2021. március 1., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A téli ünnepekig kitolódott kormányalakítás egyben azzal is járt, hogy az új esztendőt megint költségvetés nélkül kezdte meg az állam és intézményrendszere. Januárból maradt még másfél hét, és eddig csak a stratégiai és előrejelzési bizottság tette közzé a maga adatait hétfőn. Ezekből túl sok jót nem sejthetni idénre.

Ennek a szervnek az előrejelzéseire alapozva dolgozik a kormány, tehát akár úgy is vehetjük, hogy az általuk idénre valószínűsített 4,3 százalékos gazdasági növekedésre fogják alapozni az ez évi hivatalos számvetést. Ez a bizottság az előző években rendszeresen nagyon optimista prognózisokkal állt elő, láthattuk is rendszeresen a szoci kormányzás évei alatt, hogy az esztendő eleji nagy becslések év végére lufi módjára pukkantak ki.

Az eddigi gyakorlathoz képest a prognóziskészítők most átmentek pesszimistába. Például a múlt év végi harmadik költségvetés-kiigazításkor még 4,5 százalékos gazdasági bővülést jósoltak idénre, azt most már lennebb adták 4,3-ra. Ugyanekkora kiigazítást végeztek a múlt évre vonatkozó visszaesés terén is, december végén még csak 4,2 százalékos éves recesszióval számoltak 2020-ra, a mostani prognózis szerint már ez az adat is 4,4 százalék lesz. A valóságot ez utóbbinál majd megmondják a statisztikai intézet később érkező jelentései. De ugyanez a pesszimizmus visszaköszön a negyedévre lebontott mutatóknál is. Decemberben még úgy vélték, hogy 

a krízisből való kilábalás már az idei év első negyedében megkezdődhet, a frissebb prognózis szerint már a gazdaság feléledése is csak a második negyedévtől várható. 

Ez a pesszimizmus – vagy nevezhetjük óvatosságnak is, legalább részben –, vélhetően átragad majd a kormányra is a számolásnál. A választási időszakban még lehetett nagyokat ígérni, de valójában szakértők és politikusok egyaránt tudják, hogy ebben az időszakban a gazdaságra és gyakorlatilag az egész fejlett világra a legnagyobb hatása a koronavírusnak van. Elég annyit említeni, hogy a tavaszi karanténszezon utáni lazítások, majd a vírus fertőzőbb brit válfajának megjelenése hetek, de akár napok alatt is átírta egész országok menetrendjét, és ez egyelőre így is marad, amíg a kórt meg nem fékezik. Ezek az előre nem látható fejlemények tartós károkat okoznak, főleg a gazdaságban. De az már egy pozitív jel, ha a választószédítő idény lejártával a döntéshozók és a nekik tanácsokat adó szakértők józanabbul próbálnak tervezni ezekben a vitán felüli nehéz időkben.