Csillagszikrák zenéje. Horváth István Ózdot idéző versével indulok, ha nem is a végtelent, de a véges múlt természettudományos emlékeit felderíteni így, augusztus végén. Kedved ha engedi, tarts velem, kedves Olvasóm!
218 évvel ezelőtt, 1807. augusztus 31-én halt meg Andrád Sámuel orvos. Nagyenyeden és Kolozsvárott tanult. Bécsben orvosi oklevelet szerzett, és mint gyakorló orvos ott telepedett le, de előbb gyalog beutazta Németországot barátja, Gyarmathi Sámuel társaságában. 1786-ban szívroham érte, betegségéből soha nem épült fel teljesen, Sepsiszentgyörgyön telepedett le. Latinul és magyarul verselt. Számos anekdotát ő jegyzett fel először irodalmunkban, könyve az első magyar anekdotagyűjtemény (Elmés és mulatságos rövid anekdoták, Bécs, 1789–90; a Kriterion adta ki újra 1988-ban). Természettudományos érdeklődését a Bécsben 1793-ban kiadott Legelső virágos kert című munkája is bizonyítja.
(…) augusztus utolsó vasárnapján – az idén éppen 31-én – ünnepeljük magyar nyelvű református egyházunkban az „újzsenge”, illetve az „új kenyér” gondviselés-ajándékozta hála-alkalmát. „A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma” – írja Tőkés István a Hétköznapok – ünnepnapok című művében.
„Az idő kűllő-hegyén dallá ötvöződik a fény”
A hétfő már szeptemberé.
A szeptember a régi római naptárban a hetedik hónap volt (septem = hét), s ezt a nevét megtartotta akkor is, amikor már a kilencedikké lépett elő. A rómaiak a görögöktől vették át a hetes szám (hepta) nevét. Ez a görög hetes szó pedig a hepo igéből eredt, amelynek jelentése: ujjal rámutatva követni, üldözni valakit. Amikor ugyanis még az ujjakkal való számlálás dívott a görögöknél, az egyet a bal kéz hüvelykénél kezdték, ötös volt a bal kéz kisujja; a jobb kéz hüvelyke volt a hatos szám, s így a jobb kéz mutatóujja lett a hetes.
Szeptembert repülő, nevető ifjú személyesítette meg, bíbor ruhában, fején köleskoszorúval. Jobbjában mérleggel, a hónap jelével, baljában szőlővel és más gyümölccsel teli bőségszaru. Az ifjút szőlő koszorúzta Ceres is helyettesítheti. A bíbor ruha – Cesare Ripa magyarázata szerint – a „királyi” hónapnak járó viselet. E címet pedig azért kapta, mert bőkezűbb, mint társai.
A hónap régi magyar nevei: mérleg hava, Szent Mihály hava. Az előbbi a Mérleg jegy szeptember utolsó dekádjában kezdődő uralmára utal (időszámításunk kezdetéig az őszpont a Mérleg csillagképbe esett), Szent Mihály arkangyal viszont a szeptember utolsó, és a Mérleg első dekádjának legrangosabb szentje – írja Jankovics Marcell a Jelkép-kalendáriumban.
Olyan lesz egész szeptember,
milyen idő jön Egyeddel.
Szent Mihály hava elsején Egyeddel kezdődik. A népi regulában némi valóságmagot vélünk felfedezni. Hiszen ha nem is elsejével, de a hónapváltás körüli időjárás már kora őszre készít.
De azt is mondják, hogy
Egyed ha fenn hordót görget,
Jól terem jövőre földed.
No, ebben már semmi ráció nincsen.
Egyed (latin Aegidius, francia Gilles) a középkor népszerű szentje. Való életéről keveset tudunk. Görög származású bencés rendi szerzetes volt, aki Provence-ban, Arles környékén remetéskedett, majd ugyanitt monostort alapított, amelynek ő volt első apátja (†725 körül). Nálunk sok templomot és monostort szenteltek neki, így a Szent László alapította somogyvári apátságot (1091) és a garamszentbenedeki apátság plébániatemplomát (1209).
Egyed elsősorban a koldusok, a nyomorékok és leprások védőszentje volt, de a szoptató anyák is kérték közbenjárását.
2017. szeptember második napján hunyt el Nicolaas Bloembergen holland származású amerikai fizikus. A II. világháború után, 1945-ben a Harvard Egyetemen részt vett az első mágneses magrezonancia-készülék kifejlesztésében. A ’60-as években mikrohullámú spektroszkópiával foglalkozott. 1981-ben Arthur Leonard Schawlow-val együtt tüntették ki a fizikai Nobel-díjjal a lézerspektroszkópia kifejlesztéséért.
Szeptember 3-án született (1869-ben) Ljubljanában Fritz Pregl osztrák vegyész. 1912-ben már megbízhatóan mérte a mindössze 7-13 milligrammnyi kiindulási anyag C-, H-, N- és S-tartalmát. Mikromódszereket fejlesztett ki az atomcsoportok mérésére. 1923-ban Nobel-díjjal tüntették ki a szerves vegyületek mikroanalitikai módszereinek kidolgozásáért.
