2024. june 30., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Bár az időjárás – a kora ősz vagy vénasszonyok nyara idejére – még zöldben hagyta a fák üstökét, már hűvösek a hajnalok, s lassan-lassan színeződik a liget. Must van az asztalon, s vert dió. Ilyenkor szívesen hallgatok bele egy-egy hangulatkeltő cigánynótába.


Lehullott a rezgő nyárfa ezüstszínű levele

Hogy lehullott, elsodorta azt az ősz hideg szele…


Zenéjét Rácz Pál, a híres cigányprímás szerezte, eredetileg hangszeres darabnak. Csak később írt hozzá szöveget az Aradon született Lukácsy Sándor színműíró.


„Lehullott a rezgő nyárfa…” 


– idézi Reményik Sándor 1919. október 6-án írt Október 6 című verse első sorával –


Nem.

Nem ezüstszínű most a levele.

Feketén hull a fákról a levél,

S a föld, amelyre hull,

Kemény, mint a koporsó fedele.


Hallottátok: így szól a rendelet:

Gyászolni ne merjen ma senki sem,

Senki ne merjen ülni ünnepet,

Mert a nép, melynek e nap ünnepe volt:

Csak volt...!


Halottnak – hallgatás;

De a hamu alatt,

Valahol mélyen – izzik a parázs!


Az ugyancsak Aradon született Tóth Árpád 1920-ban írt Arad című versét így fejezi be:


Bús lelkem árva fecske lelke lett,

Kettős hazájú...

*

Ó, fájó büszkeségem s vigaszom,

Arad, – édesbúsan szívembe vág,

Hogy bölcsőm s szent bitóid egyazon

Erdőid bús fájából ácsolák...


Október 6. 1998 óta az építészek világnapja is. Az Építészek Nemzetközi Szövetsége ezzel a nappal is fel kívánja hívni a figyelmet az ember környezetét meghatározó módon alakító építészetre.


Napkeletről jöttem, a nagy hegyek, zúgó fenyvesek és kis faluk világából, ahol még álmodnak szűkszavú kemény magyarok csudás álmokat, ahol még mesélnek fehér hajú vén nótafák nagy régi időkről, elmúlt világról, elporladt emberekről…


Ez az idézet áll a Komáromi Európa-udvar erdélyi házának falán elhelyezett Kós Károly-emléktáblán – Csütörtöky András alkotását 2004-ben leplezték le. Az észak-komáromi Európa Ateliér tervezőiroda huncut építészei a 6500 m2-es teret csupa Kárpát-medencei magyar vonatkozású épületekkel vették körül, s magyar királyok szobrai őrködnek körös-körül. Az egyetlen nem uralkodói büszt a Kósé.

Kós Károly – Csütörtöky András (2004), Révkomárom, Európa-udvar


Alig két hete látogattam meg újra az udvart. Volt osztálytársam, barátom, Demján László műemlékvédő szakmérnök kapta össze újólag az öregedő exvásárhelyieket, s így látogattuk meg Jókai szülővárosát. Innen indulok ma tovább e heti sétámra. Biztatlak, kedves Olvasóm, csatlakozz hozzám.

Kezdem mindjárt az éggel.


Ezek felett balra tündöklenek külömböző szembetűnő Tsillagok, a’ Tzethalnak, vagy ennek a’ Tengeri Tsudának Fején, a’ mellyek közzül egy Menkár; a’ mellytől alá felé esik egy nevezetes Tsillag a’ Tzethal nyakán, a’ melly változtatja Nagyságát, és nem mindenkor látható; innen a’ Neve. […] Némelly álló Tsillagok, a’ mellyek Tsudálatos vagy változó Tsillagoknak neveztetnek, bizonyos idő szakaszokban, bizonyos változást szenvednek az ő fényekben; úgy hogy most kissebb, majd nagyobb fénnyel tündökölnek; néha egy ideig egészen-is eltűnnek. .... Illyen van három a’ Hattyúban; egy a’ Tzethal’ nyakán, a’ melly 11 Hónapok alatt, harmadik nagyságú Tsillagból egészen elenyészik egy ideig.”


A szöveg A’ Föld’ mathematica leírása. A’ világ’ alkotmányával együtt című műből vett idézet. Remélem, kihámozható, hogy szerzője, a Szatmáron 1764. október 9-én született Katona Mihály református lelkész, nemzetközi hírű földrajztudós, a kort foglalkoztató csillagászati kérdések legjelentősebb magyar szakértője már akkor a változó csillagokról tájékoztat.

Ugyancsak október 9-én, 1704-ben született Pozsonyban a „turbina atyja”-ként számontartott tudós, feltaláló Segner János András. A debreceni református kollégium jeles diákja a jénai egyetemen orvostudományt, matematikát és fizikát tanult. 1731-ben városi orvosnak szegődött Debrecenbe, majd a jénai, később göttingeni egyetem meghívására a fizika, matematika és kémia tanára lett. Közben foglalkozott csillagászattal is: megalapította a göttingeni egyetem obszervatóriumát. Emellett őt tekintik a matematikai meteorológia megalapítójának. 1755-től haláláig Halléban a fizika, matematika és csillagászat professzora volt. Az ő munkáira alapozva fogalmazta meg a folyadékok és a merev testek mechanikájának alaptörvényeit Leonhard Euler a róla elnevezett egyenletekben. A ma is közismert Segner-kerék elméleti és gyakorlati jelentőségű találmány. Alkotója a Programa quo theoriam machinae cuiusdam hydraulicae raemittit (Göttingen, 1740) című munkájában a következőképpen írja le:


„A vízikerék lényege egy tetszés szerinti alakú és nagyságú tartály, ezt úgy kell felerősítenünk, hogy egy függőleges tengely körül könnyűszerrel foroghasson. A tartályból alul egy belül üres kar nyúlik ki, s ennek oldalán egy tetszés szerinti nagyságú lyukat fúrunk. Ha az ember a tartályba vizet önt és állandóan gondoskodik arról, hogy a lyukon kifolyó vizet pótolja, az edény a tengely körül forogni kezd, a kifolyó víz útjával ellentétes irányban. Ez a mozgás állandóan fokozódik egy bizonyos sebességig. Következésképp a víz kiömlése is erősbödik, így hát a víz pótlásáról is fokozott mértékben kell gondoskodnunk, ha a tartályban állandó szintet akarunk biztosítani.”


A manapság a parkok öntözésére használt berendezések is a Segner-kerék elvén működnek.

Segner találmánya és kísérletei szolgáltak alapul Euler későbbi munkájának, amelyben kidolgozta a turbinák elméletét. 

A kémiának sok hasznos, gyakorlati alkalmazását tárta fel: írt a húsok pácolásáról és füstöléséről, a gabonavetőmagok fertőtlenítésére a kén-dioxidos kezelést ajánlotta, a sovány földek trágyázására pedig a fahamut. Érdeklődése kiterjedt a cukor-, a szesz- és a puskaporgyártás technológiájára is.

Segner jelentőségét már kortársai is felismerték; tagja volt a pétervári, londoni, berlini és göttingeni akadémiának.

Magyarságát hosszú külföldi tartózkodása alatt is megőrizte, megkülönböztetett figyelemmel foglalkozott a működései helyén tanuló magyar diákokkal. Nevét a Segner-keréken kívül egy róla elnevezett Hold-kráter is őrzi.

Ha már sem a Földön, sem a Holdon, sem a közeli bolygókon nincs olyan csillagászat-földrajzi hely, amelyet neves emberekről nevezhetnének el, maradnak még kisbolygók.

Így történt, hogy a Szegedi Tudományegyetemhez kötődő két csillagász által 2002-ben felfedezett aszteroidát Karikó Katalinról nevezték el még a múlt esztendőben. Az 1,5 km átmérőjű „Karikókatalin” 3,7 év alatt kerüli meg a Napot.

Nem telt el ennyi idő a koronavírus-pandémia kitörte óta, s lám Karikó Katalin végre megkapta a Nobel-díjat. Az odaítélő testület 2023. október 2-án nyilvánosságra hozott döntése értelmében a 2023-as élettani és orvostudományi Nobel-díjat közösen Karikó Katalin és Drew Weissman kapja a nukleozidbázis-módosításokkal kapcsolatos felfedezéseikért.

„Az oltások milliók életét mentették meg, és lehetővé tették a visszatérést a normális élethez a Földön. (...) alapvetően hozzájárultak korunk egyik legnagyobb egészségügyi válságának felszámolásához” – áll a Nobel-bizottság méltatásában.

A két díjazottat már az elmúlt két évben is az esélyesek között emlegették, miután az mRNS-technológia kifejlesztéséért már megkapták a legnagyobb tudományos elismeréseket.

Karikó Katalin Szolnokon született 1955. október 17-én, a Szegedi Tudományegyetem biológia szakán diplomázott 1978-ban, 1983-ban avatták doktorrá. 1985-ben egy leépítéskor elbocsátották (!), ezután települt át családjával az Egyesült Államokba. A Pennsylvaniai Egyetemen indította el az mRNS (hírvivő RNS)-kutatást. 1998-ban kezdett el együtt dolgozni Drew Weissman immunológussal. 2005-ben jegyeztették be első szabadalmukat a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazására.

Felfedezéseik alapjaiban változtatták meg az mRNS és az immunrendszerünk közötti kölcsönhatásról alkotott elképzeléseinket, s kulcsfontosságúak voltak a hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztésében. Az mRNS a DNS-ben leírt információkat továbbító anyag, amely a fehérjék előállítását irányítja a sejtekben. Ennek a mechanizmusnak a kijátszásával a sejtek bármilyen fehérje előállítására rávehetők, a módszer nemcsak a koronavírus ellen és nemcsak oltóanyagként használható, hanem különböző genetikai betegségek és a rák kezelésében is potenciális eszköz.


Az útra, mely az elmúlást mutatja,

makk hull, vörös lomb s esti napsugár.

Léptetek, mint vitéz az ősregében,

s az időkör lassan bezár.


Őszi út. Legyen ez a Lucian Blaga írta, Áprily Lajos magyarította vers főhajtás az első magyar Nobel-díjas nő előtt.


Pata-zúzta száraz lomb szaga terjed,

kesely lovam tar gally legyezgeti.

Kürt szól, hegyi lány azt álmodta róla,

unicornis szarvából vágta ki.


Maradok kiváló tisztelettel.

Kelt 2023-ban, 174 évvel Arad után

Bogyó hull, sárga lomb s esti napsugár


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató