Agrovilág

Lépést kell tartanunk a technológiai fejlődéssel a mezőgazdaságban 

November 21-én a kolozsvári és csíkszeredai magyar főkonzulátus szervezésében Innovációs tendenciák a magyar–román agrár- és élelmiszer-technológiában címmel rendeztek szaktanácskozást, amelynek a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. és a marosvásárhelyi Incubcenter adott otthont. A rendezvényen, amelyről részletesen beszámoltunk, többek között arról volt szó, hogy milyen technológiai újításokat lehet alkalmazni a tudásalapú, precíziós farmfejlesztésben. A rendezvényen jelen volt Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke is, akivel a szünetben arról beszélgettünk, hogy van-e reális esélye annak, hogy a bemutatott technológiát alkalmazzák a gazdák?

– Az elmúlt tíz év alatt többet fejlődött a mezőgazdaság, mint az előző ötven évben. Egyértelművé vált, hogy ma azok a gazdaságok maradnak fenn, amelyek megfelelő gépparkkal, technológiával rendelkeznek. A Székely Gazdaszervezetek Egyesülete a falugazdászain keresztül abban segítheti a gazdákat, hogy felhívja a figyelmet a tudásalapú mezőgazdálkodásra, mert csak így tudják tartani a lépést azokkal, akik már alkalmazzák a korszerű technológiát. A gazdák meg kell ismerjék a lehetőségeket, meg kell tanulják a modern mezőgazdasági gépek kezelését, be kell vezessék azokat az alkalmazásokat, számítógépes programokat, adatgyűjtési és feldolgozási rendszereket, amelyek segítik a munkát, növelik a gazdálkodás hatékonyságát, mert ezeknek köszönhetően hosszú távon fenntartható lesz a gazdaság. Az adatalapú, precíziós mezőgazdálkodás bevezetése a hatékonyság növelése mellett környezetkímélő is, hiszen például a mezőgazdasági növényre irányított, megfelelő mennyiségű növényvédő szerekkel, talajjavítók alkalmazásával elkerülhető a környezetszennyezés. Köztudott, hogy azok a gazdák, akik a csúcstechnológia megjelenése előtt egy füzetbe lejegyezték a termelési folyamatokat, kiszámították költségeiket, eredményesebbek voltak, mint azok, akik csak úgy, „szemre” gazdálkodtak, hiszen jobban átlátták a gazdaságot, előreláthatóbban terveztek. Ezt a munkát végzik el helyettünk a számítógépek, csak megfelelőképpen kell használnunk őket. 

– A konferencián bemutatott berendezések, adatelemző szoftverek használatával valóban óriási lépést lehet tenni e téren, hiszen így az állattenyésztés minden lépése követhető, de ugyanúgy a mezőgazdasági, élelmiszeripari feldolgozásban a munkafázisok automatizálása mellett ezáltal növelhető az élelmiszer-biztonság vagy a tartósítás ideje, ami hosszabb szállítást is lehetővé tesz, így akár az exportlehetőség is növekszik. 

– Igen, ezek mind a gazdaságfejlesztés komoly lépései. Amint láthattuk, ma már különböző szenzorokat lehet használni, amelyek követik az állat súlygyarapodását, egészségi állapotát, nyomkövetőkkel pásztor nélkül legeltethetők a szarvasmarhák, de vannak már számítógép-vezérlésű traktorok is, és sorolhatnánk a példákat. A mezőgazdaság minden szegmensében megtalálhatók ezek az innovációk. Elérhetők, beszerezhetők ezek a gépek, berendezések. Sajnos, még nagyon sok gazdának el kell magyaráznunk, hogy miért is van szükségük mindezekre. A különbség ott látszik meg, amikor egy olyan gazdaságból származó termék jelenik meg a piacon, ahol nem használják az új technológiákat, és  mellette azoké, akik már alkalmazzák. Az előbbiek csak drágábban kínálhatják a terméket, mint az utóbbiak, mert olcsóbb és jobb minőségű terméket lehet előállítani a csúcstechnológiával felszerelt farmokon. Ahhoz, hogy megmaradjunk a piacon, be kell vezetni ezeket a fejlesztéseket. 

