2024. december 19., Thursday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Szekrényessy Kálmán sportszerű úszó volt. Nála az úszás alapját a testedzés, az izmok fejlesztése jelentette. Egész életében azért küzdött, hogy az úszók a hosszú távú úszások alatt se pótolják energiájukat se étel, se ital formájában, tehát már a kezdetleges teljesítményfokozó eljárások ellen is tiltakozott.

Az úszást nem tekintette önös dicsőségnek. Igyekezett Magyarországon népszerűsíteni ezt a sportot. 1878-tól kezdődően elméleti felkészüléssel, újságcikkekkel, tréningekkel készítette elő a magyar úszóklub megalapozását.

Számtalanszor átúszta a magyar tengert, hogy másoknak is példát mutasson a sportszerű úszásból. Évről évre egyre nagyobb figyelemmel követték teljesítményét, úszás-népszerűsítéseit. 1881-ben Vác és a Margit-híd közötti 31,5 kilométeres távot mindössze 5 óra 10 perc alatt tette meg – akkor ez számított Európa leghosszabb végigúszott távolságának. Ugyanebben az évben ismerősei és barátai meghívására Olaszországban is bizonyított: Pegli és Genova között 19 kilométert úszott a nyílt tengeren. 1882. augusztus 23-án a balatoni versenyekre összegyűlt sportemberek megalapították a Balatoni Egyletet.

1883-tól kezdve edzőként és sportszakíróként mozdította előre az úszósport csónakját. Ő népszerűsítette a nők körében is ezt a sportot. A kezdeti gátlások ellenére hamar egyre nagyobb számban jelentkeztek a versenyszerűen úszni akaró nők is.

Szekrényessy készítette fel Hajós Alfrédot az 1896-os athéni olimpiára. Hajós erről a megmérettetésről két aranyéremmel érkezett haza: 100 méter, illetve 1200 méter gyorsúszásban lett olimpiai bajnok. Tanítómesterére ekképp emlékezett: „Szekrényessy Kálmán az első magyar úszó, akinek nevét külföldön is ismerték. Távúszó-teljesítményei Európa-szerte feltűnést keltettek, és itthon is nagymértékben hozzájárultak az úszás népszerűsítéséhez”.


Kissé mókás történet, hogy Szekrényessy felismerte a túltáplálkozás veszélyeit, és ezt szóvá is tette. No, csak ez kellett híres regényírónknak, Mikszáth Kálmánnak, aki szintén kiszélesedő példája volt a túlsúlyosságnak! Talán szívére vette a kevesebb evésre utaló intelmet, rittyentett is egy füstölgő bajusz alóli röffenetet a nemzet dicsőségének számító sportemberről, és közhírré tétette a Pesti Hírlapban: „Szekrényessy a Balatont úszta át. Órákon körösztül ott lubickolt a nyomorult vízben, s mégsem változott sem csukává, sem durbinccsá – pedig megérdemelte volna. Mert amelyik ember ember, ne kívánkozzék békának”.

Mikszáth még kigúnyolta Szekrényessy vizes kalandjait, de már inkább nem szólt egy szót sem, amikor a békaember a levegőt és a vizet is igyekezett meghódítani. Talán kevesen tudják, de épp az ő korában jelent meg egy fura szerkezet, ami mindössze két kerékből állt, és a feltalálója ezzel kísértette őrzőangyala éberségét. A két kerék iránti vonzalom pedig sokakat megbabonázott. Ez a fura szerkezet nem más, mint a kerékpár volt. Illik tudnunk, hogy a kerékpár szót maga Szekrényessy Kálmán találta ki, tehát nyelvújító is volt. De nemcsak a szót adta nekünk, hanem sokat tett azért is, hogy a magyar társadalom egyáltalán megbarátkozzon a biciklivel. Az 1880-as évek elején mindössze két kerékpáros egyensúlyozott Budapesten, és őket is kinevették. A falvak világában az „ördög masinájának” nevezték az új járgányt, és az is előfordult, hogy keresztvetéssel néztek a tovagördülő ördögmotolla után, vagy akár utánadobáltak, sőt rá is lőttek. Ezt a nézetet igyekezett megváltoztatni az úszómester, elvégre így a szárazon is apasztható a súlyfelesleg – és talán még Mikszáth úr javát is szolgálná. E nézet megváltoztatása érdekében létrehozták a „Budapesti-Kerékpár-Egylet”-et, és a babonás járművel való „ösmerkedési estélyt” szerveztek, melyre az érdeklődőknek külföldről a legjobb kerékpárokat szerezték be, 1883-ban pedig a balatoni úszóversenyt már kerékpárviadallal egészítették ki. Az „ösmerkedési” alkalmak oda vezettek, hogy Szekrényessy vezetésével elfogadás végett a Belügyminisztérium asztalára került a kerékpárok közlekedési szabályzata.

Szekrényessy továbbá a sportszerű korcsolyázást is támogatta, sőt ő indította el a magyar női sportkorcsolyázást. Ugyancsak a nevéhez fűződik a női sportruházat szükségességének felvetése. És amiről szintén nem szabad megfeledkeznünk, sportlapja segítségével honosította meg Magyarországon a gördülő korcsolyát. Ugyancsak hozzá kötődik a sportfogadások meghonosítása is.

A hegymászás is kedvenc erőgyakorlatai közé tartozott, és erre szerelmét, Háczky Laurát is rákapatta, így a hölgy lett az első magyar női hegymászó a Mont Blanc egyik csúcsának meghódításával.


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató