„Állj meg, pillanat!” – Van élet hatvanötön túl is

Marx József Fotóklub – 65

A marosvásárhelyi fotóklub már a 66. évét tapossa, és az esztendő hátralevő napjaiban még sok fontos esemény, rendezvény részese lesz, de az elmúlt csütörtökön az eddigi hat és fél évtizedét ünnepelte egy újabb szép album megjelentetésével. A Both Gyula szerkesztette könyv bemutatója a Maros Művészegyüttes új székhelyének dísztermében zajlott kiváló hangulatban. A későbbiekben visszatérünk rá, ma a kiadvány előszavával ismertetjük meg olvasóinkat, újabb sikereket kívánva a lelkes és fáradhatatlan fotóscsapatnak.

Hihetetlen, de igaz: a marosvásárhelyi Marx József Fotóklub túllépett a nyugdíjkorhatáron. De talán sohasem volt ennyire fiatalos, mint napjainkban. Fáradhatatlanul nyüzsög, szervez, rendez, kiállításokat nyit, fotótáborok vendége, társszervezője, tanácskozások vendéglátója, fontos események, jelenségek megörökítője, egykorvolt történések felidézője, jelenünk krónikása, fotóalbumok létrehozója, Vásárhely kulturális életének példásan aktív, meghatározó tényezője. Igen, mindez így, egyes számban, noha egy több mint harminc tagot számláló csoportról beszélünk, olyan összetartó, egységes csapatról, amely, ha kell, egy emberként tud akcióba lépni, cselekedni. A vásárhelyiek így ismerik, ekképpen tartják számon, miközben külön-külön is nagyra becsülik a klub kiváló egyéniségeit, az alapító lelkes időseket, az utánuk következő tehetséges középnemzedék népszerű képviselőit és a hozzájuk felzárkózó fiatalokat is. Népes közönséget vonzó tárlataik – legyenek székhelyükön, a felújított vár Szűcsök bástyájában, a Bernády Házban, a Kultúrpalotában, múzeumban vagy akár szabadtéren is – ugyanezt tanúsítják: az emberi értékeket, a humánumot, a művészet ügyét szolgáló s az alkotómunka tüzében edzett, abból erőt merítő közösség igyekszik őrizni, generációról generációra továbbadni a fotográfia legszebb, legnemesebb hagyományait. Úgy, hogy mindenki sajátos látásmódja, elképzelései, szándékai szerint tapossa, építi ki a maga útját. A számtalan hazai és nemzetközi díj, elismerés, kitüntetés mellett lehet-e nagyobb elégtétel, mint annak tudata, hogy a legjobb fotográfusok képeit sokan már név nélkül is felismerik, és azonosítani tudják erőteljes stílusjegyeik, következetesen kiaknázott sajátos tematikáik, érdeklődési körük és tudatosan választott fotóművészeti válfajaik alapján? És azt is jó tudni, hogy ez a klub a hasonló romániai fotósalakulatok legrégebbike, példaként szolgált sokfelé másoknak is a kitartásra, igényességre, életképességre, hiszen a legnehezebb időkben is megszakítás nélkül működött, egyként figyelve a jótékony kisugárzásra, boldogulásukat másfelé kereső talentumokat bocsátva szárnyra, és ügyelve a barátságos befogadásra is, ösztönözve az újonnan ide érkezők fotós érvényesülését. 

Az az év mindig különleges, amikor a Marx József Fotóklub országos biennálét és nemzetközi fotószalont rendez, ilyen az idei is, 27. alkalommal az előbbi, kilencedszer az utóbbi kerül megrendezésre. Fiatalos energiákat, hozzáértést, kifogyhatatlan ügyszeretetet igénylő kihívás ez is. Állnak elébe. A hat és fél évtizedes múlt, a megszerzett hírnév erre kötelezi mindannyiukat. Ugyanígy annak a tudata, hogy nyitott a világ, ma már mindenki utazik, mindenki fényképez, kéznél a maroktelefon s abban a kamera, naponta fényképek milliárdjai keringenek a világhálón. Megszámlálhatatlan kivételes, rendhagyó, lélegzetelállító felvételt rögzíthetnek az emberek. De a véletlen csak ideig-óráig segíthet, igazán jó fotóssá az válhat, aki tehetségét, adottságait olyan tudatos, átgondolt munkával, tanulással, egymást segítő véleménycserével fejleszti, ahogy a marosvásárhelyi klubtagok tették és teszik évek óta. Kívánjuk, hogy még sokáig nekik dolgozzék az idő!