– Az előadásokon nem volt szó árakról. Ismerjük el, hogy minden innováció, új technológia bevezetése sokba kerül. Azok a mezőgazdászok, akik egyik napról a másikra élnek, nem igazán tudnak pénzt megtakarítani, hogy modern gépekre és felszerelésekre fordíthassák, annak ellenére, hogy szeretnék, és tudatában vannak, hogy ez elkerülhetetlen, ha fejlődni szeretnének. 

– Örömmel mondhatom el, hogy a Székelyföldön is egyre hozzáférhetőbbek ezek a technológiák. Míg öt évvel ezelőtt csodálkoztunk azon, ha valamelyik farmon fejőrobotot láttunk, ma már elég sok helyen van ilyen. Valóban kevés a lehetőség arra, hogy saját pénzzel vásároljanak gépeket, de egy jól menő gazdaságban már megengedhető egy ilyen beruházás. Vannak olyan mérőműszerek, mint a talajszkenner vagy a drónok, amelyek kisebb beruházással beszerezhetők.

Azt is fontos tudni, hogy a több százezer vagy akár millió eurós, az EU által biztosított fejlesztési pályázatok esetén pontozzák azt, ha a farm modern technikai eszközökkel rendelkezik, így ha már van egy-két ilyen korszerű berendezés, ez hozzásegítheti a gazdákat a továbbiak megvásárlásához. Biztos vagyok benne, hogy a Székelyföldön levő 45.000 gazda nem él ezzel a lehetőséggel, de ott vannak a fiatalok, akiknek az agrárium vonzó lehet ezáltal, hiszen ők nem úgy kell gondolkodjanak, mint az ötven évvel ezelőtti gazdák. Közismert, hogy nagy a munkaerőhiány a mezőgazdaságban, ezért sem tudjuk elkerülni a robotizálást, a gépesítést, és ez még fontosabb a mezőgazdasági-élelmiszeripari feldolgozóágazatban. Mindezt összekapcsolva a mesterséges intelligenciával, olyan döntést tud hozni a gazda, amivel hatékonyan fejlődik és versenyképes marad a piacon. 

– A csúcstechnológia bevezetésének egyik hátráltatója a szaktudás hiánya. 

– Ez az SZGE számára is nagy kihívás és felelősség. Ezért célirányosan, szakterületenként magyarországi fejlesztési tudásközpontokban szervezünk folyamatosan képzéseket a 34 falugazdászunknak, hogy a különböző alkalmakkor átadhassák a gazdáknak. Sikeres a Digitális Agrárakadémia, ahol lehetőséget teremtünk a tudásalapú mezőgazdálkodás meghonosítására. Az idén is 13 előadást tartottunk Erdély-szerte. Arra biztatjuk a fiatalokat, hogy ha van már valamilyen agrárszakon alapképzésük, iratkozzanak be olyan mesterképzésre, ahol precíziós mezőgazdálkodást tanulhatnak, és olyan technológiákat sajátíthatnak el, amelyekkel hatékonyan tudnak gazdálkodni. Csak egy példát említek. Van már egy olyan farm Magyarországon, ahol 800 fejőstehenet tartanak. A farmot három ember működteti. A robotizálás előtt 22 embert foglalkoztattak. A technológiai beruházásoknak köszönhetően költséghatékonnyá tették a gazdálkodást, és a jövedelmet  megsokszorozták. Képzett szakemberekre van szükség, tartanunk kell a lépést, nem maradhatunk le erről a vonatról. Aki feladja, abba a helyzetbe kerül, hogy a parlagon hagyott földterületet eladja, és azt felvásárolják a nagy földbirtokosok, akik ezt a kérdést könnyen megoldják, de ez azt jelenti, hogy mi föld nélkül gyökértelenné válunk. És ezt itt a Székelyföldön nem tudjuk megengedni magunknak! 

