2021. április 18., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Sok fiatal szenved a koronavírus hosszú távú szövődményei miatt

Egyre gyakrabban számolnak be hosszú távú szövődményekről a koronavírus-fertőzésen átesett személyek; arról, hogy a gyógyulást követően még hetekig, hónapokig gyengeség, illetve egyéb panaszok nehezítik a mindennapjaikat. Míg a koronavírus akut szakasza főleg az idősekre nézve veszélyes, a szakemberek által poszt- Covidként emlegetett, elhúzódó állapot a fiatalok körében is igen gyakori – hívták fel a figyelmet neves magyarországi professzorok azon az online kerekasztal-beszélgetésen, amely a Facebookon, két szegedi kutató által működtetett KOVIDők tájékoztató csatornán volt követ- hető. A beszélgetés központi témája az oltás volt, a szakemberek több ízben hangsúlyozták, hogy mindenik oltás véd a fertőzéstől, és bármelyik jobb, mint kitenni magunkat a koronavírus jelentette veszélynek.




A közösségi oldalon zajló beszélgetés meghívottai prof. dr. Merkely Béla kardiológus, a Semmelweis Egyetem rektora és a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, prof. dr. Jakab Ferenc virológus, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetője, a PTE Természettudományi Karának tudományos dékánhelyettese, a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője, valamint prof. dr. Szekanecz Zoltán belgyógyász, immunológus, reumatológus szakorvos, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia doktora voltak.

A visszamaradó szövődmények gyakorisága ötven százalék körüli

Dr. Jakab Ferenc szerint amikor a koronavírus-járvány elkezdődött, mindenki elsősorban a tüdő érintettségére, a tüdőgyulladásra fókuszált, viszont az idő előrehaladtával az a tapasztalat mind hazai, mind nemzetközi szinten, hogy sajnos nagyon sok szövődmény marad vissza a vírusfertőzést követően, ennek a gyakorisága már a 30-40, sőt bizonyos tekintetben az 50 százalékot is elérheti. Mint mondta, az ismeretségi körében is vannak olyanok, akik átestek a fertőzésen, és hetekkel, hónapokkal a betegség után is tünetekkel küzdenek, komoly fáradtsággal, csökkent terhelhetőséggel. Bár az elején gyakran elhangzott, hogy a koronavírus az influenzához hasonló betegség, mára egyértelműen kiderült, hogy ez nem így van, mind az akut fázisa, mind pedig a szövődményes fázisa jóval súlyosabb, mint az influenza, ezért nagyon komolyan kell venni ezt a betegséget – hívta fel a figyelmet a szakember.

Dr. Merkely Béla úgy határozta meg a koronavírust, mint az egész szervezetet érintő, kiszámíthatatlan lefolyású megbetegedést. Sok esetben azt sem tudják meghatározni a szakemberek, hogy egy 30 éves páciens például mekkora eséllyel kerül lélegeztetőgépre. A számok alapján viszont azt látják, hogy az igazolt fertőzések esetében 3,6 százalékos az elhalálozási arány, a betegek 5-6%-a kerül lélegeztetőgépre. Ellenben a professzor szerint a helyzet valószínűleg nem annyira súlyos, mint amit a számok mutatnak, ugyanis az igazolt eseteknél jóval nagyobb a fertőzöttek valós száma, hat-hét-, de akár tízszerese is lehet. Ez azt jelenti, hogy ennek a kórképnek a halálozási rátája 0,3-0,4 százalék között mozoghat, de így is legalább háromszor-négyszer olyan veszélyes, mint például az influenza – emelte ki. Mint mondta, az összes haláleset 85 százaléka hatvanöt év fölöttiek esetében következett be, 15 százalékot tesznek ki azon 65 évnél fiatalabb betegek, akik éle-tüket vesztik a fertőzés következtében. A professzor szerint úgy tűnik, hogy ha korlátlanul fertőződhetne mindenki, azaz az emberek nem tartanák be a védelmi intézkedéseket, akkor előbb-utóbb akár a lakosság nyolcvan százaléka is megbetegedne. Csak idő kérdése, hogy ki mikor fog megfertőződni, ezért az igazi megoldás az, ha a védettséget nem megbetegedésen, hanem védőoltáson keresztül szerezzük meg – hangsúlyozta dr. Merkely Béla. Hozzátette, a poszt-Covid-szindróma sajnos igen gyakori kórkép, szívgyógyászként rengeteg ebben szenvedő pácienssel találkozik, az ambuláns rendelésre érkező betegek mintegy felét teszik ki. Fontos leszögezni, hogy van az akut, heveny betegség, amiről tudjuk, hogy az időseket kedvezőtlenebbül érinti, ellenben amikor ez átmegy poszt-Covidba, egy krónikus állapotba, akkor már nem nagyon tesz különbséget fiatal és idős között. Rengeteg fiatal posztcovidos beteg van, amit azért fontos hangsúlyozni, mert gyakran éppen ők azok, akik nem veszik elég komolyan a fertőzésben rejlő veszélyeket, mondván, hogy egy influenzát már mindenki túlélt. A műsorvezető kérdésére, hogy Magyarországon hányan lehetnek érintettek a poszt-Covid állapotban, dr. Merkely Béla szerint Magyarországon százezres nagyságrendről beszélhetünk.

