A zsarnokság áldozataira emlékeztek Szovátán

A Szováta városért létrehozott Pro Urbis Alapítvány az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulója alkalmából múlt pénteken ünnepi megemlékezést szervezett, amelyen felavatták az elnyomó rendszerek áldozatainak állított emlékmű, a város két nagyra becsült művésze, Bocskay Vince és Sánta Csaba által megálmodott és létrehozott képzőművészeti alkotást is. 

Az ünnepi esemény a Himnusszal vette kezdetét, amelyet Tófalvi Edit és Nagy József adott elő a korondi fúvószenekar kíséretében. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével és a megemlékezőket köszöntötte Magyarország csíkszeredai főkonzulja, Tóth László, felszólalt a Pro Urbis Alapítvány elnöke, Fülöp László Zsolt, az emlékművet felszentelte, illetve megáldotta a három erdélyi történelmi magyar felekezet szovátai lelkésze. Köszönetét és örömét fejezte ki a felállított emlékműért Kelemen Imre 1956-os hős is. Az emlékműnél koszorút helyezett el a Pro Urbis Alapítvány, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, a Bernády Közművelődési Egylet, a Történelmi Vitézi Rend szovátai és sóvidéki széke.

A Zsarnokság áldozatai nevű emlékmű új jelkép Szováta életében, a leleplezett képzőművészeti alkotás pedig egyedi és sokatmondó, amiért ezúton is köszönetet mond az alapítvány elnöke a két szobrászművésznek: Bocskay Vince megálmodta, megalkotta, Sánta Csaba pedig megöntötte a munkát. „Feltétlenül fontos emlékeznünk elődeink tetteire, mert innen kezdve és ezek által látunk tisztán mind a múltba, mind a jövőbe” – fogalmazott az alapítványi elnök, kiemelve, hogy a cél egyrészt a nemzeti öntudat erősítése e hősök cselekedete által, de ugyanakkor az áldozatoknak emlékművet is kell állítani, hogy az utókor is tudjon emlékezni, és így egy egészséges következő nemzedéket nevelhessünk. 

A pénteki esemény méltó emlékezés volt az 1956. októberi eseményekre, és mindenféle zsarnoki rendszerre figyelmeztető pillanat. Az emlékműállítás ötlete már legalább húsz éve megfogalmazódott, és a kezdeményező Derzsi Ferenc nyugalmazott tanár – bár egészségi állapota miatt nem lehetett jelen az ünnepi pillanatokban – sokat tett érte. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után még harminchárom év diktatúra következett Magyarországon és Romániában egyaránt, az 1989-es események óta pedig eltelt még harminckét év, tehát régi álom valósult meg az emlékmű felállításával, egyeseknek három évtizedes, az áldozatok családjának hatvanöt éves álma, de ez is bizonyítja, hogy ha van közös akarat, akkor bármi megvalósítható – mondta el a Népújságnak Fülöp László Zsolt, hozzátéve, hogy most érett meg minden körülmény ehhez, az emlékmű pedig az alapítvány és különböző támogatók révén valósult meg.

Az 1956-os magyarországi forradalom idején Erdélyben is voltak különböző szervezkedések, amelyeket azonban a rendszer viszonylag hamar elfojtott. Hasonló események Sóvidéken is történtek, a forradalom leverését követően nyolc itteni személyt ítélt börtönre a bíróság, összesen ötvenévi fogságot róttak ki rájuk. Kelemen Imre tíz évet kapott és töltött le. Ő az egyetlen túlélője annak a rendszernek, az elmúlt években számos anyaországi kitüntetést is kapott helytállásáért.