2021. december 2., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Minden évben november 20. és december 21. között a Nap az állatöv kilencedik szakaszában, a Nyilas jegyében jár. Alakja a kentaur, megfeszített íjat tart. A kirepülni készülő nyílvesszőt ferde vonal szeli át – a föld visszahúzó ereje. Ez a nyíl a vágtatás, utazás, megsebesítés, harc jele, s egyben a gondolat, a kutató szellem merész szárnyalása, a kíváncsiság jele. Nincs ingyentudás, repülés, csak a tapasztalatokra támaszkodva lehet messzebbre jutni. Ezt üzeni nekünk a kentaur. Patájával a szilárd talajon áll, az eredetbe, a megélt földi örömökbe és küzdelmekbe mélyed. A fej, az arc az ég felé fordul. A földre kényszerített kentaur nyilával a csillagokat – a tudást – célozza meg.

A Nyilas csillagkép fel-fellobbanó parázs az égen. Az öregedő ember tüze ez, aki a gazdag múltat erényeivel és bűneivel, a tudást, a lemondást, de az újra fellobbanás lázadását is magában hordozza.


A Füvészkert régi épülete őszi vadszőlőpalástban



212 éve, 1809. november 23-án költözött égi füvészkertjébe Winterl József Jakab, a nagyszombati egyetem első kémia- és botanikaprofesszora, a budapesti Füvészkert alapítója. A felső magyarországi bányavárosok főorvosi tisztségét cserélte fel az akkor alakuló nagyszombati egyetemi katedrával. Növényrendszertant Linné szerint tanított, s közel negyven éven át vezette a kémia-botanika tanszéket. Még Nagyszombaton alapította meg 1771-ben a legrégebb létező magyar botanikus kertet. Közben, az egyetemmel együtt, maga a kert is Budára költözött. 1784-ben – mivel a budai helyszín szűknek bizonyult – a Józsefvárosban saját pénzen vásárolt telekre átköltöztette a kert növényeit, ahol virágzó gyümölcsöst is létesített. 1788-ban adta ki a pesti botanikus kert első növényjegyzékét Index horti botanici universitatis Hungariae qua Pestini cím alatt, amelyben hetven új növényfajt is leírt. Kortársával, Tessedik Sámuellel együtt kora gyümölcstermesztésének egyik úttörője volt. Az osztrák Winterl soha nem tanult meg magyarul, de magyar érzelmű tudós volt. A többször átköltöztetett botanikus kert mai utódja A Pál utcai fiúk egyik helyszíne, az ELTE Füvészkertje.

A 250 éves kert 2021. szeptember 15. és 2022 május 30. között emlékkiállítással tiszteleg – többek között – az alapító emléke előtt. A kert a XIX. század végén élte virágkorát, a közel 10 hektáros terület 12.000 növényfajt számlált. A kiegyezés után a terület harmadára zsugorodott, látványos kertrészletei, a tavak, a műrom és növénygyűjteményének egy része is megsemmisült. A II. világháborúban üvegházait lebombázták, a megmaradt trópusi növények megfagytak. Csak a 2000-es évek elején vált ismét európai színvonalúvá a kert. 2005-ben Magyar Örökség Díjban részesült. Ma közel 8.000 taxon él a kertben, 12.000 tételes maggyűjteménye, 30.000 lapból álló herbáriuma ad tekintélyt az itteni kutatásnak.

Emlékezzünk meg e napon egy másik magyar botanikus gyógyszerészről is. 158 évvel ezelőtt, 1863. november 23-án halt meg Láng Adolf Ferenc, az első magyar nyelvű gyógyszerészszaklap alapítója. A Gyógyszerészeti Hírlap 1848. augusztus 15-én jelent meg Nyitrán. Botanikusként utazásai során 60.000 lapból álló herbáriumot gyűjtött, több új Kárpát-medencei növényfajt írt le. 1856-57-ben Nagy Józseffel együtt szerkesztette a Magyarhoni Természetbarát című folyóiratot.

25-e Katalin napja.

 

Ha Katalin locsogós,

a karácsony kopogós.

 

– tartja a mondás. Hogy mennyire van igaza e szólásnak? Valós tartalmát ma, e megbolydult éghajlatú világban már ellenőrizni sem tudjuk. De tény, hogy eleddig az első deres napok után hirtelen érkező enyhe idő locspocsa későbbi erős lehűlést előz. S ez egyáltalán nem hírlapi kacsa. A nem ellenőrzött forrású újságcikkeket korábban „NT” aláírással jelölték. A latinból eredő non testatum ellenőrizetlen értelmű ugyan, de kimondva – Ente – németül kacsát jelent. Így került a köztudatba a hírlapi kacsa kifejezés.

S lám, kacsa szavunk a Katalin névből származik, s lengyel eredetű. Minderről már a párkereső gyerekmondóka ötlik eszembe:

 

Kis kacsa fürdik fekete tóba’,

anyjához készül Lengyelországba.

Síkos a talpa, magos a sarka,

fordulj ki, fordulj ki, két aranyalma.

 

Miért éppen Lengyelországba készül anyjához a kis kacsa? S miért fürdik? A néprajzosok elintézik annyival, hogy a két nép barátsága… De van-e valamilyen természeti jelenséggel kapcsolata mindennek? Megválaszolatlan kérdés. Ez is.

De Katalin nevéből származik a katicabogár is.

 

Katicabogárka, szállj fel az égbe,

zárd el a hideget, ereszd ki a meleget!


Mustszagú nagy hegyek csillámlanak kopár ezüstben



Szép tavaszi gyermekmondóka, értelmezni is tudjuk. A kedvesség, báj, szelídség jelképe. Mindaddig, amíg rá nem döbbenünk, hogy bizony a levéltetvek világában vérengző ragadozó e kis rovar… 

Ugyanakkor sárga, kesernyés váladéka – amire élénk színe s pöttyözete is felhívja a figyelmet: Ne kapjál be, fecske, keserű vagyok! – megvédi a madarak támadásától. Ma már számtalan helyen katicabogárfarmokat hoztak létre, s ha a természetközeli életközösségekben vagy agrocönózisokban felszaporodik valamely levéltetűfaj, akkor beveti az ember a katicadeszantot. Biológiai védekezés ez. Nem rovarirtó szerekkel, nem károsítva a környezetet. A beporzók s minden más rovar megkímélődik ezáltal.

No de mit szóljunk akkor a harlekin-katicához? Ez a sokszínű katicabogár Kelet-Ázsiában őshonos, s főként levéltetvekkel táplálkozik, csakúgy, mint a hazánkban őshonos hétpettyes és kétpettyes katica. Mivel nagyon falánk és hatékony ragadozó, a levéltetvek elleni biológiai védekezés céljából először az USA-ba, majd több nyugat-európai országba behurcolták. Nemcsak falánk, de sokkal mozgékonyabb és agresszívebb is, mint az őshonos európai katicafajok, melyeket könnyűszerrel kiszorít élőhelyükről. A harlekin ma már több gondot okoz, mint amennyi hasznot hajt. A Kárpát-medencében 2008 februárjában találták meg először, s mára igen elterjedt. A kétpettyes katicához hasonlóan a fák lombkoronájában él. Mi több, ha már nincs levéltetű, nemzetségtársait is felfalja.

 Gondot okoz a szőlészetben is. Behúzódva a szőlőfürtökbe, a szemek közé, szüretkor is a szőlőszemek között marad. A must préselésekor a keserű testnedvek a mustba kerülve földimogyoróra, csípős paprikára és spárgára emlékeztető íz- és illatanyagokkal rontják a must minőségét.

 

Kati bogár repülj el,

jön anyád a seprűvel.

 

No, ezt már megint nem érteném. Vagy talán új értelmet nyer e kis mondóka azáltal, hogy ha nem teszünk valami hathatósat, rövid időn belül kisöpri, eltünteti nemzetségrokonait ez az invazív faj Európából.

Katalin napján, 1893-ban alakult meg a világ első állami madárvédelmi fóruma, a Magyar Madártani Intézet. Első vezetője Herman Ottó volt, őt Chernel István követte.

 

Csókák csikognak. Megjön a tél megint.

Dér volt az éjjel. Mustszagú nagy hegyek

csillámlanak kopár ezüstben –

Minden ezüst, belecsöndül ég, föld.


Villódzik az ég, föld, rettenetes ezüst

szépségben; omlik földre a gyönge lomb, -

megvillog egy ezüst halánték,

moccan alig, leomolna menten (…)

 

 – írja Csanádi Imre Hajnali káprázatában –

 

(…) leng a maró cigaretta füstje.

leng, leng, eloszlik rongyosan, ellebeg (…)

 

Hasonló káprázatban lengve, ködös november derekán túl, hamu alatt parázsló tudásszikrákat lélegzetre kaparva, maradok kiváló tisztelettel.

 Kelt 2021-ben, 165 évvel Bolyai Farkas halála után