A rendszeresen elvégzett szűrővizsgálatok életet mentenek!

A rendszeres szűrővizsgálatok és a megfelelő felvilágosítás révén a daganatos megbetegedések egyharmada megelőzhető lenne – mutatott rá dr. Péter Attila, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház onkológus szakorvosa február 4-én, a rákellenes világnap alkalmával tartott online előadásában, amely a kórház Facebook-oldalán volt követhető.

A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház idén is kiemelt figyelmet szentelt a rákellenes világnapnak, a kórház szakorvosai hívták fel a figyelmet a megelőzés, valamint a szűrővizsgálatok fontosságára, ugyanakkor sor került egy rendkívül tanulságos online beszélgetésre is, amelyen a rákot túlélő személyek osztották meg tapasztalataikat (lásd a 6. oldalon).

Dr. Péter Attila onkológus szakorvos szerint a rákos megbetegedések több millió embert érintenek Európa-szerte. A 2020-as statisztikai adatok alapján az Európai Unióban több mint 2,7 millió új esetet diagnosztizáltak és 1,3 millió ember életét követelték a daganatos megbetegedések. Vezető halálozási okként a szív- és érrendszeri bántalmakat tartják számon, ezeket követik a rákos megbetegedések. A statisztikák szerint minden kilencedik másodpercben új rákos megbetegedést diagnosztizálnak az unióban, és a becslések szerint 2035-re megduplázódhat ezeknek az eseteknek a száma, és a lakosság mintegy negyven százaléka érintett lehet élete valamely szakaszában.  

Az onkológus szakorvos hangsúlyozta: a természetes és mesterséges környezetünkben rendszeresen jelen lévő fizikai, kémiai, biológiai hatások vagy akár a fokozott lelki megterhelés, stresszhatások, a terhelő pszichoszociális helyzetek, a megnövekedett igénybevétel mind szerepet játszhatnak a daganatos megbetegedések kialakulásában. Mint mondta, a szakirodalmi adatok alapján a kockázati tényezők két nagy csoportba oszthatók: kb. 60-70 százalékot tesznek ki a külső kockázati tényezők, amelyek legnagyobb hányadát az életvitel, a táplálkozás minősége, a mozgás hiánya, az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a testsúlynövekedés, a különféle vírusos, illetve bakteriális fertőzések jelentik. Ezen külső tényezőkre való odafigyeléssel nagymértékben csökkenthető a daganatos betegségek kialakulásának a kockázata. Például ha odafigyelünk arra, hogy minél kevesebb káros anyagokat tartalmazó élelmiszert fogyasszunk, ehelyett inkább a  gyümölcsöket, zöldségeket részesítjük előnyben, ezáltal a daganatos betegségek, sőt a szív-érrendszeri bántalmak előfordulása is visszaszorítható. Ugyanakkor a testsúlyunkra is ajánlott odafigyelni, hiszen az elhízás növeli például a vastagbéldaganat, az emlőrák és sok más típusú daganat előfordulásának a valószínűségét. A mozgásszegény életmód szintén kockázati tényezőnek számít, a mozgásnak ugyanis kiemelt szerepe van nemcsak a megelőzésben, hanem az anyagcsere-folyamatokban is, ugyanakkor csökkenti a mindennapi stresszt, és a testsúlyra is kedvező a hatása.

Az onkológus szakorvos szerint a hazai onkológiai elhalálozások mintegy negyven-ötven százaléka hozható összefüggésbe a dohányzással és az alkoholfogyasztással. Ezeknek a káros szenvedélyeknek a mellőzése egészséges étrenddel, rendszeres testmozgással párosítva mind-mind a daganatos betegségeknek a kockázatát csökkenti – figyelmeztetett a szakember.

