Allergiás bőrgyulladás
2015-05-06 14:17:03
- Bodolai Gyöngyi
Az allergiás betegségekről tartott előadást a marosvásárhelyi édesanyák VÉDEM egyesületének meghívására dr. Albert Kinga sepsiszentgyörgyi allergológus, klinikai immunológus szakorvos.
Az allergiás betegségekről tartott előadást a marosvásárhelyi édesanyák VÉDEM egyesületének meghívására dr. Albert Kinga sepsiszentgyörgyi allergológus, klinikai immunológus szakorvos. Amint a beszámoló első részében (április 23-án) megjelent, az allergia szervezetünk védekezőrendszerének, az immunrendszernek a téves válasza ártalmatlan anyagokra. Az allergiára való hajlam örökletes, s a fokozatosan kialakuló betegség több szervet érinthet. Ilyen az orr, a tüdő, az emésztőrendszer, a bőr, amelyekben az egészséges emberekre ártalmatlan környezeti tényezők, egyes élelmiszerek, gyógyszerek, rovarcsípések, virágpollenek és a porban levő, szabad szemmel láthatatlan atkák allergiás tüneteket, gyulladást váltanak ki.
Múlt heti összeállításunkban a táplálékallergiákat és az azokkal kapcsolatosan elhangzott tanácsokat ismertettük, ezúttal a bőrt érintő allergiás tünetekről foglaljuk össze a doktornő által mondottakat.
Az atópia öröklött allergiás hajlamot jelent: a szervezet viszketéssel, bőrgyulladással reagál bizonyos külső ingerekre. Különböző megnyilvánulási formái az ekcéma, az allergiás szénanátha, az asztma és a táplálékallergiák. Ezek társulhatnak egymással, vagy egyik betegség átmehet a másikba. Például annál a csecsemőnél, amelyiknek gyulladásos bőrtünete van, piros az arca, a nyakredők között kipállik a bőre, a fejbőrön megjelenik a hámló koszmó, az említett jelek arra utalnak, hogy később egyéntől függően a betegség átmehet az orrot érintő szénanáthába, majd 40-50 százalékban a tüdőt érintő asztmába. Komoly gond ennek a menetelésnek a megállítása.
Az atópiás dermatitisz
A veleszületett hajlamon alapuló krónikus bőrgyulladás a csecsemők 15-20 százalékánál fordul elő kétéves kor előtt. A tünetek az életkor szerint változnak. Csecsemőknél a hámló, viszkető bőr, piros orca a jellemző. Kétéves kor után egyre inkább a hajlatokban és a nyakon jelennek meg a vörös foltok. Kamaszkorban az hajlatokban levő idült bőrgyulladás mellett a végtagokon alakulnak ki viszkető vörös felületek, a gyermek vakarja, felülfertőződik és kisebzik.
Lipidek hiánya
Az atópiás dermatitisz okát képező genetikai hajlam bizonyos bőr alatti komponensek, például a lipidek hiányát jelenti, ezért kívülről kell pótolni a szervezet által nem termelt zsírréteget, amely védi a bőrt. A külső tényezők mellett (levegő-szennyezettség, tartósan száraz levegő, ruházat) az elfogyasztott élelmiszerek (tejfehérje, tojásfehérje, szója, glutén, hal, földimogyoró stb.) is befolyásolják a kórképet. Fontos, hogy az újszülött és a csecsemő anyatejet kapjon, s később kerülni kell a tünetek fokozódását elősegítő élelmiszereket.
Általában az első gyermek esetében alakulnak ki az allergiás bőrtünetek, mivel jobban betartják a higiénés szabályokat. A por, az izzadás kedvezőtlen hatással van a betegekre. Kerülni kell a szoros ruházat viselését, a sötét színű műszálás ruhák is irritálják a bőrt. Lehetőleg pamutból készült, könnyen mosható öltözéket adjunk a dermatitiszes gyermekre – tanácsolta Albert Kinga doktornő.
Kezelése
Fontos a rendszeres esti fürdetés, ami megnyugtatja a bőrt, és segít eltávolítani a száraz bőrön megtelepedő kórokozókat. Ugyanakkor tudni kell, hogy a fürdetés 15 percnél többet ne tartson, a víz ne legyen túl meleg, mivel kitágítja a pólusokat, s az amúgy is száraz bőr sok vizet veszít, kioldódnak védőanyagai. Fürdetést követően a bőr visszazsírozásáról kell gondoskodni. A természetgyógyászok által kínált kenőcsök nem mindig tesznek jót a betegnek. A szakorvos a megfelelő hidratáló, bőrzsírozó kenőcsök rendszeres alkalmazását ajánlja, köztük a szteroidkenőcsökét is, de ez utóbbi esetében egy hét elteltével a bőrgyógyász tanácsát is kérni kell.
Bőrgyógyász és allergológus szakorvos kell megállapítsa, hogy valóban atópiás dermatitiszről van-e szó. Az okot nem mindig lehet pontosan meghatározni, de meg kell próbálni felderíteni, hogy ki lehessen kü-szöbölni az allergén anyagokat a táplálkozásból például.
