Az első marosvásárhelyi doktorok

Ha így fogalmazunk, hogy doktorok, akkor a magyar nyelvhasználatban orvosokra gondolunk. Sőt, ha valaki úgy mutatkozik be, hogy doktor Ziegler Károly, akkor az általában azt jelenti, hogy az illető orvos.

Ha így fogalmazunk, hogy doktorok, akkor a magyar nyelvhasználatban orvosokra gondolunk. Sőt, ha valaki úgy mutatkozik be, hogy doktor Ziegler Károly, akkor az általában azt jelenti, hogy az illető orvos. Persze, a XX. század elején nagy divat lett, hogy a jogászok is doktorok lettek, ma pedig azok is használják, akik más tudományágban szereztek doktorátust. Pedig jó volna, ha megmaradna a magyar nyelv tömörségéből adódó egyszerűsítés és csak az orvosok mutatkoznának be a dr. jelzővel.

Én most megpróbálom leltárba venni az első marosvásárhelyi doktorokat. Először az orvosokat, de igyekszem a többi tudományágban doktorátust szerzett személyeket is felsorolni, az 1885-ös évvel bezáróan. Biztos, hogy a listám nem lesz tökéletes és teljes, de valamennyire mégis képet nyújt a művelődés eme szegmenséről.

Az orvosoknál közismert tény, hogy doktori disszertáció megvédése nélkül is használhatják a doktori címet. Éppen ezért a 140 évvel ezelőtt létrehozott Erdély első tudományegyeteme előtt azokat az orvos-doktorokat sorolnám fel, akikről pontos információink vannak. A Kolozsvári Tudományegyetem megalakulása után viszont csak azokat veszem leltárba, akiket ott doktorrá avattak.

Talán az első marosvásárhelyi orvos-doktor Mátyus István (1725, Kibéd–1802., Marosvásárhely) volt. De Mátyus Máté (1755, Marosvásárhely–1820., Marosvásárhely), Kováts Antal József (1749, Kézdiszentlélek –1843., Marosvásárhely), Szotyori József (1767, Nagyenyed–1833., Marosvásárhely) ifj. Kováts Antal (?–1835., Marosvásárhely), Gecse Dániel (1768, Czigány– 1824, Marosvásárhely), Viola József (1770, Marosvásárhely–1858., ?), Bélteki Nagy Zsigmond (1786, ?–1869., Marosvásárhely) Péterfi Pál (1792, Kibéd–1861, Marosvásárhely), Kathonay István kérői és pókafalvi (1796–1856.), bögözi Jakab Lajos (1800, Marosvásárhely –1832, Marosvásárhely), Engel József orvos–nyelvész, ifj. Borosnyai Lukáts János (a tanár fia), Ziegler Károly (1801, Beszterce–1849., Marosvásárhely), Antal László (1808, Marosvásárhely–1884, Marosvásárhely), Ajtai Lajos (1810, ?–1875., Marosvásárhely), Péterfi József (1826, Marosvásárhely–1890., Marosvásárhely), Kathonay István, Knöpfler Vilmos (1814, Boica–1882., Marosvásárhely), Demjén Farkas (1837, Kerelőszentpál–1891., Marosvásárhely), Topler József (1820, Marosvásárhely–1873., Marosvásárhely) marosvásárhelyi vagy Marosvásárhelyen voltak orvosok.

A Bolyaiakat kezelte vagy barátjuk, ismerősük volt idős és ifjú Kováts Antal, Gecse Dániel, Szotyori József, Bélteki, Péterfi Pál, Kathonay, bögözi Jakab Laji, Engel József. Péterfi József doktor apja, szintén Péterfi József esperes eskette Bolyai Jánost és kibédi Orbán Rozáliát.

Volt-e vajon Mátyus István előtt orvosa Marosvásárhelynek? Egyénileg szinte biztos, csak nem volt intézményesítve. Tudjuk, Mátyus István volt Marosszék első alkalmazott orvosa! Abban az időben lehettek egyetem nélkül is kirurgusok, vagy félig örökölt mesterségbeli javas-emberek, népi gyógyítók. Persze, újabb levéltári kutatások még találhatnak iskolázott orvosra a XVIII. századból.

Vajon ki doktorált elsőként a marosvásárhelyi polgárok közül? Tehát ki szerzett doktori címet, tudományos disszertáció megvédésével? Erre nem tudok válaszolni!

Szomorú, de tény, hogy a Bolyaiak formailag nem lettek doktorok, pedig tudásuk és eredményeik alapján az akadémikusoknál is nagyobb volt a felkészültségük és a hatásuk. Akadémikusok lett Viola József (levelező tag, csángó-kutatásért), Köteles Sámuel, Péterfi Károly (filozófus-teológus), Dósa Elek, Bolyai Farkas (levelező tag), Szász Károly, Teleki Domokos.