A kockázati tényezők másik nagy csoportja a genetikai háttér, amit mi nem tudunk befolyásolni. A daganatos betegségek kapcsán a szakemberek nem győzik hangsúlyozni, hogy minél előbb fedezik fel, annál hatékonyabban tudják őket kezelni. Azonban talán a korai diagnózis felállításánál is fontosabb a megelőzés. Nyugat-Európában, illetve a világ fejlett országaiban az egészségügyi megelőzésre nagyon sok energiát, időt és pénzt fordítanak, felvilágosító kampányok vannak, és az államilag támogatott szűrőprogramok is sikeresen működnek. Sajnos nálunk mindez hiányzik.

Az onkológus kiemelte: mindenki figyeljen oda a saját testére, és bármely gyanús elváltozást észlel, ne féljen és főként ne szégyelljen orvoshoz fordulni. A daganatos betegségek bizonyos típusainál, mint például az emlő- vagy a heredaganat esetében kézzel is kitapintható csomó érezhető, így egy egyszerű önvizsgálattal is idejében felfedezhetők a jelek. A dohányosok vagy volt dohányosok esetében a két-három hétig fennálló száraz köhögés esetén igencsak indokolt a mellkasröntgen. Amennyiben a székletben, a vizeletben vagy a köpetben vér jelenik meg, szintén ajánlott azonnal szakorvoshoz fordulni. A rák számos típusának vannak tehát  figyelmeztető jelei, amelyek megkönnyíthetik a korai felismerést.

– A megfelelő felvilágosítással és a rendszeres szőrővizsgálatokkal ezeknek a daganatos megbetegedéseknek kb. az egyharmadát meg lehetne előzni, a másik egyharmadát gyógyítani, a fennmaradó harmadát pedig életminőség-javító kezelésben tudnánk részesíteni. Bárki elmehet a családorvosához, és küldőpapírt igényelhet, amelynek alapján az állami kórházakban ingyenesen elvégezhetők a szűrővizsgálatok – mutatott rá a szakorvos, aki szerint negyven év fölött ajánlott kb. kétévente elmenni egy mammográfiai vizsgálatra, évente a méhnyakrák kiszűrését célzó Babeş–Papanicolau-tesztre, illetve nőgyógyászati vizsgálatra. Az 50 év fölötti férfiaknál ugyancsak kétévente ajánlott az urológiai vizsgálat egy esetleges prosztatadaganat időben való felfedezése végett. Dohányosoknak, illetve egykori dohányosoknak kétévente érdemes tüdő-röntgenfelvételt készíttetni, a vastagbél- és végbéldaganatok kiszűrésére pedig két-három évente ajánlott egy szűrővizsgálaton részt venni – tanácsolta az onkológus.

Évente több mint másfél ezer romániai nő hal meg méhnyakrákban

Szintén a rák világnapja alkalmából a csíkszeredai kórház közösségi oldalán dr. Ilyés Ágota, az intézmény patológus főorvosa a méhnyakrákszűrés fontosságára hívta fel a figyelmet. A szakember szerint a citológiai vizsgálat egyike a legegyszerűbb szűrővizsgálatoknak, amelynek segítségével megelőzhető az invazív méhnyakrákok kialakulásának mintegy 80%-a. Ennek ellenére az utolsó hivatalos adatok szerint az Európai Unió országai közül Romániában a leggyakoribb a méhnyakrák és az emiatti elhalálozás. Az új esetek előfordulási gyakorisága Romániában körülbelül 3,5-szer nagyobb az uniós átlagnál, az Európai Unió országaiban diagnosztizált összes új méhnyakrákos eset 7,5%-át romániai nőknél igazolják. Az országban évente mintegy 1740 nő hal meg méhnyakrákban. És bár 2012 óta létezik hivatalos országos szűrőprogram (a megszokott bürokratikus buktatókkal és kisebb-nagyobb hiányosságokkal ugyan), amelynek keretében mintegy 6 millió nő lenne jogosult az ingyenes szűrésre, az elmúlt években a romániai nők csupán 12%-a élt ezzel a lehetőséggel – hívta fel a figyelmet dr. Ilyés Ágota.