Három hete kezdődött az az akciósorozat, amely része az egészségügyi szaktárca 2020-ig tartó korrupcióellenes stratégiájának, és amelynek lényege, hogy álbetegeket, vagyis bűnszövetkezetbe beépülők mintájára „fedett pácienseket” küldenek olyan egészségügyi intézményekbe, ahol azt gyanítják, hogy a hálapénzmaffia működik. Ezeknek a „beépített” pácienseknek kellene leleplezniük a paraszolvencia-maffiát, a szaktárca így szeretné visszaszorítani a jól ismert gyakorlatot.
Az egészségügyi miniszter megerősítette a fenti híreket, és hangsúlyozta, ismeri, hogy hogyan működik a rendszer, ugyanakkor azt is tudja, hogy vannak becsületes orvosok és egészségügyi dolgozók, akik visszautasítják a borítékot, és akiket nem kell a többiekkel együtt besározni.
Az egészségügyi alkalmazottak bérét tavaly jelentős mértékben megnövelték, amivel a szaktárca egyik célja éppen a hálapénz visszaszorítása volt. Hogy ez milyen mértékben sikerült, arról nincsenek konkrét információk, a jelenség sokak szerint kismértékben csökkent, mondhatni szinte minden maradt a régiben. Egy közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek az egészségügyi rendszer legfőbb problémái közül a hálapénzt sorolták az első helyre. Egy biztos: nehéz a berögzült szokásokon változtatni, mind az egészségügyi dolgozók, mind a páciensek részéről. Így aztán voltak olyan próbálkozások, hogy kórházak falára kifüggesztették, nem fogadnak el borítékot, vagyis azt akarták elérni, ne is kísérletezzen a beteg ilyen gesztussal.
Az egészségügyi tárca hálapénzmaffia-ellenes intézkedése azonban számos kérdést felvet. Jogi szempontból mindenképpen felmerül, hogy nyomozó hatóságként viselkedik-e a szaktárca, kik és milyen jogcímen lesznek a „fedett páciensek”, hogyan provokálják majd a személyzetet arra, hogy adott esetben – a beavatkozás előtt, közben vagy után – elvegyék a hálapénzt, milyen jogi következményei lesznek az ilyen ügyeknek? A szakszervezetek máris arra figyelmeztetnek, hogy a tárca az egész szakmát megbélyegzi, és törvénytelenséget követ el, a büntető törvénykönyv szerint ugyanis a nyomozó hatóságoknak tilos provokációval egy bűncselekmény elkövetésére bírni a gyanúsítottakat annak érdekében, hogy bizonyítékokat gyűjtsenek ellenük. De az is lehet, hogy egy ilyen ötletnek a köztudatba vitelével a szaktárca célja kismértékben teljesül. Az intézkedésnek bizonyára rövid távon meglesz a pszichológiai hatása, hosszú távon azonban – kizárólag ilyen módszerekkel – nem fogja kiirtani a hálapénzt a rendszerből.
