2024. december 23., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A receptet merész főzőmesterek ki is próbálhatják, hisz elődeink valószínű nagy kedvvel fogyasztották az ürühúsból készült, tömény, fahéjas eledelt.  

Fotó: Bodolai Gyöngyi


Vagdalt Pástétum csinálásának módja borjúhúsból, vagy juhhúsból

„Végy borjúhúst, vagy ürühúst azmennyit akarsz csinálni, és borjú-kövért vagy ürühúsnak az kövérit, annyit, azmennyi az hús lészen, és ha borjú vagy ürü kövérit nem találsz, tehénhús kövérét, és az tehénnek velejét, felényit, mint az hús avagy az kövér volna. Vagdalják öszve ezeket azmennél apróbban lehet, és mindenféle fűszerszámot vess bele, de keveset, hanem fahéjat vess legtöbbet minden egyéb szerszámnál bele, borsót pedig, szekfüvet kevesebbet vess az fahéjnál, egy kevés szerecsindiót, vagy ha az nem lészen, virágját is vess bele és apró tengeri szőlőt is csinálj köziben. És ezeket tésztában csináld szépen be, és egy vagy két tyukmonynak az székét csináld fellyül reá az húsra, és fellyül is osztán tésztával szépen be kell csinálni, és ezképpen pinnyátában szépen megsüthni, vagy ha pinnyáta nincsen, csak az sütőkemencében is megsüthetni, de jobban és szebben sül pinnyátában.”

A fenti receptet merész főzőmesterek ki is próbálhatják, hisz elődeink valószínű nagy kedvvel fogyasztották az ürühúsból készült, tömény, fahéjas eledelt. A receptet Lázok Klára, a Teleki Téka vezetője ajánlotta a közönség figyelmébe a Múzeumok éjszakája alkalmából megnyitott Ars culinaria étkezéstörténeti kiállításon, amely a Téka fiatal munkatársa, László Loránd munkáját dicséri. A tárlóban megtekinthető az 1584-ben Krakkóban nyomtatott könyv, amely Báthory Gábor erdélyi fejedelem és lengyel király sikeres oroszországi hadjáratát mutatja be, s borítójának belsején az idézett magyar nyelvű pástétomrecept olvasható. A történészek szerint valószínűleg a 16. és 17. század fordulójáról származik, s az első magyar nyelvű erdélyi ételkészítési útmutatónak tekinthető. A receptet, térképek után kutatva, Petelei Klára, a Téka munkatársa fedezte fel három hónappal ezelőtt – hangzott el a megnyitón, ahol Lázok Klára azt hangsúlyozta, hogy országos szinten egyedi kiállításról van szó. Az ötlet, hogy tudományos könyvtárban szakácskönyveket keressen, László Loránd történésztől származik, aki beszámolt arról is, hogy milyen családi indíttatásból és olvasmányélmények hatására vonzotta ez a téma. A pannókon – Láng Orsolya munkái – az európai és a magyar gasztronómia történetével ismerkedhet meg a látogató. Ezenkívül a „drogok”, kávé, bor, sör, pálinka, csokoládé, tea története is olvasható. Igényes kivitelezésű metszetek mutatják be a bacchanáliákat és ételáldozatokat, kiállították az ókor egyetlen fennmaradt római szakácskönyvének 18. századi kiadását, a Tótfalusi Kis Miklós által nyomtatott első magyar nyelvű szakácskönyvet, Wesselényi Kata kéziratos Herbáriumát, magyar és osztrák szakácskönyveket a 18–19. század fordulójáról, méhészeti, borászati (a Bolyai Jánosét is), sörkészítési szakkönyveket, osztrák diétás receptgyűjteményt, orvosi javallatokat tartalmazó traktátust. A Téka gazdag állományát a megyei könyvtárból valamint magángyűjteményekből (Bányai, Láng család) származó könyvekkel egészítették ki. A kiállítás hangulatának megteremtéséhez hozzájárul a tárlókban és a terem közepén kiállított fűszerek illata is. A kiállítás megálmodója és kivitelezője kollégáinak és a megyei könyvtár igazgatójának mondott köszönetet a szakmai támogatásért. Az anyagi hátteret a Communitas Alapítvány és a Bethlen Gábor Alap biztosította.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató