2024. july 3., Wednesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Még tegnap, a hirtelen jött tavaszban bazsarózsák nyíltak, s az orgonák már kezdték útjukra ereszteni apró virágaikat. Aztán a váratlan lehűlés megálljt parancsolt a május eleji virágkeringőnek. Mára már megint melegszik, s felpattintják titkolt virágaikat a gyöngyvirágok. Pünkösdi rózsák lengetik sziromkoszorúikat, s már virágzó orgonát is látni.

Orgonaszó, orgonaillat, lépesméz ízű zsoltár



orgonaszó orgonaillat, 

ónkarikás ablaktányérok

lépesméz-ízű zsoltár

életem pünkösd-évszaka

lelkem pünkösdi itala


Kányádi Sándor kezdi így 1975-ben írt Egy csokor orgona mellé című, Jékely Zoltánnak ajánlott versét. Kányádi ma lenne éppen  90 éves.


máig zsongító óborom

nyelvem petőfi sándora

albertus molnár

ledőlt a cinterem fala

kövei földbe vástak

védtelen áll a dombon

maholnap egyesegyedül

istené lesz a templom

csupán egy ajkon szól már

paptalan marosszentimrén

haldoklik szenczi molnár

hoztam egy csokor orgonát

ülök őbenne bízón

ülök hol várja jézusát

a házsongárdi síron


A Kaláka együttes épp e napokban turnézik Erdélyben a Vannak vidékek és a Valaki jár a fák hegyén című műsoraival. Kolozsvárt, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön s Kézdivásárhelyt valószínűleg felhangzik legújabb Kányádi-zenéjük is, a Halottak napja Bécsben.


(…)Mert a legárvább akinek

még halottai sincsenek

bora ecet könnye torma

gyertyájának is csak korma

álldogálhat egymagában

kezében egy szál virággal

mert a legárvább akinek

még halottai sincsenek(…)

Istené lesz a templom a paptalan Marosszentimrén


Jut eszembe erről Pápai Páriz Ferenc. Éppen 370 éve született Désen. Gyulafehérvár, Marosvásárhely és Nagyenyed után tanulmányait 1672-től külföldön folytatta. Lipcsében és Bázelben orvosnak, Heidelbergben bölcsésznek tanult. Három évre rá Apafi Mihály udvari orvosa és a nagyenyedi kollégium tanára lett. Negyven évig dolgozott tanárként Nagyenyeden. Először tanított magyar kollégiumban orvosi alapismereteket. Diákjainak külföldi egyetemi ösztöndíjakat szerzett. Rektorént külhoni támo- gatóitól nagy összeget gyűjtött az elpusztult nagyenyedi kollégium újjáépítésére. 1704 márciusában a kollégiumot és Nagyenyedet labanc hordák égették fel. (Ezen esemény köré fonódik Jókai Mór A nagyenyedi két fűzfacímű kisregényének története is.) 1711-ben Pápai kérésére az angol király elfogadta a kollégium megsegítésére történő pénzbeli gyűjtést, s 1720 – 1743 között adományából felépült az ókollégium. Pápai nem érhette meg iskolája újjáépítését. 1716-ban költözött ki az Őrhegy alá.

Az első magas szintű magyar nyelvű orvosi munka, a Pax corporis… írója. Műve a XVII-XVIII. századfordulón a legkedveltebb orvosságoskönyv, gyógynövénykalauz, a gyógyulni vágyók kátéja volt.

Rendkívül előremutatóak voltak a korának idegrendszeri betegségekre vonatkozó orvosi ismeretei. A Parkinson-kórral kapcsolatos leírását csak a legutóbbi időkben ismerte el a nemzetközi szakirodalom. Pápai ezt írja tremorról: Az Reszketegség vagyon vagy edgy részben, ugymint vagy Főben, vagy Kézben, vagy pedig többekben egyszer s’ mind. Mintegy 130 évvel Parkinson előtt már eléggé pontosan összefoglalta a Parkinson-kór alaptüneteit, leírta, hogy a betegség progresszív, főként az időseket érinti, és azt is, hogy a betegség oka az agyban keresendő: E nyavalya a főnek nyavalyái közé számláltatik. (Érdemes megjegyezni, hogy James Parkinson a róla elnevezett betegség patológiai hátterét a nyaki gerincvelő megbetegedésének tartotta.) Pápai már akkor említést tesz a Parkinson-kór és a helytelen étkezési szokások összefüggéséről: – (…) disznóhús étel igen ártalmas – valamint a kis mennyiségű alkohol jótékony hatásáról: Itala hasonlóképpen szűkös légyen: éljen, ha lehet, zsályás vagy ürmös borral, a méhser is hasznos (...) A telített zsírok korlátozását és a mértékletes alkoholfogyasztást egyes vizsgálatok napjainkban is védő hatásúnak tekintik.

Ugyancsak értékes alkotása volt a – részben Szenczi Molnár Albert korábbi szótárának bővítésén alapuló – latin–magyar szótár; első alkalommal 1710-ben jelent meg.

Nagyenyedhez közel fekszik Szászcsanád, a Kis-Székás völgyében. Itt született 1870-ben, szintén május 10-én, Tuzson János botanikus, erdőmérnök. A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián erdészmérnöknek tanult. 1899-ben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet. Sokáig szerkesztette a magyar botanika legpatinásabb folyóiratát, a Növénytani Közleményeket. 1912-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem Növényrendszertani Intézetének vezetője s a Füvészkert igazgatója lett. Kutatóként főleg a fás növények szövettanával, növényföldrajzával és ősnövénytani vizsgálatokkal foglalkozott. Már nyugdíjasként vásárolta meg 1925-ben a fenyvespusztai erdőbirtokot, benne az Erzsébet királyné emlékére létesített Erzsébet-ligettel, a létrehozta messzi országokból hozott fenyőfajokkal a ma nevét viselő arborétumot. 1943 decemberében örök nyugalomra helyeztetett a Farkasréti temetőben.

Tizedike után érkeznek a fagyosszentek. Ám az utolsó fagyot hozó napok nem pontosan fagyosszentekkor várhatók. Erre utal az ókori Róma kísérteties Lemuria ünnepe május 9-én, 11-én és 13-án. Az ünnepségsorozat a holtak ártó szellemeinek kiengesztelését szolgálta.

Pongrác, Szervác és Bonifác névünnepei május 12. és 14. közé esnek.

Évszázados paraszti tapasztalat szerint ebben az időszakban a melegedő időjárás hirtelen hűvösre fordul, sokszor fagyot is hoz, amely a sarjadó rügyeket, vetéseket tönkreteheti. A szorongás olyan erős, hogy szakrális kultuszuknak nincs nyoma: még patrociniummal, szoborállítással sem remélik, hogy jóindulatuk megnyerhető.


Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyosszentek,

Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtek!


Elővigyázatosságból az olyan kényes egynyári zöldségeket, mint például az uborka bab, paradicsom, paprika, csak a fagyosszentek után ültették el.

Pedig e három jámbor szent igazán semmivel sem szolgált rá, hogy ily kétes dicsőségre tegyen szert.


E napokhoz időjóslatok is kapcsolódtak.

Ha szép idő van, akkor mondják:


Sok bort hoz a három ác,

ha felhőt egyiken se látsz.


Vagy:


Pongrác-napi eső,

Zöldül már a mező.

Úgy tartották, ha fagyosszentekkor nagy a hideg, akkor rossz termés várható.

A hagyomány szerint Pancratius és Bonifatius ókeresztény vértanúk voltak. Bonifác nevét és ünnepét a régi Magyarországon nemcsak a fagyosszentek társaságában, hanem külön is számon tartották. Miséjét több középkori misekönyvünkben megtaláljuk. A Bónis, Bóné, Bóna családnév a Bonifác származéka.

Servatius Rajna-vidéki püspök volt. Kr.u. 384-ben, pünkösdhétfőn halt meg, amely akkor május 13-ára esett. A legenda szerint szabadban lévő sírját soha nem lepte be a hó, bár körülötte magasan állott a hóesés.

Reményében annak, hogy ma Nagygalambfalván, Nagyenyeden s a Farkasréti temetőben egy-egy orgonavirág is reáhull azokra a sírokra, maradok kiváló tisztelettel.

Kelt 2019-ben, május első dekádjának végén, fagyosszentek előtt

Közlemény 11 órával korábban

A gázár emelésének előjele 11 órával korábban

Erről jut eszembe 11 órával korábban

Miskolcon is remekeltek 11 órával korábban

Hírek 11 órával korábban

Széltündér, libbenő 11 órával korábban

Három a feszt! 11 órával korábban

Megsimogatni a lelkeket 3 héttel korábban

Választás 2024 3 héttel korábban

Épített örökségünk 3 héttel korábban

Épített örökségünk 1 héttel korábban

Műsorkalauz 2 héttel korábban

Épített örökségünk 2 héttel korábban

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató