Újabb pert vesztett Románia a luxemburgi törvényszéken
– Románia a saját külpolitikai tekintélyét rombolja, amikor az európai polgári kezdeményezésekkel szemben pereskedik, és rendre elveszíti ezeket a pereket – jelentette ki szerdai sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke.
A sajtótájékoztatón, amelyet az SZNT közösségi oldalán is követni lehetett, elmondta, hogy 2021. november 10-én ítéletet hirdetett az Európai Törvényszék a T-495/19. számú, Románia kontra Európai Bizottság ügyben.
„Románia 2019. július 8-án – két hónappal a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés aláírásgyűjtésének megkezdése után – megtámadta az Európai Bizottságot az unió törvényszékén, kérve a nyilvántartásba vételről szóló határozat megsemmisítését. Ezt a pert Románia elvesztette” – magyarázta az SZNT elnöke. Hozzátette: reméli, hogy a román média szakít eddigi gyakorlatával, és nem titkolja el ezt a fejleményt, hiszen a romániai adófizetőknek jogukban áll tudni, mire pazarolják a közpénzeket vezetőik.
A polgári kezdeményezést több mint 1,4 millió EU-s polgár támogatta
A pereskedés idején a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezést több mint 1,4 millió EU-s polgár támogatta aláírásával, és a megkövetelt hét helyett 11 országban gyűlt a küszöbértéknél több aláírás. Eddig hét ország illetékes hatóságai igazolták hivatalosan is a küszöbérték túllépését, ez pedig az aláírásgyűjtés érvényességét jelzi.
A nemzeti régiókért elindított európai polgári kezdeményezés lényege, hogy az EU tagállamai a gazdasági lemaradás megszüntetését szolgáló kohéziós források elosztásánál legyenek tekintettel a régiók nemzeti, kulturális jellegzetességeire is.
Az EU-törvényszék negyedszer is elutasította Románia keresetét
Az EU-törvényszék az ítélettel kapcsolatos sajtóközleményében a közvélemény tudomására hozza: „… elutasítja Romániának a »Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért« elnevezésű javasolt polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételéről szóló bizottsági határozattal szembeni keresetét”.
A polgári kezdeményezésekkel kapcsolatban ez a Romániából indult negyedik per, amelyet az ország vesztes félként zár le. Két perben a Bizottság melletti beavatkozóként volt pervesztes, kettőben pedig felperesként.
„A mi számunkra a kérdés, hogy ebből tanulnak-e valamit Románia kormányai és a román politikai osztály? Tanulnak-e valamit abból, hogy a presztízsveszteséggel Románia külpolitikai tekintélyét rombolják, és felébred-e bennük a szándék, hogy kilábaljanak a folyamatos válságból?” – tette fel a költői kérdést Izsák Balázs.
Az SZNT célja Székelyföld területi autonómiájának a megvalósítása
„A Székely Nemzeti Tanács célkitűzése Székelyföld területi autonómiájának elérése.
Alkotmányos eszközökkel, párbeszéd útján akarjuk ezt megvalósítani. Maga a polgári kezdeményezés, amely a nemzeti régiók gazdasági emancipációját szolgálná, Székelyföld esetén szintén az autonómia felé vezet. Közel másfél millió európai polgár támogatja ezt a kezdeményezést, üzenetünk Románia, Spanyolország, Olaszország és más államok, de az Európai Unió felé is: konfrontáció helyett válasszuk a fejlesztés, az építés útját. Ennek a megértését gátolja nemcsak a többségi nacionalizmus, hanem a globalizmust támogató »progresszív« ideológia is, amely tehetetlenségre kárhoztatja, s a válságok megoldására képtelenné teszi az Európai Bizottságot. A pert Románia veszítette el, de az igazi vesztes a román állampolgárok közössége. Ezzel szemben a Székely Nemzeti Tanács ismeri a felfelé vezető utat” – jelentette ki Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, a nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezés bizottságának képviselője.
Ezzel párhuzamosan folytatják korábbi törekvésüket: intézményesíteni akarják a nemzeti régiók közösségét, és szövetségeseikkel is tanácskoznak. A közös stratégiáról Izsák Balázs elsőként Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével egyeztetett. A készülő jogszabálytervezet minimuma, hogy meghatározza és elismerje a nemzeti régiók fogalmát, és a közösségi jog alanyává tegye azokat, függetlenül attól, hogy egyes térségeknek más-más a státusa saját országán belül – mondta újságírói kérdésre válaszolva az SZNT elnöke.
Az ügyről az SZNT közleményt is kiadott.
