Arany muzsikája

Versei zenéjéről tanulmányok sokaságát írták, most azonban nem erre, hanem arra szeretnék kitérni, hogy milyen viszonyban volt és van Arany János a muzsikával. A születése 200. évfordulóját köszöntő emlékévben persze ezzel is többen foglalkoztak, a köztudat viszont kevéssé tartja számon, hogy a költő erősen kötődött a zenéhez, gitározni, zongorázni, furulyázni tudott, és kellemes énekhangja is volt. Megtanulta a kottaírást, melódiákat is írt. Petőfi-, Kölcsey-, Amade László-verseket zenésített meg, a sajátjai közül is néhányat. Halála után vált ismertté 1874–1882 között született 19 dala, ezekből tíz nyomtatásban is megjelent. Számos népdalt ismert, százötvenet le is jegyzett közülük. Dalszövegek szerzőjeként is nyilvántartják. A későbbiekben népdalként énekelt Nemzetőr dalát, amelyet 1848-ban írt, Jakab István zenésítette meg. A Kondorosi csárda mellett kezdetű népies dalról sem köztudott, hogy a szövege Arany Jánosé. A zeneszerzőket, előadóművészeket azonban folyamatosan arra ösztönözték ismert versei, közkedvelt költeményei, hogy megzenésítve is megpróbálják közkinccsé tenni azokat. A bennük rejlő muzsika valósággal provokálta a komponistákat, a komolyzene és a popmuzsika jelesei hol programszerűen, hol alkalmi kihívásként igyekeztek felnőni az Arany-versek szintjére. A zenekedvelők örömére ez a legjobbaknak a legkülönbözőbb időszakokban és a legváltozatosabb műfajokban sikerült is. Gyakran játszott rádiós felvételek, sikeres zenés albumok, CD-k bizonyítják. Az Arany-évben több népes közönséget vonzó koncert is tanúsította, mennyire kiapadhatatlan és sokszínű ilyen szempontból is az Arany-életmű. És milyen aktuális, mekkora erővel képes megszólítani ma is minden nemzedéket!

A napokban magam is részese lehettem egy ilyen eseménynek, ma is eleven bennem az élmény, amit őrzök róla magamban. Amikor az Arany ESTet műsorra tűzték az óbudai Kobuci Kertbe, nem gondolhatták, hogy a szeptemberi estén télies hideg készteti majd didergésre a koncert hallgatóságát. A nyárzárónak remélt kellemes légkör hiánya azonban nem riasztotta el a közönséget, százakat vonzott a költő és az őt tolmácsoló zenészek, énekesek csapata. Kisgyerektől aggastyánig minden generáció képviseltette magát, és nagyon élvezte, amit hallott. Egyértelművé vált: Arany János ma is mindannyiunké. És remélhetőleg így lesz még sokáig. 

A folkra hangolt Kaláka együttes Erdélyben, Marosvásárhelyen is a közönség kedvence, gyakran megfordultak mifelénk. Az Arany-verseket, balladákat már rég felfedezték maguknak. Egy évtizede Arany-lemezt is kiadtak, azóta is szívesen hallgatjuk vissza dalaikat. Ezúttal is élvezet volt találkozni velük és az általuk tolmácsolt költővel. 

A nagy meglepetést a legmodernebb világzenét játszó Nana Vortex együttes szolgáltatta. A mind népszerűbb world music szupergrupp kitűnő vendégelőadókkal erősített ezen az estén, ez tovább színesítette műsorukat, még rappelőket is meghívtak. És csodák csodája, a rap sem volt idegen Aranytól. A grupp most ismertetett évfordulós lemeze is eleven tanúság rá. Ha hallhatná, a költőnek is biztos tetszene a válogatásuk. Mint ahogy a fergeteges zenészként, énekesként ismert, kedvelt bluesos Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák zenei világa, vérpezsdítő műsora is.

Nem csak Arany szólt ezen a koncerten, Petőfit is élvezetesen megidézték. És játékos, kortárs költő is bekapcsolódott a „szellemidézésbe”. Lackfi János írt egy humoros, vidám verset Arany János Írószobám című költeményének versképletére és a Kaláka által megzenésített mű dallamára. Az együttes mindkettőt nagy élvezettel előadta. Mellékletünkben mi is egymás szomszédságában közöljük a két költeményt. A melódiát hozzá kell képzelni. Bizony, Arany 2017-ben is kivételes alany bármifajta játékra, kísérletre.