Nincsenek válságban a cukorrépa-termesztők 

A napokban az egyik központi gazdasági lapban napvilágot látott egy cikk, amelyben Emil Turdean Kolozs megyei cukorrépa-termesztő azzal vádolta meg a marosludasi cukorgyár vezetőségét, hogy a tavasszal megkötött szerződéstől eltérően, átvétel után kevesebbet fizettek a cukorrépáért, és úgy érezte, hogy becsapták. 

A helyzetről Istrate Teodor, a marosludasi Cukorrépa-termesztők Beta Egyesületének elnöke tájékoztatott, aki elmondta, hogy a szerződésben valóban 41 eurót ígértek egy tonna cukorrépáért; aztán mindenkinek átiratot küldtek, amelyben értesítették, hogy 35,4 eurót adnak, illetve 38 eurót fizetnek, amennyiben a termesztő lemond tonnánként 3 euróról, hamarabb fizet a gyár. Ez a felkérés azonban nem volt kötelező, hanem választható, és leginkább azokat szólították meg, akik tartoznak a gyárnak, ugyanis tavasszal a feldolgozóegység megelőlegezte az inputokat (vetőmag, műtrágya, gyomirtó szer), aminek értékét a korábbi szerződések alapján is a termés betakarításakor számolták fel. Azt is kilátásba helyezték, hogy aki tartozik a gyárnak, azt nem fogják a továbbiakban támogatni. Sajnos ebben a helyzetben van a gazdák mintegy 70%-a. 

Az elnök hozzátette, az idén jó az átlagtermés, hektáronként mintegy 40 tonna  termett, volt akinek 60-70 tonna is, azonban a szárazság miatt kevesebb volt a cukortartalma, mint az előző években, és azért is fizetnek kevesebbet, mivel rosszabb a minősége. 

Az is igaz, hogy a gyár nem üzemel teljes kapacitással, de legalább működik. Egyelőre 3000 hektárról gyűjtötték be, a jó terméshozam miatt még elég sok cukorrépa van a mezőn, a beszállítás lassúsága miatt is aggódnak a gazdák, de amint az előző években, ez is megoldódik – nyugtatta meg a gazdákat lapunk közvetítésével az elnök. 

Dönthet az unió

Félmilliárd euró kárpótlás

November 18-án Viorel Mușat, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára Brüsszelben részt vett az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Halászati Bizottságának (AgriFish) tanácskozásán, ahol a tagállamok képviselői egyebek mellett 2025-re vonatkozóan az északi-tengeri, az atlanti-óceáni, valamint a Fekete-tengeri halászati lehetőségekről és feltételekről tárgyaltak, ugyanis előkészületben van a decemberi konferencia, amelyen a felek politikai döntést hoznak az említett vizekben a halászati feltételekről. Szó esett az orosz–ukrán háború okozta gazdasági helyzetről is. Románia továbbra is fenntartotta, hogy a fegyveres konfliktus miatt veszteség érte a gazdákat, és kérte, hogy legalább 2025. június 30-ig 560.000 euróval támogassák az országot az EU gazdasági segélykeretéből, ugyanakkor a romániai küldöttség nevében az államtitkár azt is szóvá tette, hogy meg kell növelni az EU mezőgazdasági válságkeretét, hogy a gazdákat továbbra is az őket ért veszteségnek megfelelő értékben, valós támogatásban részesíthessék. 

Kiegészítették a burgonyatermesztőknek járó támogatás pénzkeretét 

A november 21-i kormányülésen jóváhagyták azt a rendeletet, amellyel módosították a burgonyatermesztőknek szánt támogatásról szóló korábbi 150/2024-es kormányrendeletet. A jogszabály-módosítással 3 millió lejjel nőtt a korábbi keret,  11.483.880 lejről 14.483.880 lejre. Hektáronként 200 euró támogatást adnak azoknak a gazdáknak, akik legalább 0,3 hektáron étkezésre szánt krumplit termesztenek hektáronként 15 tonna hozammal, amiből hektáronként legalább  6 tonnát értékesítenek november 18-ig. Pályázhattak magánszemélyek, egyesületek, társulások, családi vállalkozók. 

Azért növelték meg a keretet, mert a nagyszámú pályázó miatt csökkenteni kellett volna a hektáronkénti támogatást – áll a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium erre vonatkozó közleményében.