Dr. Szekanecz Zoltán rámutatott, mindenkit az érdekel, hogy hány új eset van naponta, ő viszont azt tartja mérvadónak, hogy hányan vannak lélegeztetőgépen. Általában a lélegeztetőgépre került betegek 80 százaléka meghal, tehát a súlyos eseteket el kell kerülni. Emiatt is nagyon fontos az oltás. De ha már megbetegszik valaki, akkor mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy elkerülhető legyen ez a harmadik, nagyon súlyos fázisa a betegségnek, amikor oxigénellátási gondok lépnek fel, súlyos tüdőgyulladás alakul ki, és kezdenek tönkremenni a páciens szervei. A poszt-Covid állapot kapcsán elmondta, ezt ma már sokan egy krónikus önálló kórképként tartják számon, amiben gyulladásos, véralvadási és egyéb faktorok is közrejátszanak. Normális körülmények között a Covid-fertőzésből két hét alatt meg kell gyógyulni, amennyiben három hétnél hosszabb ideig elhúzódnak a tünetek, akkor már poszt-Covidról beszélünk. A betegek mintegy fele kerül a poszt-Covid stádiumba, elsősorban azok érintettek ebben, akik esetleg nem kapták meg időben a megfelelő kezelést, akiknek erősebb volt a gyulladási folyamat a szervezetükben, vagy akiknél nagyobb vírusterhelés állt fenn.

Bármelyik oltás jobb, mint elkapni a fertőzést

Az online beszélgetés központi témája a koronavírus elleni oltás volt, hiszen köztudott, hogy sokan szkeptikusak, egyesek magával az oltás tényével szemben, mások pedig az egyes oltóanyagok hatékonyságát kérdőjelezik meg, vagy éppen a feltételezett mellékhatásoktól tartanak. Dr. Jakab Ferenc szerint az a jó vakcina, ami elérhető, véd és megbízható. – Bármelyik vakcina jobb, mint a fertőzést elkapni, kórházba kerülni, lélegeztetőgépre szorulni és esetleg meghalni – hangsúlyozta a virológus. Mint mondta, jelenleg hetven vakcina van a klinikai vizsgálati fázisban, ebből 20 már eljutott az utolsó, 3-as klinikai szakaszba. 89 vakcinafejlesztési projekt van, amelyek a klinikai vizsgálatot megelőző szakaszban vannak, szóval vakcinadömpingről beszélhetünk. Mindenik elérhető vakcina nagyon jó, az mRNS típusúak több mint 94 százalékos védelmet nyújtanak, nagyon biztonságos vakcinák, de az inaktivált vírust tartalmazó oltóanyag is erős védettséget nyújthat.

