Adománygyűjtő kampány a különleges nevelést igénylő gyerekekért

Gördíts félre egy követ, támogass egy fejlesztő terápiát! – ezzel a címmel indított adománygyűjtő kampányt a Gyulafehérvári Caritas keretében működő marosvásárhelyi Szent Ágnes Rehabilitációs Központ, amely olyan családok számára próbál támogatást szerezni, amelyeknek anyagi nehézséget jelent az, hogy a fejlődési rendellenességekkel küzdő gyerekük számára biztosítva legyen a megfelelő fejlesztő terápia. Az adománygyűjtő kampányt felkarolta a Marosvásárhelyi Városi Sportklub férfi-kosárlabdacsapata is, a december 18-i, Nagyszeben elleni kupameccsen népszerűsíteni fogják a kezdeményezést. Online, a Gyulafehérvári Caritas honlapján folyamatosan lehet támogatni a nemes célt, akik segíteni szeretnének a családokon, itt is adományozhatnak. 

A Gyulafehérvári Caritas Szent Ágnes Rehabilitációs Központjában elérhető tevékenységek a 0-7 éves korosztályú, megkésett vagy eltérő fejlődésű, sajátos nevelési igényű gyerekeket és családjukat célozzák meg, dolgoznak autizmus-spektrumzavarral küzdő, megkésett beszéd- vagy mozgásfejlődésű, részképességzavarral küzdő gyerekekkel, valamint halmozottan sérültekkel is. A terápiák és fejlesztő foglalkozások segítenek a gyermekeknek saját képességeik szerint fejlődni, míg a szülők megtapasztalják a sikerek örömét, és családként megtanulják elfogadni az új kihívásokat. Jelenleg 26 családdal dolgoznak hetente rendszeresen, közülük azonban 12 önerőből nem tudja biztosítani a terápiához szükséges anyagi hozzájárulást – tudtuk meg Mezei Borbálától, a központ vezetőjétől.

– Azoknak, akik a gyereküket fejlesztésre hozzák a Caritas Szent Ágnes Rehabilitációs Központjába, bizonyos összegű hozzájárulást kell fizetniük, viszont nem mindenik család engedheti ezt meg magának, így a jövedelmük függvényében kedvezményt biztosítunk számukra. Nem utasítjuk el őket, ha nem tudnak fizetni, hanem támogatások révén próbáljuk pótolni a hiányzó összegeket. A Caritas többféle úton próbálkozik, országos és helyi szinten is pályázunk, szponzorokat keresünk, de sajnos még így sem üti a széle a hosszát, emiatt született meg a Gördíts félre egy követ, támogass egy fejlesztő terápiát! című adománygyűjtő kampány ötlete. A kampány célja ugyanakkor a közösség érzékenyítése is, szeretnénk tudatosítani az emberekben, hogy az ötven-száz lej, ami számukra csekély összeg, egy sajátos nevelési igényű gyereket nevelő család számára két-három terápia részfinanszírozását jelenti – mutatott rá a központ vezetője. 

A marosvásárhelyi Szent Ágnes Rehabilitációs Központba fejlesztésre járó családok mintegy negyven százaléka részesül anyagi kedvezményben, ugyanakkor hatvan százaléka ezeknek a családoknak nem marosvásárhelyi, a város hatvan kilométeres körzetéből utaznak be heti több alkalommal, hogy a gyerekük a szükséges fejlesztésben részesülhessen, tehát az utazási költségekkel is számolniuk kell, így egyértelmű, hogy nagyon nagy áldozatot hoznak.

Hogy a közösség is megismerkedhessen ezeknek a családoknak az élethelyzetével, a mindennapi küzdelmeikkel, a Gyulafehérvári Caritas honlapján közzétették a Hétköznapi harcosok sorozatot, amely ezen családok történetét mutatja be. Vannak, akik mindent hátrahagyva maguk mögött, Marosludasról Marosvásárhelyre költöztek, albérletbe, mert a településen, ahol éltek, nem volt lehetőség a gyerekük terápiás fejlesztésére. Van család, amelyik Haranglábról utazik be Vásárhelyre, hogy gyereke részt vehessen a fejlesztő tevékenységeken, illetve olyan is, ahol a második gyereknél autizmus spektrumzavar diagnózist állítottak fel.