Eddig talán a Marosvásárhely múltjával foglalkozó szakembereknek nem mondtam semmi újat. De reménykedem, hogy azon marosvásárhelyi személyek felsorolásával, akik a 140 éve létrehozott, Ferenc József Tudományegyetemen szereztek doktorátust az 1872–1885 évek között, már közölni tudok néhány új, eddig nem közismert adatot.

A hajdani Kolozsvári Egyetem Doktori Regiszteréből, csak azokat a személyeket írtam ki, akik valamilyen módon Marosvásárhelyhez kötődnek, vagy Marosvásárhelyen születtek, vagy nemesi címükben marosvásárhelyiek:

1. Hene József úr, 27 éves, római katolikus, születési helye Marosvásárhely, Magyarország, 1875. január 25-én az orvostudomány doktorának avattatott. (Latinul, eredetiben így szerepel: Dominus Josephus Hene, annorum 27. rel. rom cath, locus natalis Maros-Vásárhely in Hungaria, in Doctorem Medicinae promotus die 25-a mensis januarii, anni 1875.)

2. Marosvásárhelyi Issekutz Hugo úr, 27 éves, római katolikus, születési helye Székelyudvarhely, Magyarország, 1882. június 10-én a gyógyszerésztudomány doktorának avattatott.

3. Vályi Gyula úr, 26 éves, református vallású, születési helye Marosvásárhely, Magyarország, 1881. február 21-én a bölcsészettudomány doktorának avattatott.

4. Demeter Károly úr, 29 éves, református vallású, születési helye Marosvásárhely, Magyarország, 1881. június 18-án a bölcsészettudomány doktorának avattatott.

5. Verzár János úr, 26 éves, római katolikus, születési helye Marosvásárhely, Magyarország, 1885. április 15-én az általános orvostudomány doktorának avattatott.

6. Mentovich Ferenc úr, 26 éves, református vallású, születési helye Marosvásárhely, Magyarország, 1885. június 12-én a bölcsészettudomány doktorának avattatott.

Vannak olyan személyek, akikről én semmit sem tudok, és vannak közismert személyek, mint például dr. Vályi Gyula és dr. Mentovich Ferenc. Dr. Mentovich Ferenc a filozófus-irodalmár-matematikus, Mentovich Ferenc kollégiumi tanár fia volt.

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az idén 140 éve alakult Kolozsvári Egyetemnek az első két marosvásárhelyi tanára Vályi Gábor (1844, Marosvásárhely – 1926, Kolozsvár) és Jenei Viktor (1840, Marosvásárhely – 1887, Kolozsvár) voltak! Vályi Gábor 1878/79 és 1891/92-es tanévben, Jenei Viktor 1879/80-as tanévben a jogi kar dékánjai is voltak. Lásd a mellékelt képeket.

Vályi Gábor öccse, Vályi Gyula csak 1882-től lett tanár a kolozsvári egyetemen. Vajon hol szerzett jogi doktorátust Vályi Gábor és Jenei Viktor? Több mint valószínű, hogy a pesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. A nagyváradi Pázmány Péter 1635-ben Nagyszombaton alapított tudományegyetemet, amely 1777-ben Budára, majd hét év múlva 1784-ben Pestre költözött! A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1770 óta működik orvosi kar is, Mária Terézia rendeletére addig teológiai, bölcsésztudományi és jogi kar működött. Fontos volna leltárba venni a Pázmányon végzett marosvásárhelyi polgárokat. Egyelőre nem állt módomban átvizsgálni a Pázmány Péter Egyetem doktori regiszterét.

Összességében elmondhatjuk, hogy az igazán nagy hatású, kimagasló tudósok, akikre ma is tisztelettel emlékezünk, nem rendelkeztek doktorátussal. Aranka György, Teleki Sámuel, Köteles Sámuel, a Bolyaiak, Borosnyai Lukáts János (a tanár–biológus–nyelvész), id. Mentovich Ferenc, Koncz József formailag nem voltak doktorok, de tudományuk alapján máig világító tornyok maradtak.

IRODALOM

1. Fodor István: Krónikás Füzetek, IV. sorozat 6. szám.

2. Simonyi Károly: A magyarországi fizika kultúrtörténete, XIX. század, Természet Világa, 2002. évi I. különszáma.

3. A Kolozsvári Egyetem Tanácsai és Doktorai Névkönyve, Kolozsvári Állami Levéltár.

4. Gaal György: Egyetem a Farkas utcában, EMT, 2001.