Az oltás olyan, mint a magyar foci – mindenki ért hozzá

Dr. Merkely Béla úgy véli, nem az oltással van gond, a legnagyobb problémát a kommunikációban látja. – Az oltás olyan mint a magyar foci, mindenki ért hozzá. Érdemes megnézni a Facebookon lévő kommenteket, kinek milyen véleménye van a különböző oltásokról, miközben nem tudják pontosan ezeknek a mechanizmusát – adott hangot véleményének a professzor, aki szerint amikor egy influenzaoltást vállalunk, senki nem gondolkodik azon, hogy milyen oltás az.

Dr. Szekanecz Zoltán szerint bizonytalanság és számos félreértés is övezi a vakcinákat, többek között, ami a sajtóban is több ízben elhangzott, hogy az első generációs vakcinák autoimmun betegséget okoznának. A vírus okozhat autoimmunitást, nem a vakcina – nyugtatta meg az emiatt aggódókat a szakember.

Dr. Jakab Ferenc kiemelte, elhangzott, hogy bizonyos vakcinát időseknek nem lehet adni, illetve az is, hogy állapotos nők vagy akik a közeljövőben terhességet terveznek, nem kaphatják meg az oltást. Ennek azonban az az oka, hogy a felgyorsított klinikai vizsgálatok során a gyártó cégek csak egy bizonyos populáción tudták nagy biztonságban vizsgálni a vakcinát. Tehát nem azért nem ajánlják, mert bármiféle problémát okozna, vagy mert esetükben nem hatékony, hanem egyszerűen amiatt, mert nem vizsgálták, és ezzel a gyártók védik magukat.

A virológus szerint nagyon kevés az az alapbetegség, amelynél nem javasolt az oltás, főként a harmadik generációs vakcinák. Amikor valakinek súlyosabb, autoimmun alapbetegsége van, mindig az egyént, annak a jelenlegi állapotát kell nézni, minden esetben a kezelőorvosának kell eldönteni, hogy a betegség jelenlegi fázisában megkaphatja-e a vakcinát vagy sem. 

– Ha egy súlyos alapbetegséggel rendelkező személy nem kapja meg a vakcinát, és megfertőződik a koronavírussal, feltételezhető, hogy betegsége sokkal súlyosabb lefolyású lesz, és komolyabb következményei lesznek, mint egy bizonyítottan biztonságos oltásnak – állítja a szakember, aki arra is kitért, hogy nem tévesztendők össze a mellékhatás és oltási reakció fogalmak. A vakcinálást követően jelentkező pici láz, izomfájdalom, fejfájás, levertség oltási reakciók, és ezek az immunrendszerünk természetes védekezési mechanizmusai, nem kell megijedni tőlük.

Dr. Merkely Béla is megerősítette, egy autoimmun betegre nézve a vírusfertőzés sokkal veszélyesebb, mint bármely oltás. Minden esetben a kezelőorvossal kell konzultálni, és ő ajánlhatja az egyik vagy másik oltást a páciensnek. Ugyanakkor a Semmelweis Egyetem rektora úgy véli, különbséget kell tenni a jól kezelt, krónikus, nyugodt fázisban lévő autoimmun betegség, valamint az akut, heveny tüneteket okozó fázis között, hiszen ez is befolyásolhatja azt, hogy az érintett egyén megkaphatja-e a vakcinát.

Százszoros védettséget biztosít az oltás

Sokan gondolják azt, hogy a legerősebb immunitást akkor lehet megszerezni, ha valaki átesik a betegségen, a professzorok azonban ezt az eddigi kutatások eredményeire hivatkozva határozottan cáfolták. A koronavírus-fertőzésen átesett betegnek sokkal több a velejáró problémája, azaz az esetleges szervkárosodások, az életveszélyes állapot, amibe kerülhet, vagy a posztcovidos következmények, miközben a védettsége csekélyebb, mintha azt oltóanyag révén szerezné meg – fejtette ki Merkely Béla. Mint mondta, a Semmelweis Egyetemen, a beoltott kollégáinál vizsgálták az antitestek számának az alakulását, és ez mintegy százszor több, mint azoknál, akik átestek a betegségen – hangsúlyozta a Semmelweis Egyetem rektora, aki hozzátette, nagyon sajnálja azokat a személyeket, például a várandós nőket, akik adminisztratív okok miatt nem kaphatják meg a vakcinát.

