit húzodozni: „Ezt a kötetemet a második sorba teszem, mert csak sima újságcikkek vannak benne, amelyek a megjelenésük után elvesztik az aktualitásukat – de ezek szerint mégsem. A világgal pedig az a helyzet, hogy a – bocsánattal legyen mondva – szarból már nem fog kivakarózni, mert: 1. képtelen rá, 2. nem is akar! Amikor azért háborúzik a (területileg) legnagyobb állam a kisebb testvérével, mert a Führere kisebbségi komplexusoktól szenved, akkor nincs mit várni.” 

Belelapoztam a könyvembe, valóban előfordulnak benne aktuális motívumok, de ez nem az író érdeme, hanem a világ szégyene. A 11. oldalon olvasható a következő néhány mondat, egy 1999-es újságcikk részlete: „A lettek és az észtek szerették volna kifüstölni a szovjethatalom által betelepített oroszokat. Törvényt ültek, s begyújtották a füstölőt. 1998 tavaszán Oroszország gazdasági bojkottot hirdetett ellenük. Végül kiegyeztek: az országban maradhat az összlakosság harmadát-negyedét kitevő idegen ajkú csapat, nyelvvizsgát sem kell tenniük, cserében a ruszkik ismét megnyitják a gázcsapot.” – Ha Európa politikusai akkor még nem vették észre, most öles betűkkel írhatják be a nagykönyvbe: gáz már csak az oroszoktól vehető, nagyon drágán és hatalmas kompromisszumok árán! 

Ez a mai nyomorúság egyik forrása; ámde ez a forrás az emberiség korábbi hibáira vezethető vissza. Kb. ötven évvel ezelőtt olvastam az egyik ’figyelmeztetést’, az akkoriban nálunk is előfizethető Népszabadság arról cikkezett, hogy az emberiségnek – belátható időn belül – komoly gondokkal kell szembenéznie. Az akkor megjósolható (és mára megvalósult) szűk világ okai: a túlnépesedés, a technika mértéktelen fejlődése, a természeti erő- és nyersanyagforrások véges volta és a fogyasztói társadalmak pazarló életmódja. Ezeknek isszuk ma a levét. Ma már ott vagyunk, hogy – nemcsak Pista bácsi, hanem komoly szakértők is kijelentik – a „fenntartható fejlődés” elmélete egy kalap meggymagot sem ér, azt a határértéket, amelyről még ’vissza lehetett volna fordulni’, már régen túlhaladtuk. A covid-járvány egyike (volt?) az újabb figyelmeztetésnek. 

Már szügyig benne vagyunk a córeszben, de még vannak, akik reménykednek. A kormányok szintén, noha minden miniszterelnöknek ott van a páncélszekrényében a Világválságról Szóló Bizalmas Jelentés: „ha nem vezettek be azonnal széles körű korlátozásokat, akkor…” ez és ez történik; a listában felsorolva a pusztulás minden szinonimája. A kormányfőknek viszont nyomós okuk van arra, hogy ne fogadjanak szót az okosoknak: minden megszorítás megingatja a trónjukat, s akkor egykettőre kiesnek a bársonyszékből. A legutóbbi példa a Szent István-napi tűzijáték. A hódmezővásárhelyi polgármester néhány héttel ezelőtt még arról beszélt – a bánatos kisgyermekek könnyeire hivatkozva –, hogy ő bizony nem spórol ezen, mert a szemfényvesztést imádó tömegek óhaja számára parancs. A köznép soraiban végzett közvélemény-kutatás viszont kimondta: elég volt a prédálásból, tessék csak a legszükségesebb dolgokra költeni a közpénzt; a „bánatos kisgyermekek” pedig szokják meg, hogy nincs mindennap karácsony. Jó lesz megfogadni a régi közmondást: „csak addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér”. Helyi viszonylatban: kevesebb ünneplést és fesztivált, takarékosabb életvitelt. 