Ugyanezen a napon, 1905-ben született Carl David Anderson, a California Institute of Technology kísérleti fizikusa, itt dolgozott 1991-ben bekövetkezett haláláig. 1927-től a röntgensugarak által keltett fotoelektronokkal foglalkozott. 1930-ban kezdte meg a gamma-sugárzás és a kozmikus sugárzás vizsgálatát mágneses térbe helyezett ködkamra segítségével. 1932-ben gamma-besugárzással elektron-
pozitron párkeltést hozott létre, így felfedezte a pozitront, amelynek létezését Paul Dirac jósolta meg 1928-ban. 1936-ban egy másik elemi részecskét, a mü-mezont fedezte fel. A pozitron felfedezéséért ugyanebben az évben – a kozmikus sugárzás felfedezőjével, az osztrák Victor Francis Hess-szel megosztva – Nobel-díjat kapott. A II. világháború alatt rakétatechnikai kutatásokat végzett. És csak 1976-ban lett professzor emeritus saját egyetemén…
Szeptember 3-i születésű Gerald Neugebauer csillagász is. 1932-ben látta meg a napvilágot Göttingenben. A Cornell Egyetemen tanult fizikát, majd 1960-ban a California Institute of Technologyn doktorált, ahol később a fizika professzora lett. 1980 és 1994 között a Palomar Obszervatórium igazgatója volt. Az infravörös csillagászat egyik megalapítójaként vezető szerepet játszott a bolygók, a csillagok, a Tejútrendszer és más galaxisok földi és műholdas vizsgálataiban. Robert Leightonnal elkészítették az égbolt első teljes infravörös térképét. Jelentős szerepe volt a Hawaii szigetén felállított Keck Obszervatórium létrehozásában is. A Mauna Kea vulkán tetején, 4194 méteres tengerszint feletti magasságon – ott, ahová ritkán hatolnak fel fellegek – álló kettős tükörtávcsöves obszervatórium a harmadik legnagyobb a világon.
A szőlő őrzi még a Rendet, indái kék fürtöt teremnek
Szeptember 4. Rozália napja.
Rozália nevének viselőjét megoltalmazza
minden bajtól, járványos betegségtől.
– így a bájos népi jóslás. Rozália a katolikus barokk népéletnek egyik legjellegzetesebb alakja, az egykori járványos betegségek hazai védőszentje.
Szeptember 4-én (1948-ban) született Horváth Antal szőlész. Európai szőlőfajták keresztezésével sikerült új fajtákat előállítania. Az elsők között hívta fel a figyelmet az országban a filoxéra jelentette veszedelemre. Összegyűjtötte a Krím és Gibraltár közötti európai szőlőfajtákat, és azokat fajtahitelesen fenntartotta. Nagy része volt a filoxéravész utáni pécsi szőlőrekonstrukcióban, ezen a téren európai hírnévre tett szert.
E napon született 1913-ban Gyergyóalfaluban Székely Károly kutatóorvos. Kanyargós életút az övé. A marosvásárhelyi Római Katolikus Főgimnáziumban érettségizett 1931-ben. Egyetemi tanulmányait a kolozsvári I. Ferdinand Egyetem német–angol szakos hallgatójaként kezdte, a fizika–kémia szakon folytatta, végül az Orvosi Karon végezte el az I. évet. 1935-ben a iaşi-i Kogălniceanu Egyetem Orvosi Karán iratkozott be a II. évre. Még abban az évben fölvették a szövettani tanszékre önkéntes, majd 1939-ben díjas gyakornoknak. 1940-ben átiratkozott a Ferenc József Tudományegyetem Orvosi Karára, ahol 1942-ben megszerezte az orvosi oklevelet. 1940–44 között ugyanott a szövettani és fejlődéstani tanszék gyakornoka, majd tanársegédje. 1944–45-ben frontszolgálatot teljesített az orosz hadszíntéren. Hadifogságba került, ahol tábori orvosi munkát végzett. Hazatérve, 1947-től az OGYI Orvosi Karán a szövettani és fejlődéstani tanszéken adjunktus, 1948-tól a biológiai tanszéken előadótanár, 1952-től tanszékvezető professzor. E tisztséget nyugdíjazásáig (1977) látta el, ezt követően konzultáns professzor, doktorátusvezető. Az 1948–49-es tanévben a Közegészségtani Kar dékánja, 1951–52-ben rektor; 1949-től 1972-ig az Orvostudományi Akadémia marosvásárhelyi kutatóállomásának munkatársa is. Kutatási területe az embriológia-hisztogenézis, hisztokémia, genetika, növényélettan. Nevét a Székely–Goldner-féle hármas festés korán ismertté tette. Eredményeit hazai és külföldi szaklapokban közölte.
Mai kódorgásunkat befejezve térek vissza a Nyárádmentére Jánosházy György Valahol van egy ház című versével – 1994-ben jelent meg a Népújság Múzsa mellékletének 135. számában.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