Dr. Szekanecz Zoltán kiegészítésképpen megjegyezte: egy, a fertőzésen átesett személy a jelenlegi tudás szerint három, legtöbb hat hónapig válik védetté, viszont már több olyan adat áll a rendelkezésre, miszerint az oltás jóval hosszabb ideig nyújt védelmet. Dr. Merkely Béla optimista ezen a téren, és többéves védettségre számít, kollégája, dr. Szekanecz Zoltán viszont úgy gondolja, előfordulhat, hogy 9-15 hónap múlva újraoltásra lesz szükség, azt sem tartja kizártnak, hogy a vírus újonnan megjelenő mutációinak megfelelő „koktélokat” kell majd előállítani.

A megfelelő átoltottság több tényező függvénye

Dr. Jakab Ferenc szerint a lakosság átoltottságának üteme attól függ, hogy milyen gyorsan érkeznek a vakcinák, illetve hogy milyen lesz a lakosság oltási kedve. A megjelent újabb vírusvariánsok kapcsán elmondta: az angol variáns ellen hatékonyak a jelenlegi oltóanyagok, a dél-afrikai ellen már nem minden esetben olyan hatékonyak, mint amire számítunk, a Brazíliából érkező variáns elleni hatékonyságukat egyelőre vizsgálják – magyarázta. Viszont általánosságban szólva, aki oltott, az biztosan kap egyfajta védettséget a vírus ellen. A koronavírus koronavírus marad, alapvetően nem fog drasztikusan megváltozni, az immunrendszer fog tudni védekezni, de esetleg nem olyan hatékonyan, tegyük fel a 95 százalékos hatékonyság esetleg 80-ra vagy 75-re csökkenhet. A virológus hangsúlyozta, ne csak azért oltassuk be magunkat, hogy önmagunkat védjük, hanem hogy ezáltal védjünk másokat, és hogy a vírus megsokszorozódását vissza tudjuk szorítani, és az újabb és újabb variánsok ne tudjanak kialakulni. 

– Akkor tud kialakulni egy variáns, ha a vírus folyamatosan mozgásban van, folyamatosan replikálódik. Ha ennek gátat szabunk az oltással, erre nem lesz lehetősége – hívta fel a figyelmet a virológus.

Dr. Merkely Béla is egyetértett kollégájával abban, hogy sok tényező játszik közre az átoltottság alakulásában: egyrészt az, hogy mikor lesz elegendő vakcina, hogyan alakul az oltási hajlandóság, és ez utóbbi nagyban függ a kommunikációtól. Mint mondta,  2-3 havonta találkozik az izraeli nagykövettel. Izrael volt az egyik „legügyesebb” állam, amely kedvező megállapodást kötött a Pfizer/BioNTech gyártóval, és eljutottak oda, hogy nagyjából 50 százalék körül lehet a népesség átoltottsága, viszont annak ellenére, hogy elegendő vakcinájuk van, megtorpanni látszik az oltási folyamat, elsősorban a vakcina vallási okokból való elutasítása miatt – magyarázta dr. Merkely Béla. – Nem egy kedvenc vakcinával kell beoltatnom magamat, hanem az a legjobb, ami éppen rendelkezésre áll, mert az fog engem megvédeni – fogalmazott. Hozzátette, a kommunikáció nagyon fontos az oltási folyamat alakulásában, ez az, ami a legjobban tud segíteni és egyszerre ártani is. Amikor életkorhatárokat emlegetnek ezt megalapozó kutatások hiányában, az, hogy egyik ország javasol valamit, a másik pedig nem, és ezekkel kapcsolatosan számtalan ellentmondásos hír jelenik meg, természetesen elbizonytalanítja a lakosságot – adott hangot véleményének a professzor.