Egy háromgyerekes család Szovátáról hordozza a nagyobbik kislányát a marosvásárhelyi Szent Ágnes Rehabilitációs Központba. A legkisebb gyerek kilenc hónapos, ezért minden alkalommal, amikor az édesanya fejlesztőterápiára kíséri kislányát, pici babáját is magával viszi, hogy szükség esetén mellből táplálni tudja. Velük szokott tartani a nagymama is, hogy amíg az édesanya kislányával együtt részt vesz a terápián, legyen, aki vigyázzon a kisbabára. Amíg a kétórás fejlesztés tart, a nagymama kint várakozik a kicsivel az autóban, ha jó idő van, akkor sétálnak. Ha a pici megéhezik, az édesanya kimegy hozzá, megeteti, majd visszatér a foglalkozásra. Gyakran az édesapa viszi kislányát a terápiára, ilyenkor a napja legnagyobb részét erre szánja, hiszen Szovátán nem volt megfelelő szakember, akihez a család fordulhatott volna, így jutottak el Marosvásárhelyre. Ekkor a kislány diagnózisa megkésett kognitív és beszédfejlődés, valamint mozgáskoordinációs zavar volt. Amióta terápiában részesül, a mozgása rendezettebb lett, ő maga pedig nyitottabbá vált az új mozgásos helyzetek iránt. Ma már megérti a foglalkozás menetét, követi is azt, és figyelme hosszabb ideig fenntartható. A terápia eredménye az is, hogy a kislány együttműködőbb lett a közvetlen környezetével.

Ugyancsak óriási áldozatot hozott gyereke fejlesztése érdekében az a kétgyerekes mikházi család, amelyik azért kereste fel a marosvásárhelyi Szent Ágnes Rehabilitációs Központot, mert úgy észlelte, kisebbik gyermeke nem fejlődik megfelelőképpen. A kisfiú már óvodáskorú volt, de még nem beszélt. Mivel nem tudta kifejezni magát, a viselkedése időnként agresszívvá vált, ezáltal jelezte környezetének, hogy valamit nem szeretne, vagy másként szeretne. A kisfiú diagnózisa: megkésett beszédfejlődés, értelmi fogyatékosság, viselkedésszabályozási nehézség és figyelemzavar. Amikor a szülők felkeresték a Szent Ágnes Rehabilitációs Központot, a kisfiúnak éppen akkor kellett volna elkezdenie az óvodát, de a településen nem volt speciális nevelési igényű gyerekek számára kialakított óvoda. Éppen ezért a kisfiú édesapja három éven át a marosvásárhelyi speciális iskolának az óvodájába hordozta gyermekét. Mindennap közel egy órát autóztak, hogy beérjenek a nyolctól kezdődő óvodai programra, amely tizenkettőig tartott. Ez idő alatt az édesapa autóban, üzletben vagy sétálva töltötte el az időt, mert sem anyagilag, sem időben nem érte volna meg neki, hogy haza-, majd visszautazzon gyermekéért. Az édesapa pékségben dolgozik, gyakran éjszakai váltásban, úgy ül be reggel az autóba, hogy alig aludt pár órát előző éjjel, de azért kitartóan viszi gyermekét az óvodába és hetente egyszer fejlesztő terápiára a Szent Ágnes Rehabilitációs Központba.

Nagyon szívszorító élettörténetek ezek, hiszen nem elég, hogy a szülőknek szembesülnie kell azzal, hogy eltérő fejlődésű, fogyatékkal élő a gyerekük, még azzal is szembe kell nézniük, hogy otthon, a településen ahol élnek, nem elérhető a terápia, amire a gyereknek szüksége van, ezért óriási anyagi áldozatot kell hoznia az egész családnak. Sok esetben a munkahelyét is fel kell adnia legalább az egyik szülőnek azért, hogy a gyerekkel lehessen. Amennyiben a legsúlyosabb fogyatékossági kategóriába sorolják be a gyereket, az egyik szülő személyi gondozójává válhat, és alkalmazottként jogosult a minimálbérre, viszont amennyiben nem a legsúlyosabb besorolásba kerül a gyerek, a szülő elveszíti a jogot, hogy személyi gondozója legyen, és alkalmazottként otthon maradhasson vele. Ez komoly gondot jelent az érintett családoknak, hiszen a gyerekek, akik ugyan átkerülnek a középsúlyos besorolásba, nincsenek olyan állapotban, hogy magukra lehessen hagyni őket, tehát a szülő nem tud munkát vállalni – vázolta fel a központ vezetője azokat a nehézségeket, amelyekkel ezek a családok szembesülnek. 

Aki tehát segíteni szeretne az érintett családokon, hogy gyerekük részesülhessen a szükséges terápiában, egyszeri vagy rendszeres pénzadománnyal a https://caritas-ab.ro/fooldal/segitek/?t=30467 oldalon támogathatja a Caritas munkáját, hiszen minden adomány eggyel kevesebb akadályt és egy fejlesztő terápiával többet jelent a sajátos igényű gyermekek számára.