2024. july 1., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Lassan búcsút intenek az ágaknak a lombok, kevesebb szén-dioxidot fognak néhány hónapig megköti a Kárpát-medence fái.

Lassan búcsút int a világ a széniparnak, kevesebb pénzt fog kapni az olaj- és gázipar, 2030-ig 30%-kal csökkenti a metánkibocsátásokat több mint 100 ország. – Fogadkozások. Október 31-én kezdődött az ENSZ 26. klímacsúcsa Glasgow-ban. Vajon az országok növelik-e az éghajlatvédelmi vállalásaikat, s betartják-e azokat?

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) állítása szerint a hidrológiai ciklus felgyorsulásának következtében a szélsőségek irányába eltolódó csapadéktöbblet és a csapadékhiány egyre jelentősebb kockázatot jelent.

Az IPCC megalakulását 1988-ban  (az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) kezdeményezte. Célja, hogy értékelje és összefoglalja az emberi tevékenység által kiváltott klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket. Saját kutatást nem végez…

De riaszt Dél-Európa egyes területein akár 14-szer rosszabb lehet az aszályhelyzet, mint az eddigi legrosszabb történelmi aszályos időszak. És dicsekszik: (…) az év minden napján azon dolgozunk, hogy a legjobb elérhető tudományos információkat közöljük közérthetően a szélesebb társadalommal, rávilágítva az általunk okozott környezeti-éghajlati problémáinkra, és arra, hogy a megoldás is a mi kezünkben van.

„…Bús ködökből búcsút int az erdő, mint egy vöröshajú tündérleány”


Felborítottuk a Föld energiamérlegét, a nettó zéró kibocsátás a kiegyensúlyozás kulcsa – érvelnek. – Az energiamérleg legalább 1970 óta nincs egyensúlyban, az éghajlati rendszer több energiát nyel el, mint amennyit visszaver, illetve kibocsát. (…) Minél előbb érjük el a nettó nulla kibocsátásokat, annál előbb fog csökkenni a légköri üvegházgáz koncentráció, és vele együtt a felmelegedés is.

Csakhogy a globális felmelegedés és az az ellen való lehetséges védekezés témája elképesztően egyoldalúvá vált, s egyetlen paradigma vette át az uralmat a közéletben, s ami még riasztóbb, a globális döntéshozók köreiben is.

Ez az egyetlen lehetséges, elfogadott, szinte már megkövetelt értelmezés pedig a következő: az emberiség sorsát veszélyeztető globális felmelegedés oka kizárólag az antropogén, tehát nem a természet, hanem az ember által kibocsátott CO2 növekvő mennyisége. Vagyis az emberi CO2-kibocsátást drasztikus módon csökkentenünk kell, egészen a nulláig, s így talán megmenthető lesz az élet a bolygónkon.

Ettől lényegesen eltérő tudományos elképzelések is léteznek, amelyek próbálnak is nyilvánosságot teremteni nézeteiknek. Vajmi kevés sikerrel.

Mert a ma szinte egyeduralkodó nézet mellett állnak ki, álszenteskedően, a nagyhatalmak vezetői s a globális intézmények egyaránt.

António Guterres ENSZ-főtitkár kijelentette, hogy az IPCC „jelentése vörös kód az emberiség számára. A vészharangok fülsiketítők, a bizonyítékok cáfolhatatlanok.”

Nos, a bizonyítékok cáfolhatatlansága ebben a tudományos témában egyszerűen nem igaz.

Szarka László akadémikus, a téma szakértője írta nemrég, hogy a CLINTEL (Klímaintelligencia) nevű, tudósokból, mérnökökből álló kilencszáz fős (!) nemzetközi csoport már 2019-ben arra hívta fel az ENSZ főtitkárának figyelmét, hogy nincs klímavészhelyzet. A klímaváltozásnak egészen más tudományos magyarázatai is lehetségesek, amelyek főként arról szólnak, hogy a globális felmelegedést nem az antropogén, tehát emberi károsanyag-kibocsátás okozza, hanem természeti, kozmikus folyamatok, bolygónk mozgásának, forgásának alakulása, főként a Nap sugárzásának a változásai, tehát olyan okok rejlenek a háttérben, amelyekre az embernek semmilyen ráhatása nincs.

Jut eszembe erről az egyoldalú „tudományos” riogatásról, magáról az áltudományosságról: 1968. november 12-én Susan Eperson 24 éves biológia szakos tanárnő az USA Legfelsőbb Bíróságánál elérte, hogy töröljék Arkansas állam 1927-es törvényét, amely tiltotta az evolúció tanítását. Ez volt az utolsó „majomper”. Vajon az utolsó-e?

