Az eljegyzés és annak jogi következményei
A 2011. évi 71-es törvény előírásai szerint Románia Új polgári törvénykönyve 2011. október 1-jén lépett érvénybe.
A 2011. évi 71-es törvény előírásai szerint Románia Új polgári törvénykönyve 2011. október 1-jén lépett érvénybe.
Az Új polgári törvénykönyv (a következőkben Ptk.), újraegyesítve a polgárjog és az ahhoz kapcsolódó jogi ágakat, polgárjogi, családjogi, kereskedelmi jogi és más, ezekhez kötődő szabályozásokat foglal magában. Egyetlen probléma lesz észlelhető a Ptk. érvénybelépésével a gyakorlatban, pontosabban az, hogy az új polgári perrendtartás érvénybelépésének pontos pillanata még nem ismert, ennek következtében egyes új előírások nehezen, vagy akár egyáltalán nem is lesznek alkalmazhatók.
Ez alkalommal egy új jogintézményt fogunk bemutatni. Ez az eljegyzés.
A Ptk. 266. törvénycikkelye szerint eljegyzésnek nevezzük a házasság megkötésének kölcsönös ígéretét.
Az erre vonatkozó törvényi előírások értelmében az eljegyzés érdekében a jegyesek ugyanazoknak a kitételeknek kell eleget tegyenek, mint a házasság érvényes megkötéséhez. E szabály alól kivételek is voltak előírva: a jegyeseknek, amennyiben azok kiskorúak, az orvosi véleményezés és a gyámsági bíróság jóváhagyása (a mai gyámhivatal jogutódja) nem szükségesek.
Az eljegyzés nem kötelező kitétel a házasság megkötéséhez.
Ugyanakkor az is szabályozva van, hogy az eljegyzés, ugyanúgy, mint a házasságkötés, csakis egy nő és egy férfi között jöhet létre.
Az a jegyes, aki az eljegyzést felbontja, nem kötelezhető a házasság megkötésére.
Az eljegyzés felbontására megkötött kötbér kikötési záradékot a törvény semmisnek nyilvánítja. Kötbér kikötési záradéknak (románul clauză penală) nevezzük azt a szolgáltatást, amelyet a szerződő fél a nem teljesítés vagy a nem megfelelő teljesítés esetére a másik szerződő félnek ígér.
Az eljegyzés felbontása érvényes bármilyen formalitás nélkül és bármilyen eszközzel bizonyítható (például tanúval is).
Az eljegyzés felbontása bekövetkeztében minden olyan ingó vagy ingatlan jószágot, amelyet a jegyesek eljegyzéskor, a jegyesség alatt, a házasság megkötése érdekében kaptak, természetben vissza kell szolgáltatni, kivéve az ilyenkor szokásos ajándékokat.
Az ilyen javakat természetben szolgáltatják vissza. Amennyiben az már nem lehetséges, azoknak értékét adják vissza.
Ez a szabály nem alkalmazható akkor, amikor a jegyesség felbontását az egyik jegyes halála okozza.
A visszaéléssel történő jegyességbontás esetében a hibás jegyes kártérítésre kötelezhető a házassági előkészületek érdekében hozott költségek, illetve bármilyen más kár megtérítése érdekében.
Ugyanilyen módon felel az a jegyes is, amelyik a másikat késztette az eljegyzés felbontására.
Az ilyen jellegű kártérítési kéréseknek az eljegyzés felbontásától számítva egyéves elévülési határidejük van. Ez azt jelenti, hogy ilyen jellegű kérést csakis egy éven belül lehet indítványozni a jegyesség felszámolásától számolva.
Kérdésekkel vagy hozzáfűzésekkel forduljanak a szerzőhöz a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com
