A száj- és körömfájás megfékezése a cél

Tilos az élő állatok és az állati eredetű termékek behozatala Magyarországról

* Illusztráció – Fotó: Nagy Tibor (archív)

Az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Országos Hatóság, az Országos Betegségmegelőző Központ és az Országos Vészhelyzeti Bizottság március 11-étől tilalmat vezetett be élő állatok, állati eredetű termékek, hús, hústermékek, tej, szaporítóanyag és takarmány behozatalára Magyarország területéről. Az intézkedést a Magyarországon felbukkant, hasított körmű állatokra veszélyes, ragályos száj- és körömfájás terjedésének megfékezésére hozták. Az előállt helyzetről Kolcsár Károly parlamenti képviselő, a mezőgazdasági bizottság tagja, állatorvos tájékoztatott. 

Ha megjelenik a betegség, felszámolják az állományt

A száj- és körömfájás vírusa a hasított körmű állatokat betegíti meg. A háziállatok közül a kérődzőket, a szarvasmarhát, a kecsét, juhot, bivalyt és sertést. A vadállatok közül az őzre, a bölényre, a vaddisznóra és a sündisznóra veszélyes. 

– A kór nagyon ragályos, fertőző. Egy-egy állományban a morbiditás (megbetegedés) eléri a 80-90 százalékot. A mortalitás a fejlett és egészséges törzsállományban nem olyan számottevő, és fajonként változik. A fiatal és újszülött állatok esetében az elhullás nagyobb lehet. A betegség nem kezelhető, csak tüneti kezelés van. Ha bakteriális felülfertőződés jelentkezik, azt kezelik. A betegség a szájüregben, a száj nyálkahártyájában, a köröm körül és a csülök részen jelenik meg, a hámsejteket támadja. Duzzadások, hólyagok jelennek meg, amelyek kifakadhatnak, és fekélyesedés következik be. A fiatal állatokban a vírus az izomsejteket is támadja, hízó növendékek esetében a szívizmot és a harántcsíkolt izmokat is megtámadhatja. Juhoknál enyhébb a lefolyása, sántaságot, szájüregi problémát okozhat, a kecskéknél nagyon heveny a betegség, gyakori az elhullás. A sertéseknél hólyagocskák jelennek meg, s a fertőzés vetélést és elhullást okozhat. A lappangási idő fajonként változik, 3-7 nap közötti. Az Európai Unióban, ahol megjelenik a betegség, elrendelik az állomány felszámolását. Leölik és megsemmisítik az állatokat. Emiatt nagy gazdasági károk keletkeznek. 2001-ben Angliában jelent meg, 6 millió szarvasmarhát öltek le. 

A karantén nem kedvez a gazdasági szereplőknek

– Romániában 1974-ben volt utoljára száj- és körömfájásos járvány. Akkor is karantént vezettek be. A mostani karanténnak milyen következményei lesznek? 

– Ötven évvel ezelőtt is szigorú karantén volt. A mostaninak is nagyon nagy gazdasági hatása lesz Romániára nézve. Március 11-étől a bizottság megtiltotta minden élő állat importját Magyarország területéről. Ha Magyarország tranzitország, függetlenül attól, hogy az állatot Hollandiából vagy Németországból hozzák, nem hozhatják be Romániába. Kivételt képeznek a szárnyasok. Magyarország egész területéről és Szlovákia korlátozás alatti részéről nem hozhatnak be állati eredetű terméket sem, például húst és tejet. Ez az intézkedés problémát jelent, hiszen nagyon sok hazai tejfeldolgozó naponta importált tejet. Ezenkívül Magyarországról nem importálható semmilyen takarmány. Ez is gondot okozhat, hiszen sok állatfarm magyarországi takarmányt vásárolt az állatoknak. Ha zárlat van, problémás lesz az állatok etetése. A korlátozások súlyosan érintik a gazdaságot. 

Fontos az állategészségügyi szabályok betartása, a prevenció 

– Mire figyeljenek oda az emberek?

– Annak érdekében, hogy a vírus terjedését meg tudjuk fékezni, minden intézkedést meg kell hozni. A vírus amellett, hogy nagyon ragályos, könnyen terjed, nem csak élő állat hordozza, hanem különböző vektorokon is terjed – ami lehet ember, gépjármű, madár, a szél több száz kilométeren elviszi a láthatatlan porszemekkel. A napsütés, az enyhén savas oldatok megsemmisítik, viszont az árnyékos, nedves és hideg idő kedvez a vírus terjedésének. 

Be kell tartani minden állategészségügyi szabályt és rendeletet. Hangsúlyosan oda kell figyelni az állatok higiéniájára. Ha bármilyen elváltozást észlelnek az állományban, lázas állapot lép fel, értesítsék az állatorvost! Az emberek ismeretlen helyről, kupecektől ne vegyenek állatot, he hurcolják be a vírust járművekkel és takarmánnyal! Az állatokat vegyék nyilvántartásba. Ezt sokan nem veszik komolyan. Abban az esetben, ha az állat nincs nyilvántartásban, és felbukkan a betegség, el kell pusztítani, azonban a gazda nem részesül kárpótlásban. 

– Az emberre veszélyes-e? 

– Emberre nem veszélyes. Ritkán jelentettek emberre átterjedő fertőzést, csak akkor, ha a gondozók, az állattartók, a feldolgozók közvetlen kontaktusba kerülnek a beteg állattal, illetve a beteg állatból származó termékekkel. Az embernél csupán enyhe lefolyású betegség jelentkezhet – fogalmazott Kolcsár Károly állatorvos, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának tagja.