Van szennyezés, van felelőtlen emberi magatartás a világban, ó, de mennyi!

Vannak, voltak és lesznek helyes lépések a környezet- és természetvédelem területén. Hogy csak a november középének eseményeit említsem fél évszázad távlatában:

1972. november 16.: párizsi egyezmény a világ kulturális és természeti örökségének védelméről.

1979. november 13.: genfi egyezmény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről.

1988. november 14.: az Antarktisz békés felhasználásáról szóló ENSZ-határozat.

Ha a nagyhatalmak betartanák a szerződéseket, ha nem csak fogadkozások hangzanának el a klímacsúcsokon…

…Nos, akkor sem tudnánk megállítani, még csak lassítani sem azokat a globális folyamatokat, amelyek bizony időről időre kedvezőtlenebb körülményeket teremtenek az emberiség gát nélküli „tovább fejlődésének”, a fenntartható fejlődésnek.

Ma már fenntarthatóságról beszélünk: a jelenlegi állapotok fenntarthatóságáról.

Tény: nem tudja az emberiség garantálni a fogyasztói társadalom életszínvonalának fenntarthatóságát, mert az nem tőle függ.

A Föld évmilliárdos történetében voltak s lesznek jégkorszakok és felmelegedések. Olyan több millió éves változások, amelyek meghaladják az emberi faj történetiségét. Voltak óriási fajkihalások, s evolúciós folyamatok során kialakuló új fajok sokasága foglalta el a kihaltak helyét.

A Homo sapiens szétszórt jó néhány invazív fajt a bolygónkon, s ez geológiai léptékben rövid távon, emberi lépték szerint hosszú folyamatként, a biodiverzitás ellen hat. De az evolúció folyamatát nem fogja leállítani.

Az ember a globalizációval önmagára szabadított jó néhány fertőző betegséget, amelyek világjárványokat eredményeztek, eredményeznek. Olyan antibiotikumoknak ellenálló baktériumokat „állított elő” akaratlanul és tudatlanul, amelyek komoly problémát okoznak az egészségügyben. De ez nem jelenti az emberiség végveszélyét.

A „csupasz majom” rendelkezik olyan pusztító eszközökkel, amivel tönkreteheti a bolygóját. (Reméljük, hogy soha nem teszi meg.) De a klímaváltozásra, a globális és a naprendszerszintű változásokra nincs, nem lehet hatása.

Most inkább a 282 évvel ezelőtt született könyvtáralapító Teleki Sámuelre emlékezzünk. 1739. november 17-én látta meg a napvilágot. Peregrinációja során Bázelben, Utrechtben, Leydenben, Párizsban mélyedt el a jogtudományok, a történelem, a matematika, a klasszika-filológia s a természettudományok tanulmányozásában. Bázelben Christoph Beck professzor hatalmas magánkönyvtára adta az indítékot könyvtára létrehozására. Tanulmányútjáról közel kétezer kötettel érkezett haza. Egész élete során enciklopédikus igénnyel gyűjtötte a könyveket. 1797-ben alapította a nevét viselő Tékát, s 1802-ben fejezték be az épületet. Az erdélyi főkancellár a Göttingai Királyi Tudós Társaságnak és az Angol Királyi Tudományos Társaságnak is tiszteleti tagja volt. Élete végén a 40 000 kötetre rúgó könyvtárát hitbizományként hagyta örököseire, biztosítva ezzel, hogy együtt maradjon a nyilvános, bárki által látogatható közgyűjtemény. Pesten csak később, 1802-ben alapította meg Széchényi Ferenc  az első nemzeti közintézményt, a nevét viselő Országos Széchényi Könyvtárat, mintegy 15 000 könyvvel…

A Budapesten szeptember végén – október elején megrendezett „Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításon is bemutatták a Téka-alapító 1805-ös fegyver- inventáriumát.


Most már a barna, dérütötte rónán

mulandóságról mond mesét a csend.

Most már szobádba halkan elvonulhatsz

s hallgathatod az álmodó Chopint.


Most már a kályhatűz víg ritmusára

merenghetsz szálló életed dalán,

míg bús ködökből búcsút int az erdő,

mint egy vöröshajú tündérleány.


A 134 éve, 1887. november 14-én született Áprily Lajos Őszbe rótt soraival búcsúzom tőled egy hétre, kedves Olvasóm.

Maradok kiváló tisztelettel.

Kelt 2021-ben, galambtermészetű Jónás napján

Teleki Sámuel fegyverinventáriuma 1805-ből a 2021-es Egy a Természettel Világkiállításon


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató