A medvekérdés az EP napirendjén

Vincze Loránt összetett kutatást javasol a romániai medvepopuláció felmérésére

A múlt csütörtökön a medvekérdés szerepelt az Európai Parlament napirendjén. Az EP petíciós bizottságában közmeghallgatást tartottak a környezetvédelmi és a mezőgazdasági bizottság közös részvételével, szakértők, illetve az Európai Bizottság képviselőjének a jelenlétében – nyilatkozta pénteken Marosvásárhelyen Vincze Loránt európai parlamenti képviselő.

A közmeghallgatás alaptémája ugyan a farkasokról szólt, mert több európai ország gazdái fordultak petícióval a Parlamenthez, elsősorban Szlovéniából, Spanyolországból érkezett ilyen jellegű megkeresés, de Vincze Loránt kifejtette, hogy ha ragadozókról beszélnek, akkor nem lehet megkerülni az erdélyi medvekérdést sem. Föl kell hívni a figyelmet, hogy rendkívül súlyos és a megoldástól sajnos távol álló problémáról van szó, hiszen a túlszaporulat most már tény. A kilövési kvóták 2016 után megszűntek, azóta a túlszaporodás hatványozottan jelentkezik, és mostanra már nemcsak környezetvédelemről, vadászatról, természetvédelemről van szó, hanem emberi jogokról, hiszen 8 ember meghalt Hargita, Kovászna és Maros megyében az utóbbi időszakban medvetámadások következtében. Az okok sokrétűek, de azt senki nem tagadhatja, hogy megoldást kell találni. Erre hívta fel a figyelmét az EP-nek és az EB-nek. Azt javasolta, hogy az Európai Bizottság finanszírozzon egy összetett kutatást a romániai medvepopuláció felmérésére, mert addig minden intézkedés csupán találgatásokon alapszik, szükség van arra, hogy szakértők felmérjék az állományt, és annak megfelelően dolgozzanak ki egy menedzsmenttervet. Az európai medvepopuláció menedzsmenttervének a kiindulópontja a képviselő szerint Székelyföld kell legyen, mert Romániában tömörül Európa barnamedve-populációjának a 80 százaléka, és kétharmaduk az említett megyékben található. Ezért sajátos megoldás kidolgozását javasolta. Emlékeztetett, hogy az európai habitat direktíva szerint a barnamedve szigorúan védett fajtának számít, viszont a 16-os cikkely megállapítja, hogy amennyiben az emberi életre veszélyt jelent, gazdasági károkat okoz, akkor kiegészítő megoldásokat kell találni, vagyis akkor lehetőség van beavatkozásra. A beavatkozás pedig nem jelenthet mást, mint a kilövést, „mert a relokáció sem működik: egyetlen európai ország sem jelezte, hogy szívesen átvenne néhány száz medvét Romániából”. 

Ugyanakkor arra kérte a környezetvédelmi és a petíciós bizottságot, jöjjenek el Székelyföldre, nézzék meg a helyszínen a medvehelyzetet, mert – mint mondta –, nem elég a fővárosokban konferenciát rendezni a témáról, tíz perc alatt nem lehet átlátni a problémát, viszont, ha helyszínen tapasztalják meg, mi a valóság, akkor talán másként tekintenek a kérdésre.

Véleménye szerint a legfontosabb – ami a nemzeti hatóság feladata –, hogy ismét engedélyezzék a kilövési kvótákat, a törvényjavaslat már a döntő ház előtt van. 

A képviselő csodálkozott, hogy környezetvédők és egyes politikai erők továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy szigorúan védett faj maradjon a medve Romániában, holott régóta nem lehet a nagyvad veszélyeztetettségéről beszélni. Véleménye szerint a helyi hatóságok hatáskörébe kellene utalni a kilövési kvóták megállapítását, azt, hogy milyen egyedeket kell kiemelni, „mert Bukarestben egy irodából nem lehet megállapítani, mi a helyes mgoldás Csíkszentdomokoson vagy Nyárádmagyaróson. Ezt csak a helyi hatóságok, szakértők bevonásával, a vadásztársaságokkal tudják megoldani” – hangsúlyozta a képviselő.