2021. július 28., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Akkora Nap süt, nem tudok verset írni.

Árnyékba fut a gyík, árnyékba surran kezem.

Te tudtál ilyen júliusi lánggal sétálni fejem fölött.

Erdők árnyékába kellett magamat elrejtenem.


Akkora Nap süt, hogy – Csoóri Sándorral egyetértve –magam is erdők árnyékában keresem az elrejtőzést.

De lám, itt sem kímélődik meg az ember az újabb, az indiai mutáns térhódításáról szóló Covid-hírektől. Talán újra maszk alá kényszerülünk. S közben apró szösszenetként egy 1493. július 16-án kelt királyi rendelet Angliából: a pestis terjedésének megelőzésére betiltották a csókolózást. S egy szintén előre gondolkodó ember …(rém)tette 1945-ből. Július 16-án az új-mexikói sivatagban felrobbantották a világon az első kísérleti atombombát, pont három héttel Hirosima legyilkolása előtt.

Békésebb természettudományi emlékeket keresve, utazzunk évszázadnyit vissza az időben.

1916. július 16-án halt meg Párizsban Ilja Iljics Mecsnyikov orosz mikrobiológus. A harkovi egyetemen szerzett diplomát 1864-ben, 1873–1882 között az ogyesszai egyetemen tanított állattant és összehasonlító anatómiát. 1882–86 között Messinában a tengericsillag-lárvák emésztőrendszerét kutatta. Ezután az ogyesszai bakteriológiai intézetben, majd Louis Pasteur meghívására a párizsi Pasteur Intézetben dolgozott 1887-től 1916-ig, 1903-tól mint az intézet igazgatóhelyettese. Ő ismerte fel az általa fagocitáknak nevezett sejtek szerepét a legtöbb állatfajta és az ember szervezetének fertőzésekkel szembeni védekezőrendszerében. Émile Roux francia mikrobiológussal együtt 1903-ban sikerült emberszabású majmokat megfertőzni a szifilisz kórokozójával. Életének utolsó évtizedét a tejsavtermelő baktériumok tanulmányozásával töltötte, ezektől remélte az emberi élet meghosszabbításának lehetőségét. 1908-ban Paul Ehrlichhel megosztva orvosi-élettani Nobel-díjat kapott az immunológia tudományában elért eredményeiért.

1888. július 16-án született Frits Zernike holland fizikus. 1920-ban az amszterdami egyetem elméleti fizika professzora lett. A 30-as években a mikroszkóp leképezésének javítására egy olyan új eljárást dolgozott ki, melyet fáziskontraszt-eljárásnak nevezett el. A fáziskontraszt-mikroszkóp a biológusok számára vált rendkívül hasznossá, mivel így élő sejteket lehetett megfestés (tehát roncsolás) nélkül láthatóvá tenni. Ezért a találmányáért kapott 1953-ban fizikai Nobel-díjat.

Almát érlelő áldott nyári délután Abosfalván


1953. július 16-án halt meg Gimesi Nándor István botanikus, növényfiziológus, hidrobiológus. 1943-tól 1952-ig a budapesti egyetem tanára, a növényélettani tanszék, majd haláláig a botanikus kert vezetője volt. A fitoplankton kutatásával foglalkozott, igazi szakterületévé azonban a növényélettan és sejttan vált, amelynek egyik magyarországi megalapozója. Jelentősen fejlesztette a mikrofotográfia technikáját is.

Kilencven évvel ezelőtt, 1931. július 16-án született Énlakán id. Toró Tibor fizikus. A székelyudvarhelyi református kollégium elvégzése után a temesvári egyetemen szerzett diplomát 1953-ban, matematika-fizika szakon. 1993-ban lett az egyetem elméleti fizikai intézetének vezető professzora. Ugyanezen évben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották. Előszeretettel foglalkozott tudománytörténettel, főleg Bolyai János munkásságával. Akadémiai székfoglalóját Bolyai János és az alapvető fizikai kölcsönhatások geometrizálása címmel tartotta. Fő kutatási területe az elméleti részecskefizika volt, ezen belül mélyrehatóan foglalkozott az elemi részecskék között fellépő alapvető kölcsönhatások egyesített elméletével, a geometrizálás lehetőségével. Az általa elért tudományos eredmények egy részét az 1960-as években a Nobel-díjas fizikus, Louis de Broglie mutatta be a nemzetközi tudományosságnak a Francia Akadémia értesítője, a Comptes rendus de l’Académie des sciences lapjain. Ekkor vetődött fel neve a Nobel-díj kapcsán. Számos könyve, tudományos és ismeretterjesztő cikke jelent meg nemcsak román és magyar, de angol, francia, német nyelven is. Az elméleti részecskefizikában különösen a neutrínók érdekelték. Róluk írt könyve 1969-ben jelent meg románul, majd kibővítve 1976-ban magyarul. Nyitott, újszerű szemléletű tudós és pedagógus volt, a temesvári egyetem tanáraként nagy hangsúlyt helyezett a XX. századi nagy fizikai elméletek – relativitáselmélet, kvantummechanika, szubatomi fizika –, valamint az újonnan született interdiszciplináris kutatások – szubnukleáris asztrofizika, kozmológia, antianyag-fizika – széles körű megismertetésére, s a világon az elsők között tette egyetemi kurzusok tárgyává a földön kívüli értelem kutatásának kérdéskörét. Az Európai Fizikai Társaság, a Nemzetközi Általános Relativitáselméleti és Gravitációs Társaság mellett 1991 után tagja volt a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) földön kívüli életformákkal foglalkozó 51-es szakbizottságának is.

Hadd idézzem őt magát. Így ír a Természet Világa folyóiratban 2006-ban megjelent, József Attila transznegatívumelmélete és az anyag-antianyagszimmetria(sértés) – (Találkozások kozmikus szupercivilizációkkal) című cikkében.


Érdekes módon már József Attila gondolkodásában is benne foglaltatik egy ilyen típusú tudományos kihívás, az interstelláris utazás lehetősége, amikor egyik versében, bevezetve a „művelhető csillagok” fogalmát, így ír:


„Mert mi teremtünk szép, okos lányt

És bátor, értelmes fiút,

Ki őriz belőlünk egy foszlányt,

Mint nap fényéből a Tejút,

És ha csak pislog már a Nap,

Sarjaink bízóan csacsogva

jó gépen tovább szállanak

művelhető csillagokba.”


Hogy József Attilánál megjelenik a csillagközi utazás lehetőségének a gondolata, talán (…) Ortvay Rudolf előadásainak a hatásával van összefüggésben. Ismeretes, hogy Ortvay, még szegedi tartózkodása alatt, maga is foglalkozott az interstelláris utazás megvalósításának lehetőségével, és ezt az értekezését nyomtatásban is közölte 1928-ban Az interplanetáris közlekedés problémájáról címen. Ebben már akkor felhívja a figyelmet arra, hogy az interplanetáris közlekedés megvalósítása „csak a magenergiák kutatásától várható”. Talán erre figyelt fel akkor a mindenre érzékeny József Attila is, mikor azt írja, „jó gépen tovább szállanak művelhető csillagokba”.

S lám, alig múlt fél évszázada, hogy az ember rátette a lábát egy más égitestre. 52 éve, hogy 1969. július 20-án az első ember égi kísérőnk, a Hold homokjára lépett. Sok vagy kevés van addig, míg az ember megkezdi első interstelláris repülését? Emberi léptékben sok, kozmikus értelemben csupán pillanat.

Július 20. a görög és protestáns naptárban Illés napja. A Biblia szerint a prófétát tüzes szekéren ragadta égbe az Úr. Illés alakjában sorsfordító történelmi személyiség és szoláris istenség keveredik. A próféta napisteni múltja kitetszik a kalendáriumból is. Az Illés mennybemenetelét követő harmadik napon a Nap saját égi házába, az Oroszlán jegyébe lép, s Illés névünnepének alighanem annak helyes felismerésével kerestek helyet a naptárszerkesztő atyák, hogy ő és a görög Héliosz napisten rokonok. Mint Illés, Héliosz is tüzes szekéren utazott. A harci szekér persze nemcsak a Nap utazóalkalmatossága volt. A kocsizó népek körében minden megszemélyesített égi jelenés hasonló kiváltságnak örvendett.

Az Oroszlán havába lépve, Áldott nyári délután próbáljuk meg átérezni a lét végtelen rövidségét, mint tette azt Tóth Árpád 1925-ben keltezett versében:


Áldott nyári délután

Járunk az erdőben,

Elakad a hang is a

Sűrű levegőben,


Messzi autóberregés

Dongássá vész benne,

Mintha mézbe szédülő

Muslicahang lenne.


Távolszakad a világ,

Nincsen, ami fájjon:

Ádám jár, és Éva jár

Édenkerti tájon.


Lomha gond, ha szállna még

Fonalat eresztve,

Mint váratlan pók, amely

Utat fog keresztbe,


Homlokunkon szétfoszol,

S nincs nyomába semmi,

Csak a nagy csönd, amelyben

Oly jó ketten lenni.


Szavak helyett ajkadat

Néma csókkal kérdem:

Mi lehet ez, tudod-e?

Érted? Én nem értem.


Szerelem? vagy boldogság?

Vagy szent-egyszerűen

Az az ősi, lusta kéj

Sejlik e derűben, 


Melyet Isten érzett, a

Teremtéstől fáradt

Ifjú Isten, s jóíze

Ajakára áradt,


És egy csöppje rácsordult

A furcsa agyagra,

Mely azóta öltözik

Szívekbe s agyakba –


S mely – ó, csillagokból szűrt

Titkok lépesméze! –

Ritka órák kincséül

Lett az ember része?


Nem tudom. Csak érezem,

Hogy most e megáldott

Nyári délutánban a

Halál is megállott.


Nem jön felénk. Valahol

Ledűlt heverészve,

S míg csontajkát csiklándja

Szellők édessége,


Bordái közt bebókol

A reves homályba,

S kigyúl, mint egy piros szív,

A pipacs virága.


Maradok kiváló tisztelettel. 

Kelt 2021-ben, 76 évvel az első kísérleti atombomba-robbantás után

 Kigyúl, mint egy piros szív, a pipacs virága