Egy (költői) kérdés: az elektromos autók tulajdonosai még meddig tölthetik ingyen az akkumulátoraikat? Így soha nem fognak áttérni a spórlósabb közlekedési módokra: kerékpározásra vagy a közszállításra…

Kuszálik Péter

Húrok harmóniája

– Összefoglaló – 

Most is sikerrel ért véget az idei, XVII. nemzetközi gitárfesztivál Marosvásárhelyen. Az ingyenes koncertekre a Kultúrpalotában és a várban került sor. Az előadókat mesterkurzusok megtartására kérték fel a hét folyamán, párhuzamosan versenyeket is szerveztek.

A koncertsorozatot a fiatal gitárművész Cassie Martin nyitotta meg, majd a jól ismert Pusztai Antal Jazz Band és a francia Trio Cavalcade következett. A koncertek este 10 óráig is eltartottak. 

Augusztus 10-én, a Harmonia Cordis nemzetközi gitárverseny döntője után a no age limit kategóriában Samrat Majumder (Anglia) vehette át a legfőbb nyereményt, Vasilis Sigletos görög hangszerkészítő I. díjnak szánt 5000 eurós koncertgitárját. A többi kategóriában az első helyezettek: a legfiatalabbaknál Albert Şerban (RO), a 12–15 évesek közül Vladimir Ceacâr (RO) és 19 éves korig Leon Ravnikar (Szlovénia) győzött. Az este meghívottja Papp Sándor egyetemi tanár, dékán, akit a marosvásárhelyi Duo Celeste (Orosz Dávid és Tudor Gliga) követett. A magyarországi Venti Chiavi (Húsz hangolókulcs) gitártrió zenéjével, hangszereivel korabeli hangulatot teremtett. A Bandini–Chiacchiaretta duó argentin zenével töltötte be a termet.

Augusztus 11-én, a fesztivál harmadik napján Kováts Anna Tünde zeneművészetis gitártanárnő mutatta be darabját Awakening/Ébredés címmel, amellyel I. díjat nyert a zeneszerzői versenyen. 

Az olasz Nino d’Amico, a spanyol repertoárt hozó Alvaro Toscano (Spanyolo.), majd Csáki András következett reneszánsz és kortárs művekkel. A Duo Melis családi gitárpáros színes palettával érkezett, ráadásukat kislányuknak szánták.

A negyedik naptól a koncertek a várban folytatódtak: Ovidiu Pintilie, a virtuóz Girán Péter és a lelkes francia páros, Antoine Boyer & Samuelito flamenco-jazz zenével jöttek. 

Következő nap Babţan-Varga Flórián és a fiatal erőt képviselő orosz gitárduó: Alexandr Misko & Dmitriy Toporov játszottak, majd Jon Gomm gitározott. 

A színpadon a fesztiválszervező dr. Beke István is fellépett, aki egy időben irányította az udvarhelyi gitárfesztivált, és akinek ezúton is köszönjük a hatalmas, nagyszerű munkáját. 

A világsztár Al Di Meola koncertjét a közönség vastapssal jutalmazta.

Cs. Darabont-Horváth Éva tanárnő

A Szent Erzsébet gyermekotthonban

Az Angyalok a Városban Egyesület tagjaival egy délutáni program keretében a Szent Erzsébet Társulás gyerekotthon lakóihoz látogattunk el.

A Jóistennel való kapcsolatról beszélgettünk, egyéni kéréseink meghallgatásáért imádkoztunk, és volt egy közös szándék is, amiért összetettük két kezünket!

Póra Zoltán ifjúsági énekeket énekelt, amelyekkel mindannyian töltekezhettünk.

A program után üdítő teák és aprósütemények örvendeztették meg a 17 gyereket.

Fontos számunkra, hogy jelen legyünk a gyerekek életében. A kapcsolatot ápoljuk velük rendszeres programok megszervezésével, időt szánunk rájuk, és a legjobbat szeretnénk adni nekik, amire nagy szükségük van.

A program szervezői: az egyesület elnöke, Kovács Lajos-Alpár és Baranka Katalin alelnök, illetve Ionescu Sarah Rita másodéves egyetemi hallgató, Póra Zoltán és fia, Póra Józsué.

Baranka Katalin